• Miért nem tesztelnek mindenkit koronavírus ellen? Meglehet az oka...

        Szerző: WEBBeteg.hu

        Az elmúlt napokban több helyen is felvetődött a kérdés, hogy miért nem tesztelik az embereket széles körben, sőt az is felmerült, hogy minden egyes ember szűrésével gyorsan el lehetne különíteni a fertőzötteket, megállítva a vírus terjedését. A kérdés azonban nem ilyen egyszerű, és nem is csak pénzügyi kérdés. Vélemény.

        Jelenleg nincs egyértelmű, bizonyítékokkal is alátámasztott szakmai konszenzus abban, hogy érdemes-e széles körben (esetleg teljes körűen) tesztelni a lakosságot vagy sem, ám a vezető szakmai szervezetek ajánlásai (WHO, CDC) inkább azt támogatják, hogy elég a gyanús esetekben elvégezni a teszteket. Jelen cikkünkben – a WEBBeteg.hu gyakorlatától eltérően – mi is csak érveket és szempontokat sorakoztatunk fel, egyértelmű állásfoglalás nélkül.

        A világ különböző országai jelenleg is eltérően állnak a kérdéshez. Van, ahol széles körben tesztelik a lakosságot (Dél-Korea, Németország, stb.), van, ahol csak nagyon szűk körben (Svédország, Nagy-Britannia, stb.). Nincs arra vonatkozó egyértelmű adat, hogy melyik stratégia a hatásosabb. Egyrészt a széles körben tesztelt országokban is nagyon gyorsan nő a betegszám, Dél-Koreában jelenleg 8652, Németországban 16 290 fertőzés történt, mindkettő a legfertőzöttebb országok között található. Az adatok összehasonlítása azonban nehéz, mert más-más időpontban jutott el a vírus az egyes országokba, más szakaszban kezdték el széles körben alkalmazni a teszteket, illetve más lehet a felderítettségi, diagnosztizálási arány is. Valószínűleg csak a mostani járvány végén tudják majd a szakemberek megválaszolni azt a kérdést, hogy melyik álláspont volt a célravezetőbb. Sőt, lehet, hogy több év tapasztalata lesz szükséges hozzá, hogy arról is rendelkezésre álljanak adatok: több éves távlatban mennyire járult hozzá a megbetegedések és a halálos áldozatok számához a vírus gyorsabb vagy lassabb terjedése.

        Tudni kell azt is, hogy a tesztek hatékonysága nem száz százalékos, a gyorsteszté pedig közel sem annyi. Számításba kell venni annak a hatását, hogy ha számos betegnél tévesen ad negatív eredményt a teszt (azaz a vírushordozók egy részét egészségesnek nyilvánítják), akkor az ún. álbiztonság jelensége is felgyorsíthatja a járvány terjedését. Ebben az esetben előfordulhat, hogy egy magát egészségesnek gondoló vírushordozó kevesebb figyelmet fordít arra, hogy ne találkozzon idős, beteg hozzátartozóival, vagy arra, hogy véletlenül se adhassa tovább a fertőzést környezetének. Nem kizárt, hogy ennél eredményesebb az, ha a lakosság egésze betartja az óvintézkedéseket.

        Nem elhanyagolható körülmény, hogy maga a teszt elvégzése is rejthet járványügyi kockázatokat. Amennyiben Magyarország esetében közel 10 millió embert rendelnének be egészségügyi intézményekbe, az ott kialakuló tömeg kifejezetten kedvezne a vírus terjedésének. Hasonlóan kockázatos lehet az is, ha egészségügyi dolgozók látogatják végig a háztartásokat, vírushordozókat és egészségeseket felváltva...

        Mivel az egészségügyben dolgozók kapacitása is véges, végig kell azt is gondolni a döntés során, hogy melyik az eredményesebb: a betegek szakszerű ellátása és a célzott tesztek megvalósítása a valószínűsíthetően fertőzöttek körében, vagy pedig az általános tesztelés, amely során a szűrt egyének akár 99 százalékának eredménye negatív lesz. (Ezt feltételezhetjük, hiszen méginkább „látható” lenne a járvány, ha máris százezres, milliós számú beteg lenne. Erről azonban nincs szó jelenleg.) Ha az utóbbi mellett dönt egy ország, félő, hogy nem lesz elég szakember a betegellátásban.

        Végül az egyik legfontosabb érv: az általános szűrésnek akkor lehet járványügyi haszna, ha egy időben sikerül azt megvalósítani. A teljes körű szűrést bevezető olasz kisvárosban ez megoldható feladat volt, de országos szinten ezt sem Olaszországban, sem máshol, így Magyarországon sem lehet kivitelezni.

        Miért fontos ez?

        Gondoljuk el, mi következik abból, hogy az első körben szűrt embereknél kiderül: negatív lett a koronavírus teszt eredménye. Ezt követően ezek az emberek boltba mennek, munkába járnak, találkoznak szűkebb családjuk tagjaival. Így akár már a teszt elvégzése utáni órákban kialakulhat a fertőzés. Magyarul semmi sem következik abból, hogy a teszt valakit egészségesnek talált, bármikor megfertőződhet, és így ugyanazok a szabályok és óvintézkedések vonatkoznak rá, mintha nem tudna erről a tényről. Sőt, a fentebb említett álbiztonság miatt még veszélyesebb is lehet, mert a negatív teszt eredménye alapján (ám közben esetleg megfertőződve) nagyobb eséllyel adná tovább a vírust.

        Ez az összefüggés csak akkor nem áll fenn, ha mindenkit egy időben sikerül tesztelni, így a vírushordozókat azonnal egyszerre el lehetne különíteni, ezzel kizárni az újabb fertőzések lehetőségét. Ez azonban egy falu vagy kisváros méreténél nagyobb léptékben megvalósíthatatlan. Különösen nem egész Európában, vagy az egész világon.

        Elméleti megoldás lehetne az is, ha a szűrések befejezéséig mindenki karanténba vonulna, az egészségesek is, így a teszt elvégzése után már nem fertőződhetnének meg. Lássuk be: ez megintcsak azt jelenti, hogy felesleges a teszt elvégzése, hiszen az eredménytől függetlenül (akár vírushordozó az egyén, akár nem) karanténba kellene vonulnia. Nem mellesleg ez a forgatókönyv a világ teljes leállásával, az alapvető közszolgáltatások (áramszolgáltatás, közbiztonság) szüneteltetésével járna.

        A teszt természetesen fontos eszköz az egészségügyi szakemberek kezében, például akkor, ha meg kell állapítani, hogy a légúti fertőzéses panaszokat baktérium, influenza vagy koronavírus okozza-e, hiszen ilyen esetben a teszt eredménye már eltérő járványügyi lépéseket indokol. Sokkal nehezebb kérdés azonban az, hogy megéri-e szűrésként minden embert tesztelni.

        Attól függetlenül, hogy a kérdés hogy dől el a jövőben, egy dolog biztos: továbbra is azzal tudjuk a legtöbbet tenni a járvány megfékezéséért, ha kerüljük a személyes találkozókat, aki csak teheti, otthon marad, és mindenki betartja az alapvető higiénés ajánlásokat.

        Sztankó Péter, WEBBeteg.hu főszerkesztő

        Az írás személyes álláspontot tükröz a rendelkezésre álló adatok alapján, amit a jövőben napvilágot látó információk felülírhatnak. Célja nem az állásfoglalás és a vita generálása, csupán a kérdés több szempontból történő megvilágítása.

        Hirdetés
        Módosítva: 2020.03.20 16:44, Megjelenés: 2020.03.20 16:44
      • Cikkajánló

        Tüdőrák

        Tüdőrák

        Dr. Pukoli Dániel

        Személyre szabott terápia, precíziós onkológia a tüdőrák kezelésében.

        COVID-19 tanácsadás

        COVID-19 tanácsadás

        Medspot

        Elindult a Medspot alapítvány ingyenes tanácsadása orvosokkal, pszichológusokkal.

        Koronavírus - Brazíliában nagyon gyorsan terjed a kór

        A világban 5 millió 810 ezer 331-en fertőződtek meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 360 332, a gyógyultaké pedig 2 millió 416 ezer 528-ra emelkedett a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem péntek reggeli összesítése szerint.

        3841 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma

        Újabb 25 magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 3841 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 8 krónikus beteg.

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, maradjon otthon!

        A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

        Megfáztam vagy koronavírusos vagyok? A COVID-19 első tünetei

        A különböző eredetű légúti fertőzések tünetei nagyon hasonlóak, így biztosat továbbra is csak laboratóriumi teszt tud mondani. Az egyes tünetek gyakoriságában azonban megfigyelhetőek kisebb-nagyobb eltérések, amely alapján diagnosztizálni nem, de valószínűsíteni lehet a betegséget.

        Védőoltás az új koronavírus ellen - Mit tudunk most?

        Ez év elején alakult ki nagyon rövid idő alatt a mai napig több mint 3 millió embert igazoltan megfertőző és több mint 220 ezer ember halálát okozó SARS-CoV-2 vírus okozta pandémia. Gőzerővel zajlanak a kutatások a lehetséges gyógymódok és a fertőzés megelőzését célzó védőoltások fejlesztésére.

        Miért nem járható út a nyájimmunitás kialakítása Magyarország számára?

        Nem új az elképzelés, hogy ha a lakosság elég nagy része átesik a fertőzésen és ezzel védettséget szerez, a vírus terjedése megfelelő "közeg" nélkül elhal, ezáltal a nem megfertőződött kisebbségnél sem alakul ki a megbetegedés. Mindez logikusan hangzik, de gondoljuk végig, mivel járna a nyájimmunitás természetes úton történő kialakulása!

        Koronavírus: a leggyakoribb veszélyes alapbetegségek

        Az elhunyt koronavírus-fertőzöttek körülbelül fele-fele arányban nők, illetve férfiak. Jóval több volt a férfi áldozat a járvány kezdeti szakaszában, azonban a járvány előrehaladásával ez kiegyenlítődött. Az elhunytak átlagéletkora az eddigi adatok alapján 78 év körül alakul. Összegyűjtöttük, mely betegségek fennállása esetén súlyos a leggyakrabban a koronavírus-fertőzés.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.