• Tűzoltó csapból szomjat oltani

        Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró

        Nincs arra utaló tudományos bizonyíték, hogy a koronavírust kínai laboratóriumban állították volna elő - nyilatkozta a National Geographic-ban olvasható exkluzív interjúban dr. Anthony Fauci.

        Az USA Nemzeti Allergia- és Fertőző Betegségek Intézetének (National Institute of Allergy and Infectious Diseases) igazgatója, csaknem 40 éves járványügyi pályafutása során, tucatnyi járványkitöréssel küzdött meg – ezek között volt a HIV/AIDS fertőzéshullám is. Az amerikai sajtóban a COVID-19-válasz arcának nevezett orvos a SARS-CoV-2-ről szólva úgy fogalmaz, hogy a koronavírus az valami egészen „rendkívüli”.

        A folyamatosan a tájékoztatás élvonalában szereplő szakember, aki a naponkénti elnöki bejelentések alkalmával, a legutóbbi időkig, iparkodott megszólalásaival megadni a hiteles, tudományos ellensúlyt, most, az elnöki sajtószóvivő megfertőződése után – két tudós kollégájával együtt – önkéntes házi karanténba vonult. Döntésével másokat is óvatosságra int, azt hangsúlyozva, az a leghelyesebb magatartás, hogy egy új fertőzöttel való gyakori (és közeli) kontaktus után igyekszik másokkal maximális távolságot tartani. Vagyis otthon marad.

        Hirdetés

        Dr. Fauci úgy véli, fontos figyelmeztetni az államokat, nemcsak az USA-t, hanem az európai országokat is, hogy óvakodjanak az újranyitás túl gyors, elkapkodott bevezetésétől. El kell kerülni a második hullám időben közeli visszatérését. A politikusok és a szakértő tudósok között rendszeresen kialakuló, többnyire követhetetlen vitát az igazgató önmagába visszatérő, sehová nem vezető logikátlan érvelésnek minősítette a magazin kérdésére. Ezért igyekszik távol tartani magát a vitáktól. Külön véleményt fogalmaz meg arról is, hogy a pandémia gerjesztette információs áradatot (özönvizet) miként célszerű kezelni.

        Az interjúban megkérdezték tőle, mit gondol a SARS-CoV-2 eredetéről, szerinte lehetséges-e arra bizonyíték, hogy a vírust egy kínai laborban állították elő, illetve hogy (véletlenül) onnan szabadult-e ki. Az USA-ban a kínai laboratóriumok hibáztatásával foglalkozó, a felelősöket kereső megszólalásokra reagálva dr. Fauci így összegezte meglátását:

        „Ha a vírus kialakulását nézzük a denevérekben, és mellé tesszük a tudományos evidenciákat, ezek erősen arra utalnak, hogy ezt a vírust nem lehetett mesterségesen vagy szándékosan (szánt szándékkal) manipulálni. Az élő anyagnak az idők – évmilliók – folyamán zajló kialakulására, a lépésről lépésre megvalósuló fejlődésre vonatkozó minden eddigi megfigyelés azt mutatja, hogy ez a vírus is, a mutációi is természetes módon alakultak ki. Nagyszámú hírneves fejlődésbiológus állítja, hogy a fokozatos fejlődés minden eleme igazolja,  hogy a vírus a természetben fejlődött ki, majd ezután ugrott át egyik fajról a másikra” – hangsúlyozza dr. Fauci.

        A riporter alig akarta elengedni a kérdést: „Jó, de mi van akkor, ha a laboratóriumon kívül találták ugyan meg a tudósok a vírust, behozták, de a laborból végül mégis kiszabadult?” Fauci doktor ismét utalt az értelmetlen vitákra. „A helyzet akkor is azt jelentené, hogy már eredetileg is kinn volt a szabadban. Visszatértünk újra a kiindulópontra, ezért nem veszek részt az ilyen vitákban.” A tudományos megfigyelések, bizonyítékok alapján nem hiszi, hogy létezhetne egy másik elmélet. Nem gondolja, tette hozzá, hogy valaki a „vadonban” találta ezt a vírust, behozta egy kutatói közegbe, majd onnan a vírus véletlenszerűen kijutott.

        A beszélgetésben arról is kérdezték a járványügyi szakembert, hogyan tart lépést a rá zúduló információözönnel, és miként képes kiszűrni, hogy csak a legfontosabb tudományos témákkal foglalkozzon. Antony Fauci hasonlata szerint ez a helyzet olyan, mintha az ember a tűzcsapból akarna vizet inni, így akarná oltani a szomját. „Szerencsémre nagyszerű stáb segíti a munkám. Egy összeszokott csapat 3-4 tagja végigolvassa az irodalmat, a lapokat. Mindazt, ami lényegtelen, értelmetlen, jelentéktelen adat, vagy lilán ködös vágyálom, azonnal kiszórják. Csak az értelmes szövegeket teszik elém, én pedig végigolvasom a címeket és a kivonatos ismertetéseket (az absztraktokat). Amit használhatónak vélek, félreteszem és megpróbálom elolvasni. Ha valami nagyon olyan, hogy munkatársaim szerint feltétlenül érdemes a figyelmemre, sőt alaposan mielőbb meg kell ismernem, gondoskodnak róla, hogy tényleg el is olvassam.” Azonban még ezzel az alapos előszűrő módszerrel is nagyon nehéz követni, befogadni, megemészteni mindazt, ami naponta megjelenik a szakirodalomban, a laikus publikációkban. Bosszantónak tartja, hogy meghonosodott egy új trend, miszerint már olyasmit is közölnek, ami még nem ment át a tudósok nagyon szigorú ellenőrző rendszerén. A szakma előzetes kontrollja nélkül jelennek meg az úgynevezett előpublikációk.

        „Bárki hiheti, hogy ő a téma szakértője, még akkor is, ha történetesen fogalma sincs arról, hogy miről beszél. Természetesen, az átlagember nagyon nehezen tud különbséget tenni tény és áltény, értékes vagy hamis információ között.” Ezért azt tanácsolja dr. Fauci az átlag hírfogyasztónak, hogy minden esetben győződjön meg a forrás minőségi voltáról, különben nem képes jól értelmezni a járványhelyzetben hallott adatokat, közléseket. „Ha egy dolgozat, tanulmány neves helyről érkezik, ahol általában igazat mondanak, ha például a New England Journal of Medicinea Science, a Nature, a Cell vagy a JAMA a forrás, akkor a legigényesebb olvasó is meg lehet arról győződve, hogy a szövegeket a megfelelő tudományos kritikával átnézték, hiteles dolgokat tárnak a nyilvánosság elé. Ott a szerkesztők, kiadók nagyon komolyan veszik a munkájukat – a pontos tájékoztatás elérése, a helyes járványügyi magatartás kialakítása érdekében.”

        Olvasson tovább! Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        WEBBeteg
        Fazekas Erzsébet, újságíró
        Forrás: Victoria Jaggard, Science & Innovation at National Geographic

        Módosítva: 2020.05.12 18:35, Megjelenés: 2020.05.12 18:35
      • Cikkajánló

        COVID-19 - Új szigorítások

        COVID-19 - Új szigorítások

        portfolio.hu

        Hétfőtől még több helyen terjesztik ki a maszkhasználat kötelezettségét.

        Receptek a sorstársaknak

        Receptek a sorstársaknak

        Moharos Melinda, dietetikus

        Megjelent Arató Györgyi dietetikus Konyhanyelven a mellrákról c. könyve.

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, tünetek esetén pedig mindenképp maradjon otthon!

        Koronavírus - 4 vidéki városban emelkedik a koronavírus szennyvízben mért koncentrációja

        A 43. héten az ország legtöbb településén, így a fővárosban és az agglomerációban is stagnál a koronavírus szennyvízben mért koncentrációja, míg néhány nagyvárosban (Pécs, Békéscsaba, Salgótarján, Zalaegerszeg) a tendencia emelkedő. A járványhelyzet változatlanul fennáll, a megelőző szabályok betartása továbbra is szükséges.

        Hazamehetett az első, magyar gyártású remdesivirrel kezelt beteg a Semmelweis Egyetemről

        Elhagyhatta a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján létrehozott járványkórházat az a 75 éves női COVID-19 beteg, akinek elsőként adták be a magyar gyártású remdesivir készítményt az intézményben.

        Magas rizikóval járó alapbetegségek COVID-19 esetén

        Az alapbetegségek kutatásával foglalkozó metaanalízis (Penn State University, PLOS One) ismertette, hogy melyek fennállása mellett kell COVID-19 fertőzés esetén a halálozás előfordulásának nagyobb esélyével számolni.

        Meddig tart a COVID-19 elleni immunitás? Ne aggódjon!

        Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem lehet hatékony vakcinát kifejleszteni - üzenik szakértők az elbizonytalanodó lakosságnak.

        Az egészséges fiatalnál is hetekbe telhet kigyógyulni a COVID-19-ből

        A 35 év alatti páciensek ötöde arról számolt be, hogy a pozitív teszteredményt követően akár 21 napba is telt, míg újra a korábbi egészségi állapotában érezte magát, olvasható az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) adatai között.

        A COVID-19 esetében az enyhe csak ritkán jelent könnyedén elmúlót

        A többség úgy gondolja, ha egy betegséget enyhének mondanak, nincs miért aggódni. A WHO jelentései, mikor azt közlik: a COVID-19 esetek akár 80 százaléka tünetmentes vagy enyhe lefolyású, szintén nyugtatóként hatnak. Mégis, jobb, ha ilyenkor se legyintünk. Mégiscsak a COVID-19-ről van szó...

        A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.