• Uzsoki-ügy: Mit gondol(j)unk az eutanáziáról?

        Szerző: MTI/WEBBeteg

        Morfintúladagolásban elhunyt betegek gyanús haláleseteinek ügyében vizsgálódik a Budapesti Rendőr-főkapitányság a fővárosi Uzsoki utcai kórházban, amelynek fül-orr-gégészeti osztályán szombaton egyes lapinformációk szerint házkutatást is tartottak. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy nyilatkozott: az ügyet visszafogottan kell kezelni, és fenn kell tartani az ártatlanság vélelmét. Hírösszeállítás.

        Az eddigi vizsgálatok szerint csaknem hetven végstádiumban lévő rákos beteg esetében merült fel a gyanú, hogy a beteg halálát morfintúladagolás okozta az Uzsoki utcai kórházban.

        Zacher Gáboor: "Rendkívül nehéz megválasztani, mekkora legyen az a morfiumadag"

        A végstádiumban lévő daganatos betegeknél a morfiumot nagyon erős fájdalomcsillapítóként használják, amelynek lehet légzést gátló hatása - mondta Zacher Gábor toxikológus, hangsúlyozva, nagyon nehéz meghatározni, hogy ezeknél a pácienseknél mekkora az a mennyiség, amely terápiás adagnak számít, és nincs mellékhatása. Zacher Gábor annyit megjegyzett: a műtétre váró, egészséges emberekkel ellentétben egy rossz, leromlott állapotú, nagy fájdalmakkal küzdő betegnél rendkívül nehéz megválasztani, mekkora legyen az a morfiumadag, amely képes csillapítani a fájdalmat, ugyanakkor nincsen káros mellékhatása. A szakember szerint az említett eset mindenesetre felveti azt a kérdést, hogy ma mennyire működik a passzív eutanázia.

        Az intézmény az ügyre reagálva azt közölte: a szakmai szabályokat, illetve törvényeket bizonyítottan nem tisztelő munkatársakkal az Uzsoki utcai Kórház nem kíván azonosulni és egy közösségben tevékenykedni, a hivatalos vizsgálatban támogatják az eljáró bűnüldöző szerveket. A kórház egyes munkatársait hivatásuk szakszerű gyakorlásában "durván sértő gyanúsítások tisztázása után" minden lehetséges jogi és erkölcsi segítséget megadnak majd az érintetteknek.

        "Annyit kell felírni, amennyi a fájdalmat csillapítja, de nem okoz mellékhatást"

        Csomós Ákos aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos elmondta: minden kórházban kijelölt szakember felel a kórházi gyógyszertárban a fokozottan ellenőrzött szernek minősülő gyógyszerek, így például a kábító fájdalomcsillapítók tárolásáért, illetve kiadásáért, azért, hogy ezek a szerek miként jutnak el az adott kórházi osztályra. A kórházak házi előírásban szabályozzák, hogy az osztályról a betegig hogyan kerülhetnek el az adott szerek. A zárt szekrényből két ember együtt kezelheti a kábítószerek kiadását, ők lehetnek nővérek is. A kivett gyógyszereket kartonlapon kell dokumentálniuk - ismertette a főtitkár.

        Az adagolást az orvos írja elő, ami kábítószerek esetében változó mennyiségű lehet. Annyit kell felírni, amennyi a fájdalmat csillapítja, de mellékhatást nem okoz - jegyezte meg.

        A Lege Artis Medicinae (LAM) írta meg először

        A Lege Artis Medicinae (LAM) szerkesztősége tudatában volt a morfintúladagolásról szóló cikkben írtak súlyának és esetleges következményeinek, ezért az írás megjelentetése előtt hónapokon át elemezték a kéziratot, de ezzel együtt - annak alapján - a szerkesztőség időközben hivatalos bejelentést tett az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) elnökénél is.

        Hirdetés

        Az ártatlanság vélelme

        Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott: amíg a hatósági nyomozás tart, az ügyet visszafogottan kell kezelni, és fenn kell tartani az ártatlanság vélelmét. Hozzátette: ha bebizonyosodik a cikkben felvázolt szabálytalan gyógyszerhasználat, esetleg az eutanázia, az egyértelműen etikai vétségnek minősül, és az ügynek büntetőjogi következményei is lehetnek. Hozzátette: az orvosi kamara jelenleg érvényes, valamint a jövő januártól hatályos etikai kódexe szerint a szabálytalan gyógyszerhasználat mint szakmai szabályszegés etikai vétségnek minősül, az eutanázia pedig tiltott.

        A LAM a közleményében kifejtette: Márkus Attila Szándékos morfintúladagolás Magyarországon című írása 2010. július 1-jén érkezett a Kovács József bioetikus által vezetett Etikai dilemmák rovatba, egy feldolgozandó esetként. Ez a rovat mindig egy eset ismertetésével kezdődik, amely egy, a hazai egészségügyben dolgozó orvos, nővér, vagy más egészségügyi dolgozó által átélt etikai dilemmát mutat be. A rovat célja: "a hazai egészségügy viszonyai között előforduló etikai dilemmák számbavétele, és segítségnyújtás azok átgondolásában, elemzésében, a hasonló dilemmákkal küszködő kollégáknak abban, hogy sokféle szemponttal szembesüljenek" - fogalmaztak.

        A konkrét (ez év áprilisában megjelent) cikkel kapcsolatban azt írták: a szerkesztőség általános munkamenete, hogy a cikk szerkesztői megítélése után névtelenül, adott esetben több független szakértővel is lektoráltatja az írásokat, majd a lektor, vagy lektorok és a szerkesztőség véleménye alapján dől el az írás sorsa, majd esetleg sor kerül a megkövetelt tartalmi es szerkezeti változtatásokra. Így történt ez az említett írással is - tették hozzá.

        A LAM szerkesztősége hónapokon át elemezte az említett kéziratban foglaltakat. Számos szerkesztőségi ülést szenteltek a téma részletes megvitatásának. Majd minden körülmény gondos mérlegelésével végül a szerkesztők úgy döntöttek: "nem tehetnek mást, mint hogy megjelentetik a kéziratot".

        Kórházszövetség: nem lehet véleményt alkotni

        Az eutanáziáról jogi szemmel

        Életben tartani, vagy hagyni meghalni? Ez az egyik legnagyobb kérdése az eutanáziának, vagy más néven a kegyes halálnak. Magyarországon az eutanázia egyik formája sem megengedett, emberölésnek minősül. A jelenleg hatályos Büntető törvénykönyv 167.§ így szól: Aki mást megöl, bűntettet követ el és 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az élethez való jog az egyik legalapvetőbb emberi jog, amelyről lemondani jogilag nem lehet, és születésünktől fogva megillet minket. Bővebben az eutanáziáról>>

        • Aktív eutanázia, ha a gyógyíthatatlan és elviselhetetlen fájdalmakat átélő beteg kérésére orvosa (vagy bárki más a beteg kérésére) a halálba segíti.
        • A passzív eutanázia esetében a beteg lemond az életét meghosszabbító gyógykezelésről, amelyet az orvos a beteg akaratát tiszteletben tartva nem végez tovább.

        A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint ha az Uzsoki utcai kórházban történt állítólagos gyanús halálesetekről szóló cikk feltételezései igazak, a kórházban az eutanázia aktív formáját követték el, ami minden magyarországi jogszabállyal ellentétes.

        Rácz Jenő, a kórházszövetség elnöke hangsúlyozta: miután az ügyben a nyomozás még folyamatban van, és amíg le nem zárult, nem lehet véleményt alkotni. Felhívta a figyelmet: a cikk "nagyon súlyos állításokat" tartalmaz, amelyek jelenleg még csak feltételezések. Amíg ezeket nem támasztják alá bizonyítékokkal, az ártatlanság vélelme mindenkit megillet - tette hozzá. A kórházszövetség elnöke elmondta: a magyar jogrend az eutanáziának sem a passzív, sem az aktív formáját nem fogadja el. A jogszabályok egyértelműek, betartásuk nem egyéni elbírálás kérdése. "Ilyet jelen pillanatban a magyarországi jogszabályok szerint nem lehet csinálni" - emelte ki Rácz Jenő.

        A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkársága azt írta: az Uzsoki kórház ügyében rendőrségi vizsgálat folyik. Ennek lezárultáig az ügyben az egészségügyért felelős államtitkárság nem kíván nyilatkozni.

        Kutatás az eutanázia társadalmi megítéléséről

        Bár a lakosság többsége változatlanul elfogadja az eutanázia aktív vagy passzív formáját, az elmúlt két évben jelentős mértékben nőtt a „kegyes halált” teljesen elutasítók tábora. A WEBBeteg.hu egészségportál megbízásából a Szinapszis Kft. 2011. november elején készített felmérést az eutanázia társadalmi megítéléséről.

        A piackutató cég 2009-es felméréséhez képest 2011-re jelentős mértékben növekedett a kérdésben állást foglalók száma, a megkérdezettek mindössze 10 százaléka nem kívánt válaszolni. A válaszolók legnagyobb része változatlanul az eutanázia passzív formáját tartja elfogadhatónak (pl. a beteg lekapcsolása az életfunkciókat biztosító gépről), ám hasonlóan magas az aktív (pl. méreggel történő) eutanáziát  is elfogadók aránya. A két évvel korábban mért véleményekhez képest a legjelentősebb változás ugyanakkor az eljárást semmilyen módon nem támogatók arányának növekedése.

        Eutanázia kutatás

        A Szinapszis Kft. 2011 novemberében telefonos, kérdőíves kutatás keretében vizsgálta az eutanáziával kapcsolatos lakossági véleményt. A válaszadók száma összesen 1029 fő volt, a minta országos lefedettségű, életkor, nem, régió és településtípus alapján országosan reprezentatív.

        (MTI/WEBBeteg)

        Módosítva: 2011.11.23 16:41, Megjelenés: 2011.11.23 16:41
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Sport

        Sport

        Sándor Judit, erőnléti edző

        Miért kell nyújtani? Miért sérülünk le, ha nem nyújtunk? Cikkünkből megtudhatja.

        Rett-szindróma

        Rett-szindróma

        Dr. Debreczeni Anikó

        Fejlődési rendellenesség, amely a központi idegrendszert érinti elsődlegesen.

        A nyár hűsítő kedvencei - Fagylaltok és jégkrémek

        Perzselő napsütés - szinte vibrál a levegő a hőségben, mégis hosszú sor kígyózik az egyik cukrászda előtt... A nyár egyik legkedveltebb édes hűsítőjére várnak: mindenki fagylaltozással szeretné biztosítani magának a felfrissülést.

        Az izomzat felépítése és szerepe

        Az izom a szervezet olyan szövete, melynek fő funkciója, hogy a tápanyagokból nyert energiát mechanikai energiává alakítja át. Ez teszi lehetővé az egész emberi test helyzetváltoztatását, mozgását, finom működését, a belső szervek, zárógyűrűk mozgását és működését.

        Eutanázia

        Magyarország Alaptörvénye deklarálja, hogy „Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz”, de van e jogunk a halálhoz? Magyarországon az aktív eutanázia tilos, a passzív eutanázia szigorú szabályok betartásával megengedett.

        Az eutanázia jogi szemmel

        Életben tartani, vagy hagyni meghalni. Ez az egyik legnagyobb kérdése az eutanáziának, vagy más néven a kegyes halálnak. Magyarországon az eutanázia egyik formája sem megengedett, emberölésnek minősül.

        Ez nem eutanázia!? Az onkológus a morfium használatáról

        "A halálos betegeknél (pl. ha valaki rákos, és a végstádiumban van) megszokott eljárás, hogy napi több adag morfiummal csillapítják fájdalmait? A morfium ezeknél az embereknél légzésbénulást okoz. Ez nem eutanázia?" - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA