• Tűzoltó csapból szomjat oltani

        Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró

        Nincs arra utaló tudományos bizonyíték, hogy a koronavírust kínai laboratóriumban állították volna elő - nyilatkozta a National Geographic-ban olvasható exkluzív interjúban dr. Anthony Fauci.

        Az USA Nemzeti Allergia- és Fertőző Betegségek Intézetének (National Institute of Allergy and Infectious Diseases) igazgatója, csaknem 40 éves járványügyi pályafutása során, tucatnyi járványkitöréssel küzdött meg – ezek között volt a HIV/AIDS fertőzéshullám is. Az amerikai sajtóban a COVID-19-válasz arcának nevezett orvos a SARS-CoV-2-ről szólva úgy fogalmaz, hogy a koronavírus az valami egészen „rendkívüli”.

        A folyamatosan a tájékoztatás élvonalában szereplő szakember, aki a naponkénti elnöki bejelentések alkalmával, a legutóbbi időkig, iparkodott megszólalásaival megadni a hiteles, tudományos ellensúlyt, most, az elnöki sajtószóvivő megfertőződése után – két tudós kollégájával együtt – önkéntes házi karanténba vonult. Döntésével másokat is óvatosságra int, azt hangsúlyozva, az a leghelyesebb magatartás, hogy egy új fertőzöttel való gyakori (és közeli) kontaktus után igyekszik másokkal maximális távolságot tartani. Vagyis otthon marad.

        Hirdetés

        Dr. Fauci úgy véli, fontos figyelmeztetni az államokat, nemcsak az USA-t, hanem az európai országokat is, hogy óvakodjanak az újranyitás túl gyors, elkapkodott bevezetésétől. El kell kerülni a második hullám időben közeli visszatérését. A politikusok és a szakértő tudósok között rendszeresen kialakuló, többnyire követhetetlen vitát az igazgató önmagába visszatérő, sehová nem vezető logikátlan érvelésnek minősítette a magazin kérdésére. Ezért igyekszik távol tartani magát a vitáktól. Külön véleményt fogalmaz meg arról is, hogy a pandémia gerjesztette információs áradatot (özönvizet) miként célszerű kezelni.

        Az interjúban megkérdezték tőle, mit gondol a SARS-CoV-2 eredetéről, szerinte lehetséges-e arra bizonyíték, hogy a vírust egy kínai laborban állították elő, illetve hogy (véletlenül) onnan szabadult-e ki. Az USA-ban a kínai laboratóriumok hibáztatásával foglalkozó, a felelősöket kereső megszólalásokra reagálva dr. Fauci így összegezte meglátását:

        „Ha a vírus kialakulását nézzük a denevérekben, és mellé tesszük a tudományos evidenciákat, ezek erősen arra utalnak, hogy ezt a vírust nem lehetett mesterségesen vagy szándékosan (szánt szándékkal) manipulálni. Az élő anyagnak az idők – évmilliók – folyamán zajló kialakulására, a lépésről lépésre megvalósuló fejlődésre vonatkozó minden eddigi megfigyelés azt mutatja, hogy ez a vírus is, a mutációi is természetes módon alakultak ki. Nagyszámú hírneves fejlődésbiológus állítja, hogy a fokozatos fejlődés minden eleme igazolja,  hogy a vírus a természetben fejlődött ki, majd ezután ugrott át egyik fajról a másikra” – hangsúlyozza dr. Fauci.

        A riporter alig akarta elengedni a kérdést: „Jó, de mi van akkor, ha a laboratóriumon kívül találták ugyan meg a tudósok a vírust, behozták, de a laborból végül mégis kiszabadult?” Fauci doktor ismét utalt az értelmetlen vitákra. „A helyzet akkor is azt jelentené, hogy már eredetileg is kinn volt a szabadban. Visszatértünk újra a kiindulópontra, ezért nem veszek részt az ilyen vitákban.” A tudományos megfigyelések, bizonyítékok alapján nem hiszi, hogy létezhetne egy másik elmélet. Nem gondolja, tette hozzá, hogy valaki a „vadonban” találta ezt a vírust, behozta egy kutatói közegbe, majd onnan a vírus véletlenszerűen kijutott.

        A beszélgetésben arról is kérdezték a járványügyi szakembert, hogyan tart lépést a rá zúduló információözönnel, és miként képes kiszűrni, hogy csak a legfontosabb tudományos témákkal foglalkozzon. Antony Fauci hasonlata szerint ez a helyzet olyan, mintha az ember a tűzcsapból akarna vizet inni, így akarná oltani a szomját. „Szerencsémre nagyszerű stáb segíti a munkám. Egy összeszokott csapat 3-4 tagja végigolvassa az irodalmat, a lapokat. Mindazt, ami lényegtelen, értelmetlen, jelentéktelen adat, vagy lilán ködös vágyálom, azonnal kiszórják. Csak az értelmes szövegeket teszik elém, én pedig végigolvasom a címeket és a kivonatos ismertetéseket (az absztraktokat). Amit használhatónak vélek, félreteszem és megpróbálom elolvasni. Ha valami nagyon olyan, hogy munkatársaim szerint feltétlenül érdemes a figyelmemre, sőt alaposan mielőbb meg kell ismernem, gondoskodnak róla, hogy tényleg el is olvassam.” Azonban még ezzel az alapos előszűrő módszerrel is nagyon nehéz követni, befogadni, megemészteni mindazt, ami naponta megjelenik a szakirodalomban, a laikus publikációkban. Bosszantónak tartja, hogy meghonosodott egy új trend, miszerint már olyasmit is közölnek, ami még nem ment át a tudósok nagyon szigorú ellenőrző rendszerén. A szakma előzetes kontrollja nélkül jelennek meg az úgynevezett előpublikációk.

        „Bárki hiheti, hogy ő a téma szakértője, még akkor is, ha történetesen fogalma sincs arról, hogy miről beszél. Természetesen, az átlagember nagyon nehezen tud különbséget tenni tény és áltény, értékes vagy hamis információ között.” Ezért azt tanácsolja dr. Fauci az átlag hírfogyasztónak, hogy minden esetben győződjön meg a forrás minőségi voltáról, különben nem képes jól értelmezni a járványhelyzetben hallott adatokat, közléseket. „Ha egy dolgozat, tanulmány neves helyről érkezik, ahol általában igazat mondanak, ha például a New England Journal of Medicinea Science, a Nature, a Cell vagy a JAMA a forrás, akkor a legigényesebb olvasó is meg lehet arról győződve, hogy a szövegeket a megfelelő tudományos kritikával átnézték, hiteles dolgokat tárnak a nyilvánosság elé. Ott a szerkesztők, kiadók nagyon komolyan veszik a munkájukat – a pontos tájékoztatás elérése, a helyes járványügyi magatartás kialakítása érdekében.”

        Olvasson tovább! Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        WEBBeteg
        Fazekas Erzsébet, újságíró
        Forrás: Victoria Jaggard, Science & Innovation at National Geographic

        Módosítva: 2020.05.12 18:35, Megjelenés: 2020.05.12 18:35
      • Cikkajánló

        SARS-CoV-2 koronavírus

        SARS-CoV-2 koronavírus

        Fazekas Erzsébet, újságíró

        Az új típusú koronavírus képes terjedni a levegőben is, ezt bizonyítékok támasztják alá.

        Hőség és terhesség

        Hőség és terhesség

        Balogh Mária, újságíró

        Milyen kihívásokkal kell szembenézniük a kismamáknak nyáron? Hasznos tanácsok.

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, maradjon otthon!

        11 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma

        11 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 4138 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.

        4 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma

        Mindössze 4 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 4127 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.

        A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

        Védőoltás az új koronavírus ellen - Mit tudunk most?

        Ez év elején alakult ki nagyon rövid idő alatt a mai napig több mint 3 millió embert igazoltan megfertőző és több mint 220 ezer ember halálát okozó SARS-CoV-2 vírus okozta pandémia. Gőzerővel zajlanak a kutatások a lehetséges gyógymódok és a fertőzés megelőzését célzó védőoltások fejlesztésére.

        Miért nem járható út a nyájimmunitás kialakítása Magyarország számára?

        Nem új az elképzelés, hogy ha a lakosság elég nagy része átesik a fertőzésen és ezzel védettséget szerez, a vírus terjedése megfelelő "közeg" nélkül elhal, ezáltal a nem megfertőződött kisebbségnél sem alakul ki a megbetegedés. Mindez logikusan hangzik, de gondoljuk végig, mivel járna a nyájimmunitás természetes úton történő kialakulása!

        Koronavírus: a leggyakoribb veszélyes alapbetegségek

        Az elhunyt koronavírus-fertőzöttek körülbelül fele-fele arányban nők, illetve férfiak. Jóval több volt a férfi áldozat a járvány kezdeti szakaszában, azonban a járvány előrehaladásával ez kiegyenlítődött. Az elhunytak átlagéletkora az eddigi adatok alapján 78 év körül alakul. Összegyűjtöttük, mely betegségek fennállása esetén súlyos a leggyakrabban a koronavírus-fertőzés.

        Mit tegyünk, ha a COVID-19 megbetegedés enyhe lefolyású nálunk?

        Szakértők szerint az enyhe lefolyású COVID-19 megbetegedés otthoni kezelése hasonló ahhoz, ahogy influenza esetén kezelnénk magunkat.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.