Egy agysejt elég a bénult izmok aktiválásához

Szerző: Független Hírügynökség

Egyetlen apró agysejt is képes visszaállítani a megbénult izmok akaratlagos mozgását - állapították meg majomkísérletekkel amerikai tudósok. Felfedezésük sok gerincsérült betegen segíthet idővel. Majmok ugyanis néhány perc alatt képesek voltak új idegsejtet bekapcsolni megbénított izmuk aktiválásához.

Egyetlen apró agysejt is képes visszaállítani a megbénult izmok akaratlagos mozgását - állapították meg majomkísérletekkel amerikai tudósok. Felfedezésük sok gerincsérült betegen segíthet idővel. Majmok ugyanis néhány perc alatt képesek voltak új idegsejtet bekapcsolni megbénított izmuk aktiválásához.

A Washingtoni Egyetem kutatói úgy szimulálták a gerincsérülést - amely elvágja az idegi összeköttetést az agy és egy mozgató izom között - hogy majmoknak injekcióval megbénították a csuklójukat. A kísérleti állatok agyába elektródát ültettek, amely érzékelte a mozgatóközpont elektromos tevékenységét. Az agyi jeleket egy számítógépen és vezetékeken keresztül a megbénított csuklóizmokba ültetett elektródákhoz juttatták.

Mivel az elektromos jelek továbbításához nem volt szükség nagy számítási teljesítményre, így elég volt egy mobiltelefon méretű komputer, amely a kísérleti állatok testére volt erősítve.

Tíz perc kellett a majmoknak

A majmok már a kísérlet előtt ismertek egy egyszerű videójátékot, amelyet viszont nem voltak képesek játszani bénult csuklóval. Az agyi jelek elektródás átadásával viszont nagyon gyorsan újra tudták mozgatni a csuklójukat. Ez csak úgy lehetséges, ha az agyban egy másik idegsejt vette át az izom irányítását. A majmok átlagosan 10 perc alatt képesek voltak egy új neuront "betanítani" a csuklóizom mozgatására annyira, hogy újból tudják játszani a videójátékot.

A tudósok gyakorlatilag bárhová ültették az agy mozgató központjában az elektródát, szinte bármely sejt képes volt átvenni az izom mozgatását.

Egyetlen agysejt elég

Már korábban is végeztek olyan kísérletet, amelyben majom agyához kapcsoltak vezetékkel motorokkal hajtott komputervezérlésű művégtagot. Ott azonban sokkal nagyobb számítógépes kapacitásra volt szükség, mert lényegében ki kellett találni, hogy mire gondol az állat.

Az új eljárásnak viszont az a lényege, hogy az agy egyetlen sejtje és a bénult izom között hoznak létre egy összeköttetést, és aztán az agy dolga megtanulni, hogy ezt a kapcsolatot mire tudja felhasználni. Mindenesetre a tapasztalat szerint egyetlen agysejt nemcsak egy izmot, hanem akár 10-15 izomból álló izomcsoportot is képes aktiválni. Ennyivel már egy beteg képes lehet megragadni egy kávéscsészét vagy akár járni is.

A legérdekesebb az, hogy ehhez olyan agysejt is alkalmas, amelynek normálisan semmilyen szerepe sincs a mozgásban.

Évekre van még szükség

Az emberi alkalmazáshoz azonban még sok problémát meg kell oldani. A fertőzés elkerülése érdekében az egész berendezésnek olyan aprónak kell lennie, hogy be lehessen ültetni, és ne kelljen vezetékeknek áthatolniuk a bőrön. Az elektródáknak akár éveken át stabilan meg kell maradniuk egy helyben, hogy érzékelni tudják az neuronok tevékenységét.

A humán klinikai kipróbálásra is még éveket kell várni.

A kísérletről Chet Moritz kutatásvezető számolt be egy párizsi sajtóértekezleten szerdán.

(Független Hírügynökség)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Bőrproblémája van? Bőrproblémája van?

Online mobilapplikációs szolgáltatás. Hogy működik a teledermatológia? (x)

Lumbálpunkció - Mikor, miért és...

A lumbálpunkció (más néven gerinccsapolás vagy lumbal punctio) egy olyan diagnosztikus vagy terápiás eljárás, melynek során egy speciális tűvel a...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.