Elektromos sokkoló: mikor ártalmatlan?
Világszerte több mint 500 embert öltek meg elektromos sokkolóval 2001-es bevezetése óta, holott ez az eszköz a nem halálos fegyverek kategóriájába tartozik.
Ausztrál rendőrök mértek halálos áramütést egy rabláson lefülelt férfira, mert az ellenállt. A Taser nevű készülékkel bénították le, de a sokkolás közben leállt a légzése. Azt, hogy milyen egészségi állapotban volt a férfi, nem derült ki.
Az általunk megkérdezett szakorvostól megtudtuk: nem mindegy, hogy milyen hosszan és milyen általános fizikai és pszichés állapotú személynél alkalmazzák a sokkolót, amely minimum 50 ezer voltos áramot juttat a megbénítandó emberbe.
Az önkéntesek véleménye |
| A san diego-i rendőrség 32 egészséges önkéntesének reakcióit figyelték meg, miután mindannyian egyetlen, öt másodpercig tartó sokkolást kaptak. A vizsgálatot végző orvosok a Taser használata előtt és után teljes keringési és vérvizsgálatot végeztek. Kiderült, hogy a sokkolás után csökkent a szisztolés nyomás, ezt azonban valószínűleg a kialakuló stressz okozta. A többi érték csak nagyon kis mértékben mutatott változást. "Engem is meglőttek vele, nagyon fájdalmas volt, azonban utána csak olyan érzésem volt, mintha egy kemény edzésen lettem volna túl” – nyilatkozta az egyik önkéntes. |
Van közvetlen érintéses és kilőhető elektródás változata ezeknek a készülékeknek. A legismertebb kilőhető változatú a Taser, amelyet a NASA fejlesztett ki (a taser kisbetűvel az elektromos sokkolásra alkalmas készülékek nemzetközi gyűjtőneve). Akár egy 5 centiméter vastag ruházaton is hatásos, nem kell, hogy közvetlenül az emberi testtel érintkezzenek az elektródák, 5 méter távolságból is működésbe léptethetők, és elegendő 5 másodpercig használni az eszközt.
Elemmel vagy akkumulátorral működnek, kis áramerősségű, nagyfeszültségű elektromos kisüléssel stimulálja az érző és mozgató idegeket. A bőrben található érzőidegek felveszik az elektromos impulzusokat, amelyek az agyba jutnak el, a mozgató idegek pedig az izmok számára juttatják el az információkat.
Mit okozhat?
Fontos a készülék szakszerű alkalmazása és figyelni kell a behatási időre is. Nem mindegy tehát, milyen hosszan sokkolják az áldozatot, ennek függvényében különböző hatások érvényesülhetnek:
- erős fájdalomérzet
- izom-összehúzódás,
- átmeneti mozgásképtelenség,
- egyensúlyvesztés,
- tájékozódási képesség ideiglenes elvesztése,
- az agyműködés átmeneti zavara,
- cselekvésképtelenség,
- több perces tudatzavar.
Az áram károsító hatása |
| Az elektromos áram többféle formában hat szervezetünkre: közvetlen szöveti energiahatás, hőhatás (nagyfokú felmelegedés), elektrolitikus hatás (elenyésző, gyakorlati jelentősége a háztartási áramütések kapcsán nincsen) és a bioelektromos hatás, amely az izom- és idegszövetet károsítja. A bioelektromos hatás az elektromos áram élő szervezetre gyakorolt specifikus hatásának tekinthető, a többit aspecifikus hatásnak nevezzük. Az áram károsító hatása>> |
Egészséges, higgadt embereken, nyugodt körülmények között a sokkoló hatásosan alkalmazható, annyira rövid ideig tart az impulzus, hogy az nem károsítja a szervezetet. Néhány perc után magához tér a sokkolt személy. Amennyiben rövid idő elteltével megismétlik a sokkolást, bénulásos tünetek alakulhatnak ki. Egyes gyógyszerek és élvezeti szerek (nikotin, koffein, kábítószerek) használata után másképpen reagálhat a sokkolásra a szervezet, szabálytalan szívműködés léphet fel. Hangsúlyozni kell, hogy minden egyes ember másképpen reagál erre a készülékre.
Nálunk nemet mondtak rá!
A világ több rendőrsége is használ elektromos sokkolót, alkalmazzák katonai, rendfenntartási, valamint büntetés-végrehajtási és polgári őrző-védelmi területeken is. Van olyan változata, amelyet személyi önvédelemre is használnak.
A magyar rendőrség néhány évvel ezelőtt kipróbálta az eszközt, de elvetették a bevezetését. Az ORFK sajtóosztályától azt az információt kaptuk, hogy nincs náluk rendszeresítve a sokkolók használata.
A közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló kormányrendeletben kitérnek az elektromos sokkolókra is, azaz éppen ebbe a csoportba sorolják ezeket a készülékeket. Talán éppen ez lehet a magyarázat arra, miért nem használják hazánkban a sokkolókat.
Az orvostudomány régóta használja az elektromos áramot, gondoljunk csak az elektrokonvulzív kezelésre, amely rövidtávú hatékonyságban múlja felül a gyógyszeres kezelést. Elsősorban a depressziós vagy szkizofrén betegeknél alkalmazzák, az elektródákat a beteg halántéktájára helyezik, állandó árammal stimuláló, biztonsági kapcsolóval rendelkező, a görcstevékenység monitorozására is alkalmas berendezést használnak ilyenkor. Tévesen sokk-kezelésnek nevezik, de ez az eljárás nem idéz elő sokkot.
(WEBBeteg - T. A. / Medipress/ Honvedelem.hu)
