Öt év múlva derült fény az orvosi műhibára

Dr. Erdős György
Szerző: WEBBeteg - Dr. Erdős György, ügyvéd

Szívproblémák, bypass, munkaképtelenség. Hogyan lett bírósági ügy a szívműtétből? Az esetet Dr. Erdős György, ügyvéd elemzi.

Egy 49 éves nőbeteg több hónapja tartó szívpanaszok miatt 2005 márciusában került felvételre egy budapesti korház Kardiológiai és belgyógyászati Osztályára, ahol egy hétig diagnosztikai vizsgálatokat végeztek. A vizsgálatok, és a konzíliumi javaslatok sürgető CABG műtétet javasoltak, ezért áthelyezték ugyanannak a gyógyintézetnek a Szív- és Érsebészeti Osztályára. Itt Baypassz műtétet végeztek, majd utókezelésre vidéki Szívkorházban, rehabilitációs ellátásra küldték.

Két nap múlva hőemelkedése lett, szegycsonti (sternum) sebének gennyesedése (sppuraciója) miatt sebészeti konzílium történt. A seb váladékozása fokozódott, a váladék légvétellel szinkronban ürült.

Emiatt a beteget 5 napi rehabilitációs ellátást követően visszahelyezték a műtétet végző gyógyintézetbe, ahol két hétig kezelték.

Amint otthonába bocsájtották két nappal később ismételten felvették, mert a sebének váladékozása nem múlt el.

Később több egészségügyi ellátó szerv is vizsgálta, ahol egyértelműen azt diagnosztizálták, hogy a sebváladékozás azért van, és azért nem múlik, mert a szívműtét következtében a megnyitott mellkasi csontok nem képesek összeforrni, azok állandó gyulladásban vannak. Azt azonban, hogy a mellkasi csontok rendellenes állapotát és a csontozat összeforrásának nehézségeit mi okozza, megállapítani nem tudták.

A koszorúérműtét (Bypass-műtét)

A koszorúérműtét vagy Bypass-műtét komoly sebészeti eljárás, amely a legjobb életminőséget biztosítja a gyógyszerekkel már tovább nem kezelhető érelmeszesedés esetén. Hogy zajlik ez a beavatkozás? Mit érdemes tudni a betegeknek? A koszorúérműtét (Bypass-műtét)

Gyakorlatilag a Baypassz műtéttel a szívproblémát megoldottnak lehetett tekinteni, de mivel a műtéti seb állandóan váladékozott és gennyt termelt a beteg további kezelésre, sebtisztításra és folyamatos antibiotikumos kúrára szorult.

Ez az egészségi állapot korábbi életvitelét teljesen elnehezítette, munkáját elveszítette.

Fentebb leírt állapota miatt és sebkörnyéki fájdalmai miatt több helyen vizsgálták, majd a szívműtétet követő öt évvel, más célból, egy budapesti diagnosztikai központban elvégzett CT vizsgálat kimutatta, hogy a baloldali sternum rész alsó harmada gyakorlatilag felszívódott, ezen a területen három darab 3-4 cm hosszú sebészi drain volt felismerhető.

Ezen CT lelet alapján a beteget vizsgáló orvosok számára egyértelművé vált, hogy a korábbi beavatkozások miért nem hozták meg a beteg számára a teljes gyógyulást, és mi okozza a sebkörnyéki panaszokat.

Olyan beavatkozás a betegnél a 2005 évben elvégzett szívműtét után és azt megelőzően nem volt, amely sebészeti drain használatát indokolta volna. Következésképpen annak visszahagyása csakis a szívműtét elvégzésével lehetett összefüggésbe hozni.

Számos Legfelsőbb Bírósági Eseti Döntés kimondta, hogy műtét alkalmával visszahagyott idegen test orvosi műhiba, mert az idegentest visszahagyása csak akkor fordulhat elő, ha a gyógyintézet a beteg ellátását nem a kellő gondossággal és körültekintéssel végzi, ez pedig sérti az Egészségügyi törvény 77. §. (3) bekezdését. - Minden beteget - az ellátás igénybevételének jogcímére tekintet nélkül - az ellátásában részt vevőktől elvárható gondossággal, valamint a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával kell ellátni.-

Sajnálatos módon, amikor már egyértelművé vált, hogy a seb körüli panaszok milyen orvosi mulasztásokkal állnak okozati összefüggésben a beteg állapotán már segíteni nem lehetett.

A visszahagyott idegen testek a beteg szervezetében (szívkörüli részekben) olyannyira betokosodtak, hogy azok eltávolítása rendkívül nagy kockázattal jár.

Az egészségügyi ellátás egyik alapelve, hogy a beteg gyógyításával járó kockázatoknak mindig kisebbnek kell lenni, mint az ellátás elmaradásával járó kockázatnak. Következésképpen a most már 57 éves nőbeteg egész életét állandó sebkörnyéki fájdalmakkal, sebtisztításokkal, antibiotikumos terápiával és bűzős váladékozást okozó állapottal kell leélnie.

Tekintettel arra, hogy komolyabb munkavégzésre képtelen, a szívkörüli panaszok miatt alig tud mozogni, és otthonülővé vált, állapotával okozati összefüggésben jelentős mértékben hízott, ami egészégi állapotát tovább rontja.

Az orvos-szakértők megállapították a beszerzett orvos dokumentációkból hogy a beteg sternuma részben elhalt, és élete állandó veszélynek van kitéve, ugyanis a szív közvetlenül a mellkasfali lágyrészek alatt helyezkedik el. A betegnél hiányzik a szegycsont védőhatása, ha elesik, vagy mellkasát jobban megnyomják, szíve azonnal megsérülhet.

Mindezek miatt a betegnek a gyógyintézettel szemben vagyoni és nem vagyoni kártérítési igénye volt, melynek érvényesítésével az Erdős Ügyvédi Irodát bízta meg.

Hogyan döntött a bíróság?

A négy és fél év után jogerősen befejezett ítéletében a Bíróság megállapította, hogy az alperesi gyógyintézet felperes kezelésében nem a kellő gondossággal és körültekintéssel járt el, magatartása jogellenes és felróható, mellyel okozati összefüggésben felperesnek jelentős mértékű vagyoni, rendkívüli módon elnehezedett életkörülményei miatt jelentős mértékű nem vagyoni kára keletkezett, így a Bíróság az alperesi gyógyintézetet ezen károk, és a műtét elvégzésének időpontjától járó kamatok, és perköltség megfizetésére kötelezte.

(WEBBeteg - Dr. Erdős György, ügyvéd)

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Terhesség Terhesség

Hüvelyfolyás és hüvelyfertőzés terhesség idején? Vegyük komolyan! (x)

Bűncselekmény-e a hálapénz...

Mennyire ismeri a magyar lakosság a büntetőjogot? Jobban ismeri-e annak évtizedek óta változatlan normáit, mint a szabályozási újdonságokat? Hogyan...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.