Az ízület anatómiai szerkezete

Dr. Bálint Anita
Szerző: WEBBeteg - Dr. Bálint Anita, reumatológus
Megjelent: 2022.02.22

Az emberi test csontos vázát felépítő csontokat részben mozgékony, részben kevésbé mozgékony, többé-kevésbé rögzített összeköttetések kapcsolják össze. Ezek az összeköttetések lehetnek egyszerű, egységes szerkezetűek; de lehetnek igen bonyolult felépítésű és működésű rendszerek is.

Ha az egymással összekötött csontok anyaga – más szövet összeköttetésével –folyamatosan megy át egymásba, akkor folyamatos összeköttetésről beszélünk a csontok között. Ennek a folyamatos összeköttetésnek 3 típusa van, a szalagos (syndesmosis: pl. a szárkapocscsont és a sípcsont alsó részei között), a porcos (synchondrosis: pl. a csigolyák közötti porckorongok) és a csontos (synostosis: pl. a medencecsont). Amennyiben a más szövetekkel összekötött két csont között anyagfolytonossági hiány van, úgy ízületről beszélünk (articulatio, diarthrosis).

Ízületek esetében tehát az egymással összekötött porcborítékkal fedett két csontvég között rés, azaz anyagfolytonossági megszakadás van. A lényegében egymással szembenálló két csontvég között a valóságos összeköttetést az őket beburkoló ízületi tok és szalagok hozzák létre. A kialakult struktúra így válik szervvé, önálló működési egységgé.

Az ízület felépítésében részt vevő csontvégeket ízvégeknek nevezzük. Az ízvégeket ízületi porc borítja, mely lehet üvegporc (könyökízület) vagy rostos porc (medenceízület). Az ízesülő csontvégek közötti rést az ízületi tok zárja ízületi üreggé. Az ízületi üreg a valóságban azonban csak igen kicsi, mert az ízületet alkotó csontok porcborítékai és az ízületi tok szorosan összekapcsolódnak egymással. Amennyiben az ízületben gyulladás során izzadmány, vagy trauma során vér gyűlik meg, úgy az a normálisan összeesett ízületi üreget kitágítja eredeti nagyságára vagy nagyobbra.

Az ízületi tok maga az ízületet a környezetétől elzárja, lényegében egy kötőszövetből felépülő zsákszerű képződmény, mely az egymással összekapcsolódó egyik csontvég ízületi felszínéről ered, és a másik csontvég ízfelszíne alatt körkörösen tapad. Az ízületi tok általában két rétegből áll, egy külső rostos rétegből, és egy belső savós lemezből, mely az ízületi folyadékot (synovia) termeli. Ez néhány cseppnyi nyúlós folyadék, mely az ízületi mozgások során létrejövő súrlódást csökkenti.

Az ízületi szalagok tömött rostos kötőszövetből állnak, egy részük az ízületi tok külső részét erősíti (ligamenta capsularia), más részük az ízületi toktól független képződmények, melyek az ízület működésében vesznek részt.

Vannak olyan ízületek, melyek alkotásában speciális, arra az ízületre jellemző alkotórészek vesznek részt. Ilyen ízületre jellemző speciális alkotórészeket az ízületek járulékos alkotórészeinek nevezzük. A discusok rostosporcos korongok, melyek az ízületi üreget két részre osztják. Legtöbbször a két egymással nem teljesen összeillő ízületi végek közötti eltérést egyenlítik ki (pl. szegycsont vagy rágóízület). A meniscusok vagy rostos porcos gyűrűk szintén összeillővé teszik az ízfelszíneket, de az ízületi üreget nem osztják meg (térdízület).

Az ízületek helyzetei, mozgásai

Az ízületeknek vannak úgynevezett kitüntetett helyzetei. Az ízület normál (vagy alap-) állása az a helyzet, amelyet az ízületek az ember álló testtartása mellett maguktól felvesznek. Az ízület többi mozgását ehhez a helyzethez viszonyítjuk. Ez a helyzet egyénenként változó, függ a testtartástól, tápláltságtól, nemtől, izomerőtől. Az ízületi középhelyzet az a helyzet, amelyet az ízület magától felvenne, ha az ízületi tok és szalagok minden irányban teljesen ellazulnának. Ha az ízület begyullad, fájdalmassá válik, akkor a legtöbb esetben a beteg maga igyekszik az érintett ízületét ebbe a helyzetbe hozni.

Amennyiben az ízületeket alkotó csontok ízvégeinek ízfelszíne szabálytalan alakú, úgy ez meghatározza az általuk kivitelezhető mozgásokat is. Ennek megfelően ezek az ízületek lehetnek feszes ízületek (amphiarthroses) és korlátolt szabad ízületek. A feszes ízületek esetében az ízületet alkotó ízületi tok és szalagrendszer annyira feszes, hogy bennük jelentősebb mozgás nem lehetséges (pl. kersztcsont-medence ízület). A korlátolt szabad ízületek esetében már a szalag és tokrendszer nagyobb mozgástartományt biztosít, kisebb mozgások szinte minden irányban kivitelezhetőek (gerinc, lábtőcsontok és kéztőcsontok). Fontos megjegyezni, hogy a gerinc esetében például az összekapcsolódó csontok helyzete alig változik, de az összeadódó sok kismértékű mozgás során az egész gerincszakasz jelentős elmozdulásra képes.

A szabályos ízvégű ízületek mozgásai igen sokfélék lehetnek, így ezeket az ízületeket a mozgási tengelyeik száma szerint lehet csoportokba sorolni, úgymint egytengelyű-, kéttengelyű- és soktengelyű vagy más néven szabadízületek.

Egytengelyű ízületek esetén lényegében két alcsoport létezik, a csapós- vagy csuklóízület (gynglymus) és a forgóízület (articulatio trochoidea). Gyakori ennek a két ízületi formának a kombinálódása is, ezt csuklóforgó ízületnek nevezzük (trochogynglymus). Csuklóízületek alkotják a kéz ujjait, míg az 1. és 2. nyakcsigolya között forgóízület teremt összeköttetést. A kevert csuklóforgó ízület a térízület vagy könyökízület.

Kéttengelyű ízületek ugyancsak kétfélék lehetnek, mint tojásízület (articulatio ellipsoidea) és nyeregízület (articulatio sellaris). A csuklóízület tojásízület, míg tiszta nyeregízület a hüvelykujj kézközépcsontja és kéztőcsontja közötti ízület.

Soktengelyű- vagy szabadízület (articulatio spheroidea) csak egyféle lehet, ilyen gömbízület a csípőízület és a vállízület.

Dr. Bálint Anita, reumatológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Bálint Anita, reumatológus

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Aranyér Aranyér

Mitől alakulhat ki? Mit lehet tenni a megelőzése érdekében?

Allergia kezelése Allergia kezelése

Mi a különbség az allergia elleni készítmények között?

Adj vért a légimentőkkel, hogy...

Immár 2. alkalommal indít rendhagyó közösségi véradókampányát a Magyarországi Légimentésért Alapítvány a Magyar Légimentő Nonprofit Kft.-vel...

Az egészségünknek sem mindegy...

Nem is gondolunk bele, hogy egy falfesték kiválasztása milyen jelentőséggel bír. Azon túl ugyanis, hogy jól fedjen, legyen kopásálló és...

Ízületi porckopás (artrózis)...

Az artrózis (ízületi porckopás), amit néha oszteoartrózisnak vagy - félreérthetően, mintha gyulladás lenne a betegség lényege - oszteoartritisznek...

Az ínszalagszakadás tünetei és...

Az ínszalagok szerepe, hogy az ízületek stabilitását fokozzák, az izmokat az ízületekhez rögzítsék. A sérülés általában trauma, rossz mozdulat...

A térdsérülések fajtái és...

A legtöbb térdsérülés hobbisportolás közben alakul ki, leggyakrabban a szalagok és a meniscusok érintettek. Ismerje meg a térd felépítését és a...

Bordaporcgyulladás - Tünetek, okok...

A bordaporc jelenti az összeköttetést a bordák és a szegycsont között. A bordák és a szegycsont egymással érintkező részei alkotják a...

Hialuronsav az ortopédiában

Amellett hogy nagy vízmegkötő tulajdonsága van, természetes kenőanyag is a hialuronsav, amely megtalálható a bőrben, az izmokban és a csontokban. A...

Körülírt porchiány

Általában valamilyen csavaró mozgás mellett fennálló nagy erejű ütés, ütközés következménye, melyek aztán a porcot, sőt az alatta lévő...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.