Uzsoki-ügy: Mit gondol(j)unk az eutanáziáról?

Szerző: MTI/WEBBeteg

Morfintúladagolásban elhunyt betegek gyanús haláleseteinek ügyében vizsgálódik a Budapesti Rendőr-főkapitányság a fővárosi Uzsoki utcai kórházban, amelynek fül-orr-gégészeti osztályán szombaton egyes lapinformációk szerint házkutatást is tartottak. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy nyilatkozott: az ügyet visszafogottan kell kezelni, és fenn kell tartani az ártatlanság vélelmét. Hírösszeállítás.

Az eddigi vizsgálatok szerint csaknem hetven végstádiumban lévő rákos beteg esetében merült fel a gyanú, hogy a beteg halálát morfintúladagolás okozta az Uzsoki utcai kórházban.

Zacher Gáboor: "Rendkívül nehéz megválasztani, mekkora legyen az a morfiumadag"

A végstádiumban lévő daganatos betegeknél a morfiumot nagyon erős fájdalomcsillapítóként használják, amelynek lehet légzést gátló hatása - mondta Zacher Gábor toxikológus, hangsúlyozva, nagyon nehéz meghatározni, hogy ezeknél a pácienseknél mekkora az a mennyiség, amely terápiás adagnak számít, és nincs mellékhatása. Zacher Gábor annyit megjegyzett: a műtétre váró, egészséges emberekkel ellentétben egy rossz, leromlott állapotú, nagy fájdalmakkal küzdő betegnél rendkívül nehéz megválasztani, mekkora legyen az a morfiumadag, amely képes csillapítani a fájdalmat, ugyanakkor nincsen káros mellékhatása. A szakember szerint az említett eset mindenesetre felveti azt a kérdést, hogy ma mennyire működik a passzív eutanázia.

Az intézmény az ügyre reagálva azt közölte: a szakmai szabályokat, illetve törvényeket bizonyítottan nem tisztelő munkatársakkal az Uzsoki utcai Kórház nem kíván azonosulni és egy közösségben tevékenykedni, a hivatalos vizsgálatban támogatják az eljáró bűnüldöző szerveket. A kórház egyes munkatársait hivatásuk szakszerű gyakorlásában "durván sértő gyanúsítások tisztázása után" minden lehetséges jogi és erkölcsi segítséget megadnak majd az érintetteknek.

"Annyit kell felírni, amennyi a fájdalmat csillapítja, de nem okoz mellékhatást"

Csomós Ákos aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos elmondta: minden kórházban kijelölt szakember felel a kórházi gyógyszertárban a fokozottan ellenőrzött szernek minősülő gyógyszerek, így például a kábító fájdalomcsillapítók tárolásáért, illetve kiadásáért, azért, hogy ezek a szerek miként jutnak el az adott kórházi osztályra. A kórházak házi előírásban szabályozzák, hogy az osztályról a betegig hogyan kerülhetnek el az adott szerek. A zárt szekrényből két ember együtt kezelheti a kábítószerek kiadását, ők lehetnek nővérek is. A kivett gyógyszereket kartonlapon kell dokumentálniuk - ismertette a főtitkár.

Az adagolást az orvos írja elő, ami kábítószerek esetében változó mennyiségű lehet. Annyit kell felírni, amennyi a fájdalmat csillapítja, de mellékhatást nem okoz - jegyezte meg.

A Lege Artis Medicinae (LAM) írta meg először

A Lege Artis Medicinae (LAM) szerkesztősége tudatában volt a morfintúladagolásról szóló cikkben írtak súlyának és esetleges következményeinek, ezért az írás megjelentetése előtt hónapokon át elemezték a kéziratot, de ezzel együtt - annak alapján - a szerkesztőség időközben hivatalos bejelentést tett az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) elnökénél is.

Az ártatlanság vélelme

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott: amíg a hatósági nyomozás tart, az ügyet visszafogottan kell kezelni, és fenn kell tartani az ártatlanság vélelmét. Hozzátette: ha bebizonyosodik a cikkben felvázolt szabálytalan gyógyszerhasználat, esetleg az eutanázia, az egyértelműen etikai vétségnek minősül, és az ügynek büntetőjogi következményei is lehetnek. Hozzátette: az orvosi kamara jelenleg érvényes, valamint a jövő januártól hatályos etikai kódexe szerint a szabálytalan gyógyszerhasználat mint szakmai szabályszegés etikai vétségnek minősül, az eutanázia pedig tiltott.

A LAM a közleményében kifejtette: Márkus Attila Szándékos morfintúladagolás Magyarországon című írása 2010. július 1-jén érkezett a Kovács József bioetikus által vezetett Etikai dilemmák rovatba, egy feldolgozandó esetként. Ez a rovat mindig egy eset ismertetésével kezdődik, amely egy, a hazai egészségügyben dolgozó orvos, nővér, vagy más egészségügyi dolgozó által átélt etikai dilemmát mutat be. A rovat célja: "a hazai egészségügy viszonyai között előforduló etikai dilemmák számbavétele, és segítségnyújtás azok átgondolásában, elemzésében, a hasonló dilemmákkal küszködő kollégáknak abban, hogy sokféle szemponttal szembesüljenek" - fogalmaztak.

A konkrét (ez év áprilisában megjelent) cikkel kapcsolatban azt írták: a szerkesztőség általános munkamenete, hogy a cikk szerkesztői megítélése után névtelenül, adott esetben több független szakértővel is lektoráltatja az írásokat, majd a lektor, vagy lektorok és a szerkesztőség véleménye alapján dől el az írás sorsa, majd esetleg sor kerül a megkövetelt tartalmi es szerkezeti változtatásokra. Így történt ez az említett írással is - tették hozzá.

A LAM szerkesztősége hónapokon át elemezte az említett kéziratban foglaltakat. Számos szerkesztőségi ülést szenteltek a téma részletes megvitatásának. Majd minden körülmény gondos mérlegelésével végül a szerkesztők úgy döntöttek: "nem tehetnek mást, mint hogy megjelentetik a kéziratot".

Kórházszövetség: nem lehet véleményt alkotni

Az eutanáziáról jogi szemmel

Életben tartani, vagy hagyni meghalni? Ez az egyik legnagyobb kérdése az eutanáziának, vagy más néven a kegyes halálnak. Magyarországon az eutanázia egyik formája sem megengedett, emberölésnek minősül. A jelenleg hatályos Büntető törvénykönyv 167.§ így szól: Aki mást megöl, bűntettet követ el és 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az élethez való jog az egyik legalapvetőbb emberi jog, amelyről lemondani jogilag nem lehet, és születésünktől fogva megillet minket. Bővebben az eutanáziáról>>

  • Aktív eutanázia, ha a gyógyíthatatlan és elviselhetetlen fájdalmakat átélő beteg kérésére orvosa (vagy bárki más a beteg kérésére) a halálba segíti.
  • A passzív eutanázia esetében a beteg lemond az életét meghosszabbító gyógykezelésről, amelyet az orvos a beteg akaratát tiszteletben tartva nem végez tovább.

A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint ha az Uzsoki utcai kórházban történt állítólagos gyanús halálesetekről szóló cikk feltételezései igazak, a kórházban az eutanázia aktív formáját követték el, ami minden magyarországi jogszabállyal ellentétes.

Rácz Jenő, a kórházszövetség elnöke hangsúlyozta: miután az ügyben a nyomozás még folyamatban van, és amíg le nem zárult, nem lehet véleményt alkotni. Felhívta a figyelmet: a cikk "nagyon súlyos állításokat" tartalmaz, amelyek jelenleg még csak feltételezések. Amíg ezeket nem támasztják alá bizonyítékokkal, az ártatlanság vélelme mindenkit megillet - tette hozzá. A kórházszövetség elnöke elmondta: a magyar jogrend az eutanáziának sem a passzív, sem az aktív formáját nem fogadja el. A jogszabályok egyértelműek, betartásuk nem egyéni elbírálás kérdése. "Ilyet jelen pillanatban a magyarországi jogszabályok szerint nem lehet csinálni" - emelte ki Rácz Jenő.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkársága azt írta: az Uzsoki kórház ügyében rendőrségi vizsgálat folyik. Ennek lezárultáig az ügyben az egészségügyért felelős államtitkárság nem kíván nyilatkozni.

Kutatás az eutanázia társadalmi megítéléséről

Bár a lakosság többsége változatlanul elfogadja az eutanázia aktív vagy passzív formáját, az elmúlt két évben jelentős mértékben nőtt a „kegyes halált” teljesen elutasítók tábora. A WEBBeteg.hu egészségportál megbízásából a Szinapszis Kft. 2011. november elején készített felmérést az eutanázia társadalmi megítéléséről.

A piackutató cég 2009-es felméréséhez képest 2011-re jelentős mértékben növekedett a kérdésben állást foglalók száma, a megkérdezettek mindössze 10 százaléka nem kívánt válaszolni. A válaszolók legnagyobb része változatlanul az eutanázia passzív formáját tartja elfogadhatónak (pl. a beteg lekapcsolása az életfunkciókat biztosító gépről), ám hasonlóan magas az aktív (pl. méreggel történő) eutanáziát is elfogadók aránya. A két évvel korábban mért véleményekhez képest a legjelentősebb változás ugyanakkor az eljárást semmilyen módon nem támogatók arányának növekedése.

Eutanázia kutatás

A Szinapszis Kft. 2011 novemberében telefonos, kérdőíves kutatás keretében vizsgálta az eutanáziával kapcsolatos lakossági véleményt. A válaszadók száma összesen 1029 fő volt, a minta országos lefedettségű, életkor, nem, régió és településtípus alapján országosan reprezentatív.

(MTI/WEBBeteg)

Hozzászólások (6)

Cikkajánló

Majomhimlő Majomhimlő

Megérkezett Magyarországra is a majomhimlő elleni védőoltás.

Férfi nemi szervek Férfi nemi szervek

Herékkel, prosztatával, húgycsővel és vesékkel kapcsolatos érdekességek.

Harmadfokú hőségriasztás lép...

Harmadfokú hőségriasztást léptet életbe csütörtöktől szombat éjfélig az ország egész területére az országos tisztiorvos a meteorológiai...

Gyógynövények mint fűszernövények

Napjainkban egyre nagyobb az igény a gyógynövények otthoni termesztésére. Azt azonban kevesen tudják, hogy sok fűszernövény egyben gyógynövény is.

Eutanázia

Magyarország Alaptörvénye deklarálja, hogy „Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz”, de van e jogunk a halálhoz?...

Az eutanázia jogi szemmel

Életben tartani, vagy hagyni meghalni. Ez az egyik legnagyobb kérdése az eutanáziának, vagy más néven a kegyes halálnak. Magyarországon az eutanázia...

Ez nem eutanázia!? Az onkológus a...

"A halálos betegeknél (pl. ha valaki rákos, és a végstádiumban van) megszokott eljárás, hogy napi több adag morfiummal csillapítják fájdalmait? A...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.