Elektromos sokkoló: tényleg ártalmatlan?

szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg
megjelent:

Világszerte több mint 500 embert öltek meg elektromos sokkolóval 2001-es bevezetése óta, holott ez az eszköz a nem halálos fegyverek kategóriájába tartozik.

Ausztrál rendőrök mértek halálos áramütést egy rabláson lefülelt férfira, mert az ellenállt. A Taser nevű készülékkel bénították le, de a sokkolás közben leállt a légzése. Azt, hogy milyen egészségi állapotban volt a férfi, nem derült ki.

Az általunk megkérdezett szakorvostól megtudtuk: nem mindegy, hogy milyen hosszan és milyen általános fizikai és pszichés állapotú személynél alkalmazzák a sokkolót, amely minimum 50 ezer voltos áramot juttat a megbénítandó emberbe.

Az önkéntesek véleménye

A san diego-i rendőrség 32 egészséges önkéntesének reakcióit figyelték meg, miután mindannyian egyetlen, öt másodpercig tartó sokkolást kaptak. A vizsgálatot végző orvosok a Taser használata előtt és után teljes keringési és vérvizsgálatot végeztek. Kiderült, hogy a sokkolás után csökkent a szisztolés nyomás, ezt azonban valószínűleg a kialakuló stressz okozta. A többi érték csak nagyon kis mértékben mutatott változást. "Engem is meglőttek vele, nagyon fájdalmas volt, azonban utána csak olyan érzésem volt, mintha egy kemény edzésen lettem volna túl” – nyilatkozta az egyik önkéntes.

Van közvetlen érintéses és kilőhető elektródás változata ezeknek a készülékeknek. A legismertebb kilőhető változatú a Taser, amelyet a NASA fejlesztett ki (a taser kisbetűvel az elektromos sokkolásra alkalmas készülékek nemzetközi gyűjtőneve). Akár egy 5 centiméter vastag ruházaton is hatásos, nem kell, hogy közvetlenül az emberi testtel érintkezzenek az elektródák, 5 méter távolságból is működésbe léptethetők, és elegendő 5 másodpercig használni az eszközt.

Elemmel vagy akkumulátorral működnek, kis áramerősségű, nagyfeszültségű elektromos kisüléssel stimulálja az érző és mozgató idegeket. A bőrben található érzőidegek felveszik az elektromos impulzusokat, amelyek az agyba jutnak el, a mozgató idegek pedig az izmok számára juttatják el az információkat.

Mit okozhat?

Fontos a készülék szakszerű alkalmazása és figyelni kell a behatási időre is. Nem mindegy tehát, milyen hosszan sokkolják az áldozatot, ennek függvényében különböző hatások érvényesülhetnek:

  • erős fájdalomérzet
  • izom-összehúzódás,
  • átmeneti mozgásképtelenség,
  • egyensúlyvesztés,
  • tájékozódási képesség ideiglenes elvesztése,
  • az agyműködés átmeneti zavara,
  • cselekvésképtelenség,
  • több perces tudatzavar.

Az áram károsító hatása

Az elektromos áram többféle formában hat szervezetünkre: közvetlen szöveti energiahatás, hőhatás (nagyfokú felmelegedés), elektrolitikus hatás (elenyésző, gyakorlati jelentősége a háztartási áramütések kapcsán nincsen) és a bioelektromos hatás, amely az izom- és idegszövetet károsítja. A bioelektromos hatás az elektromos áram élő szervezetre gyakorolt specifikus hatásának tekinthető, a többit aspecifikus hatásnak nevezzük. Az áram károsító hatása

Egészséges, higgadt embereken, nyugodt körülmények között a sokkoló hatásosan alkalmazható, annyira rövid ideig tart az impulzus, hogy az nem károsítja a szervezetet. Néhány perc után magához tér a sokkolt személy. Amennyiben rövid idő elteltével megismétlik a sokkolást, bénulásos tünetek alakulhatnak ki. Egyes gyógyszerek és élvezeti szerek (nikotin, koffein, kábítószerek) használata után másképpen reagálhat a sokkolásra a szervezet, szabálytalan szívműködés léphet fel. Hangsúlyozni kell, hogy minden egyes ember másképpen reagál erre a készülékre.

Nálunk nemet mondtak rá!

A világ több rendőrsége is használ elektromos sokkolót, alkalmazzák katonai, rendfenntartási, valamint büntetés-végrehajtási és polgári őrző-védelmi területeken is. Van olyan változata, amelyet személyi önvédelemre is használnak.

A magyar rendőrség néhány évvel ezelőtt kipróbálta az eszközt, de elvetették a bevezetését. Az ORFK sajtóosztályától azt az információt kaptuk, hogy nincs náluk rendszeresítve a sokkolók használata.

A közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló kormányrendeletben kitérnek az elektromos sokkolókra is, azaz éppen ebbe a csoportba sorolják ezeket a készülékeket. Talán éppen ez lehet a magyarázat arra, miért nem használják hazánkban a sokkolókat.

Az orvostudomány régóta használja az elektromos áramot, gondoljunk csak az elektrokonvulzív kezelésre, amely rövidtávú hatékonyságban múlja felül a gyógyszeres kezelést. Elsősorban a depressziós vagy szkizofrén betegeknél alkalmazzák, az elektródákat a beteg halántéktájára helyezik, állandó árammal stimuláló, biztonsági kapcsolóval rendelkező, a görcstevékenység monitorozására is alkalmas berendezést használnak ilyenkor. Tévesen sokk-kezelésnek nevezik, de ez az eljárás nem idéz elő sokkot.

(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Dr. Szabó Roxana belgyógyász szakorvosjelölt

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Varga Dóra

Varga Dóra

Dietetikus

Budapest

Cikkajánló

Áramütés
A mindennapi élet során számos veszélyforrás leselkedik ránk, melyek egy óvatlan pillanatban súlyos sérüléseket okozhatnak. Ezen veszélyforrások közül kiemelendő az elektromos áram, melynek hatásai súlyos károsodásokat okozhatnak.