H1N1: 15-ször annyi beteg kerül intenzívre, mint a szezonális influenzától
megjelent:
Az újinfluenzával kapcsolatos, a világban eddig összesített adatok alapján az új influenza halálozási aránya 1 százalék alatt van, az intenzívre bekerült betegek közül viszont a 9-17 százalék meghal.
15-ször többen igényelnek intenzív ellátást a H1N1 vírus szövődményei miatt, mint a szezonális influenzajárványok idején - többek között ez derül ki az Országos Epidemiológiai Központ hetilapja, az Epinfo legfrissebb számából.
Az Epinfo amerikai, ausztráliai és új-zélandi adatokat feldolgozó elemzése alapján az újinfluenza tünetei abban térnek el a szezonálistól, hogy gyakrabban kíséri a szokásos jelenségeket a hányás és hasmenés.
Az újinfluenza többnyire enyhe tüneteket okoz a betegeknél azonban súlyosabb lefolyásra utal, ha a betegnek szapora lesz a légzése, illetve nehézlégzés tapasztalható. Szintén gyanús, ha véres, vagy elszineződött a köpete, zavaros a tudata, mellkasi fájdalomra panaszkodik, csökken a vérnyomása vagy több mint 3 napon át nagyon magas a láza.
A fiatalokat jobban érinti
Ezen kívül szintén különbség, hogy a megbetegedések főleg a gyermekeket és a fiatal felnőtteket érinti, a 65 év felettiek körében "kifejezetten alacsony" az előfordulása. A H1N1 szövődményeiben elhunytaknál sem az időseknél, hanem a 19-45 évesek között a legmagasabb a halálozási arány.
"Az adatok azt mutatják, hogy a halálesetek és a súlyos tüdőgyulladások túlnyomó többsége az 5 és 59 év közötti korosztályban fordult elő, ami eltér a szezonális influenza szokásos kormintájától" - mondta Gerardo Chowell-Puente, az Arizonai Állami Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője a ScienceDaily című tudományos portálnak nyilatkozva.
A halálesetek 87 százaléka, a súlyos tüdőgyulladásoknak pedig 71 százaléka fordult elő az 5 és 59 év közötti korosztályban, míg a 2006-2008 között lezajlott szezonális influenzáknál ezek átlagos aránya 17, illetve 32 százalék volt. A kutatók úgy vélik, azok védettebbek valamelyest, akik gyerekkorukban találkoztak az 1957-es világjárványt okozó H1N1 vírussal.
Járványügyi adatok az Egyesült Államokban |
A PLoS Medicine (Public Library of Science) című internetes tudományos portálon publikált járványügyi adatok alapján mintegy kétezer, a H1N1-fertőzés tüneteit mutató emberre jutott egy halál - írta Marc Lipsitch, a Harvard munkatársa. A becslések szerint a H1N1-páciensek 1,44 százaléka került kórházba, 0,24 százaléka szorult intenzív kezelésre, 0,48 ezreléke halt meg. A számítás azért is nehéz, mert a H1N1-vírussal megfertőzöttek teljes számát nem lehet pontosan megállapítani, mert gyakran olyan enyhe tünetekkel jár, hogy nem fordulnak vele orvoshoz az emberek. A New York-i adatokból a másik számítási metódus 0,7 tízezrelékes halálozási arányt eredményezett, ami azt jelenti, hogy mintegy 14 ezer fertőzésre jut egy haláleset. |
Intenzív ellátásra szorulók és halálozási arány
Az eddigi tapasztalatok alapján a fertőzöttek 2 százaléka kerül kórházba. Közülük a negyede igényel intenzív ellátást. Az intenzíven kezelt betegek több mint kétharmadát (64,6 százalékát) kell mesterségeses lélegeztetni átlag 8 napon keresztül. Az Egyesült Államokban az intenzíven kezelt betegek 9,1 százaléka halt meg, Ausztráliában és Új-Zélandon viszont 16,9 százalék volt ez az arány.
Magyarországon az utolsó hivatalos jelentés szerint május óta 23-an haltak meg bizonyítottan a H1N1 vírus okozta megbetegedések szövődményeiben és összesen 1226 igazolt újinfluenzás megbetegedést regisztráltak. Nem hivatalosan a sajtó már körülbelül 30 halálos áldozatról tud.
A szezonális influenzajárványok halálozási adatait nem gyűjtik, de az ÁNTSZ információja szerint egy-egy influenza szezonban évente a becslések alapján átlagosan 800-2500 ember hal meg a fertőzés következtében.
Mivel az utóbbi években 200 ezer és 290 ezer ember fertőződött meg influenzával ez azt jelenti, hogy a szezonális járványoknál sem kisebb a halálozás, mint a mostani világjárványnál: a fertőzöttek maximum 0,3-1 százaléka hal meg.
Az utolsó nagy világjárvány, a ''60-as évek végén több évig elhúzódó "hong-kongi" járványnál is hasonló volt a halálozási arány: 3 év alatt 5 millió ember betegedett meg Magyarországon és 5 ezer halálesetet lehetett összefüggésbe hozni a fertőzéssel.
WEBBeteg hírösszeállítás - Független Hírügynökség, MTI