Mindennapi hős: Dr. Szűcs Andrea

Szerző: WEBBeteg-T.A.,újságíró

Visszavonult a mindennapok hajtásából dr. Szűcs Andrea, a Szent László Kórház Gyermekintenzív Osztályának gyermekorvosa, a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat önkéntese, aki mesélt a WEBBetegnek a speciális gyermekmentésről, a szülőkkel való kommunikációról, valamint arról is, miért kellett kiszállnia egy időre.

A hónap elején a dr. Szűcs Andreáról szóló kisfilmet is jutalmazták az Astellas Díjátadó Gálán, a WEBBeteg különdíját kapta a Mindennapi hősök című alkotás, amely a gyermekmentést állítja a középpontba.

A különdíjas
A WEBBeteg különdíjat ajánlott fel Szeleczky Ádámnak és kollégáinak, a Mindennapi Hősök: Dr. Szűcs Andrea című filmért. Az elismerést a WEBBeteg képviseletében Lukács Katalin adta át.
Nézze meg a kisfilmet!

Érdekes, de a beteghez siető gyermekmentő látványától valahogy jobban összeszorul a szívem, pedig nincs még gyerekem. Ez miért van?

- Én nem úgy látom ezt, mint egy kívülálló, de úgy gondolom, egyrészt szülőként átérzik az emberek, mi lenne, ha a saját gyermekükkel történne valami baj, másrészt azt gondolom, és érzékelem is a munkám során, hogy a gyerekekkel szemben mindenkiben nagyobb az empátia, féltjük őket, aggódunk értük, mert ők olyan ártatlanok. Egyébként ezek a gyermekmentők sokkal feltűnőbbek, mint az átlag mentőautók.

Egy beteg srácon megesik a szívünk, különösen, ha kapcsolódik hozzá plusz érzelem, mert hasonlít a sajátunkhoz, a testvér gyerekéhez. Érzelem és szakmaiság – melyik a döntő?

Mindennapi hősök- Az érzelmeket nem lehet kizárni, mert a gyerekek “aranyosak”, vicces dolgokat tudnak mondani, például amikor tiltakoznak a vizsgálat vagy éppen egy “szuri” ellen, hatással vannak ránk.

Ugyanakkor azzal, hogy érzelmileg befolyásolnak, ronthatják a “feladatra” koncentrálást. Nagyon nehéz úgy megszúrni egy gyermeket, hogy közben rettenetesen sajnáljuk.

A gyógyítás mellett fontos feladat a szülővel való kommunikáció is. Együttműködőek az aggódó anyukák?

- A szülő sokat tud segíteni ezekben a helyzetekben, amennyiben megnyugtatjuk, valamint megértetjük vele mi, miért történik, akkor ő lesz az, aki a legjobb hatással lesz a gyermekére, akár egy fájdalmas beavatkozás közben is.

A szülővel való kapcsolattartás ugyanúgy a gyermekorvos feladata, mint maga a gyógyítás, azonban nem tanítják az egyetemen, hogyan nyugtassunk meg egy rémült családtagot, vagy miként közöljük a rossz hírt. Ha szerencsés az ember, akkor olyan helyen dolgozik, ahol erre nagy figyelmet fordítanak, a munkatársaktól megtanulhatja ezt is a szakmán kívül. Én úgy gondolom, szerencsés voltam.

Jelenleg havonta 3-4 napot vállal a gyermekmentőknél, van-e két egyforma napja?

14 éve történt...

A Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat Közhasznú Alapítvány 1999-ban azzal a céllal jött létre, hogy megoldást találjon a csecsemők és gyermekek mentésében tapasztalható hiányosságokra. Az Alapítvány és az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) együttműködésének eredményeként 1999. április 1-én megkezdte munkáját Magyarország egyetlen gyermek-rohamkocsija. Az autó speciális felszereltségének, a szakképzett, gyermekintenzív ellátásban járatos személyzetének köszönhetően valósággá vált, hogy a gyermekek sürgősségi ellátását is lehet a legmagasabb színvonalon csinálni. Az alapítvány 2008-ban Miskolcon, majd 2 év múlva Debrecenben is elindított egy-egy gyermek-mentőorvosi kocsit (Gyermek-MOK). A következő állomás Szeged lesz.

- Soha, van úgy, hogy egyetlen egy hívás sem érkezik a 12 órás szolgálat alatt, de gyakran előfordul, hogy reggel 7-kor jön az első riasztás, kivonulunk, és egész nap kapjuk egymás után a feladatokat, úgy, hogy csak estére érünk vissza a mentőállomásra. Nincs két egyforma nap, nincs két egyforma eset, nem igazán lehet felkészülni egy mentős napra, igaz, már ennyi év után ismerünk bizonyos szezonális problémákat, például június második hetétől jönnek a szünidős balesetek, a gázolások, a játszótéri esések, hideg időben pedig az éjszakai befulladások a krupposoknál.

Ki segít feldolgozni a nehéz eseteket, a tragédiát?

- Szerencsére nagyon ritka, amikor elveszítünk egy gyereket, a tragédia természetesen megvisel mindenkit. A mentős csapat régóta együtt dolgozik, barátságok szövődtek, sokszor egymás között is meg tudjuk beszélni a történteket, de azért nem mindenki nyitott erre. Nincs segítő szakember, ez sajnos ma Magyarországon luxusnak számít, pedig nagyon fontos lenne, mert a rossz élményeket nem jó hazavinni.

A kisfilmben kihangsúlyozták a rendmániáját, hogy szereti, ha minden a helyén van, ha kell, elmosogat, kiporszívózik a mentőállomáson található szobájukban, ahol egy műszakban 3-an dolgoznak, az orvos, a mentőtiszt és a gépkocsivezető. Munkamániás is?

- Szeretem a kihívásokat, ezért vállaltam el az alapítványi vezetői feladatokat a gyermekmentőnél. Másrészt maximalista vagyok, ha feladat van, azt csak egyféleképpen tudom elvégezni, addig csinálom, amíg az a legjobb nem lesz, ez pedig fárasztó.

Nagyon zsúfolt napokat éltem. Állandóan csörgött a telefonom, utazgattam a 3 bázis (Budapest, Miskolc, Debrecen) között, mellette mentőztem a fővárosban és Miskolcon, és ugye ott volt a Szent László Kórház először fő-, később már csak félállásban. Ezek mellett volt időszak, hogy tanítottam a főiskolán, illetve elsősegélynyújtást is oktattam laikusoknak (ezt ma is csinálom). Elérkezett azonban egy pont, amikor azt mondtam: elég! Nem erről szól az élet, az igazi élet ott kezdődik, amikor leteszem a munkát, hazamegyek, találkozom a családommal, a barátokkal, amikor elmegyünk egy nagyot bulizni, vagy csak ücsörgünk a szüleimnél, a Holt-Tisza-parti ház teraszán.

Kellett a „kiszállás”, hogy rájöjjön, mi az igazán fontos az életében?

- Akkor kezdett el igazán megrémíteni a dolog, amikor esténként már olyan kimerült voltam, hogy végig sem tudtam gondolni, mi történt aznap, miben kellett dönteni, azon agyaltam, nem felejtettem-e el valamit, illetve csak azt számolgattam, hány órát alhatok még. És ez nem egészséges.

Most is dolgozom a kórházban, mentőzöm, tanítok csak éppen sokkal kevesebb órában. És ez így nagyon jó, mert minden megmaradt, amit szeretek, de van egy határ, amit már sosem szeretnék átlépni.

Mindennapi hősök - futásEmlítette a Tiszát, a családját, a barátokat. Mi kapcsolja ki igazán?

- Érdekes, amióta nem hajtok, alig van szabadidőm, ugyanis mindig van valami program. Gyakran járok Szolnokra, a szüleimhez és a 91 éves nagyapámhoz. Amikor a városban vagyok, ki nem hagyom a Szolnoki Olaj Kosárlabda Klub meccsét, nyáron pedig a Holt-Tiszánál pihenünk a családdal.

Szeretek sportolni, legyen az úszás vagy futás, a gyermekmentősökkel elszoktunk menni futóversenyekre. Színházba és koncertre is szívesen járok, még a nyári fesztiválok valamelyikére is ellátogatunk a barátokkal, amíg ki nem öregszünk belőle.

MOK és rohamkocsi

rohamkocsiA gyermek-rohamkocsi az OMSZ Központi Mentőállomásán, a Markó utcában állomásozik, a mentésirányítók a bejelentéstől függően döntenek a gyermek-rohamkocsi kiküldéséről. Fő szempont, hogy valóban a legindokoltabb, legsúlyosabb esetekhez jusson el.

Amennyiben a Központi Mentőállomástól távolabbi helyszínre kell küldeni a gyermek-rohamkocsit, akkor úgynevezett párhuzamos riasztással indítják el az egységet. A legközelebb lévő általános mentőegységet és a távolabb lévő gyermek-rohamkocsit egyszerre riasztják. Ha a kisgyermek valóban súlyos, életveszélyes állapotban van, akkor minden másodperc számít. A helyszínre érkező első mentőegység megkezdi az ellátást, amíg megérkezik a MOK.

A gyermek-mentőorvosi kocsi (MOK) egy olyan személygépjármű, amelyen gyermekintenzíves orvos és mentőápolóként is közreműködő gépkocsivezető dolgozik. Az egység beteget nem szállít, hordágy nincs benne. A felszerelés viszont megegyezik a budapesti gyermek-rohamkocsi gyógyszer és műszerparkjával. Nem függ a MOK a rohamkocsitól, így időt spórolnak, amíg a mentő beszállítja a gyermeket a kórházba, a MOK már másik esethez tud sietni.

A Miskolcon és Debrecenben állomásozó gyermek-MOK egységek alapjárműve az északi hegyvidék havas útjain és a tanyavilág sártengerében egyaránt biztonságosan célba juttatják a súlyos-életveszélyes állapotú gyermekek megmentésére igyekvő csapatot.

A gyermek-rohamkocsiban az intenzív osztályokéval közel azonos feltételek mellett történik a gyerekek szállítása, így minimálisra csökken a komplikációk veszélye. A feladatok között gyakori a CT vagy MR vizsgálatra történő szállítás, ahol sok esetben a vizsgálat alatt is a mi gépeink tartják életben a kisgyermeket. Ezek a szállítások nem egyszer vidékről irányulnak a főváros felé, ezért a gyermek-rohamkocsi szinte az egész országot körbejárta már.

Budapesten és környékén évente több mint 3000 gyermekhez riasztják a gyermekmentőket.

(WEBBeteg/Tóth András, újságíró)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

A változékony időjárás hatásai A változékony időjárás hatásai

Fronthatások, nyári meleg - Minden korosztály szervezetének megterhelő.

Utazás tömegközlekedéssel Utazás tömegközlekedéssel

Hogyan maradjon fitt hosszú utazáskor buszon vagy vonaton?

Már Romániában az ismeretlen...

Romániában is megjelent az Európában és Amerikában gyermekek körében terjedő, ismeretlen eredetű májbetegség - erősítette meg a bukaresti...

Világszinten új eljárást teszteltek...

A Pécsi Tudományegyetemen teszteltek a világon elsőként egy új, magnézium-kalcium alapú felszívódó implantátumot, amely újabb jelentős...

Dr. Szombathelyi Éva: Minden...

A Pro Sanitate-díjas dr. Szombathelyi Éva, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának klinikai szakpszichológusa 50 éve végzett az ELTE-n, 50 éve...

Czeizel Barbara édesapja nyomdokait...

Huszonöt éves fennállását ünnepli a Budapesti Korai Fejlesztő Központ, amely fejlődésükben veszélyeztetett csecsemők, fogyatékos kisgyermekek és...

Dr. Novák Hunor: Kételkedni kell...

Nem hátrálhatunk meg, szükséges ellenpólust képeznem, és keményen ki kell mondanom a valóságot, fel kell hívnom a tévedésekre a figyelmet, korrekt...

Beszélgetés dr. Kiss Imrével...

Szerencsés az a gyermek, akinek gyógyítását dr. Kiss Imre főorvos, a budapesti Semmelweis Egyetem I. Gyermekgyógyászati Klinikájának sebész...

Dr. Falus András: A genetika...

Játék. Az életben, így a munkában, a tudományban is nagyon fontos a játékosság - mondja a biológus végzettségű dr. Falus András, aki kutat...

Prof. Dr. Balla György: A figyelem...

1977-től, közel 40 éve dolgozom a debreceni gyermekklinikán. Számos emlék, eredmény jutott eszembe, amikor megtudtam, hogy Széchenyi-díjat kapok...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.