• A B17-vitamin: csodaszer vagy méreganyag?

        WEBBeteg - Dr. Bíró Krisztina, Ph.D., főorvos, klinikai onkológus
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Bíró Krisztina, Ph.D., főorvos, klinikai onkológus

        A rák diagnózis a betegek számára legtöbbször a halálos betegség szinonimájaként jelenik meg, holott ma már számos gyógymód létezik a daganatos betegségek ellen. Mi az igazság, a sokat emlegetett, nagy ismertségre szert tett B17 vitaminnnal kapcsolatban? Cikkünkből megtudhatja.

        Mi az a B17?

        Mik azok az enzimek?
        Az enzimek, más néven fermentumok a szervezetben lejátszódó folyamatok reakciósebességét növelő anyagok, biokatalizátorok. Mint minden katalizátor, az enzimek is csak olyan folyamatok lejátszódását segítik elő, amelyek egyébként is végbemennének, de a reakció lényegesen lassabban játszódna le.
        A tévesen vitaminnak nevezett vegyületnekl nagyon sok laikus tulajdonít rákmegelőző vagy- gyógyító hatást annak ellenére, hogy erre tudományos bizonyíték mindeddig nem született.
         
        A barack, mandula illetve más csonthéjas gyümölcsök magjában előforduló amigdalin és félszintetikus származéka a laetrile egyaránt az úgynevezett cianogén glikozid. Ez utóbbira az jellemző, hogy béta-glükozidáz enzimek hatására cukormolekulára, benzaldehidre és hidrogén-cianidra bomlanak. 
         
        A hidrogén-cianid, mely több krimi főszereplője, az egyik legismertebb méreg. Az amigdalint más néven B17 vitaminnak is hívják, ez azonban helytelen elnevezés, mivel az amigdalin nem vitamin.  

        A B17 "vitamin" története                

        Az amigdalint eredetileg egy francia kémikus izolálta 1830-ban. 1892-től Németországban megkísérelték daganatellenes gyógyszerként használni, de elvetették, mivel hatástalannak és mérgezőnek találták. 1920-ban Ernest Krebs whisky ízesítés céljából kísérletezett vele,
         
        1952-ben fia Dr. Ernest Krebs tisztított formáját laetrilnek nevezte el és az 1950-es évektől daganatos betegeket kezelt vele. Mindeközben tudósok több mint 20 állati és emberi daganat modellen vizsgálták önmagában és egyéb anyagokkal kombinálva, de nem sikerült igazolni, hogy bármely daganatban hatásos lenne. Ennek ellenére a kiváló marketingnek köszönhetően egyre több daganatos beteg kezdte el használni.  
         
        Hirdetés

        Hazánkban és számos más országban sem engedélyezett
        Magyarországon az OGYI (Országos Gyógyszerészeti Intézet) nem engedélyezi a készítményt sem gyógyszerként, sem gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményként, ennek ellenére könnyen hozzá lehet jutni tabletta és vénás készítmény formájában.

        Krebs eleinte azt állította, hogy az általa használt szer gyógyítja a rákot, később azt úgy módosította, hogy „féken tarja”, majd miután elnevezte B17 vitaminnak, azt állította, hogy elsősorban a rák megelőzésére alkalmas. Közben a Californiai Orvostársasághoz több kérdés is érkezett az amigdalinról, akik megkeresték Dr. Krebst, hogy adatokat kérjenek tőle a kezelésekkel kapcsolatban. Kiderült, hogy sem állatokon, sem embereken klinikai vizsgálat nem történt. Dr. Krebs sikeres daganatgyógyítási történetekről mesélt a bizottságnak, ezeket azonban semmilyen forrásból nem sikerült megerősíteni. A bizottság hozzájutott egy kevés laetrilhez, ám az ezekkel végzett állatkísérletek nem igazolták a szer daganatellenes hatását.

        Klinikai vizsgálatok és a „B17”

        A daganatos terápia
        A palliatív terápia célja a megfelelő életminőség biztosítása a daganat méretének csökkentésével, a szövődmények kezelésével, a kellemetlen tünetek (elsősorban a kínzó fájdalom) megszüntetésével, a betegek és családjuk pszichés vezetésével, az életmódbeli változtatások kialakításának segítségével. A fájdalom csillapítása lehet gyógyszeres, sebészi és idegsebészeti, illetve szóba jöhet a pszichoterápia...
        Tudjon meg többet a daganatos betegségek kezeléséről a WEBBetegen!

        1980-ban társadalmi nyomásra klinikai vizsgálatok indultak melyet az NCI (az Amerikai Nemzeti Ráktársaság) finanszírozott. A Mayo klinikán 178 jó állapotú beteg kapta vénásan, 54 százaléknak a daganata 21 napon belül nőtt, 7 hónap után viszont minden beteg daganata nőtt. A betegek töredéke érezte úgy, hogy a tünetei javultak. A betegek 50 százaléka 5 hónap múlva halott volt. 8 hónap után a betegeknek mindössze 15 százaléka volt már csak életben. 

        A Mayo klinikán végzett vizsgálat során a betegek egy részének vérében jelentős mennyiségű cianidot mutattak ki Ezek az emberek hányingerről, hányásról, szédülésről panaszkodtak. Súlyosabb esetben látás- és halláskárosodás, görcsök vagy bénulás alakultak ki náluk. A kezelés abbahagyásával szerencsére a mellékhatások elmúltak. Azok a betegek, akik vénásan kapták a szert, kevesebb mellékhatásról panaszkodtak, mint azok, akik szájon át vették be. Kiderült, hogy ha beta-glucosidase tartalmú növénnyel együtt jut a szervezetbe cianiddá alakul és akár halálos mérgezést is okozhat.  

        A tudományos irodalomban az amigdalin kezeléssel összefüggésben minimum négy cianidmérgezés okozta halálesetet közöltek, két gyermekét egy emlőrákos nőét és egy 17 éves lányét. A Mayo klinikán történt vizsgálatot követően a laetrilt az USA-ból kitiltották.

        (WEBBeteg - Dr. Bíró Krisztina, Ph.D., főorvos (belgyógyász, klinikai onkológus, klinikai farmakológus) 

        Legutóbb frissült: 2015.01.11 18:21
        Címkék: B17-vitamin, Ciánvegyület, Kutatás,
        • WEBBeteg.hu

      • Cikkajánló

        Mellhártyagyulladás

        Mellhártyagyulladás

        Dr. Brugós László

        A betegség tünetei a fájdalmon és nehézlégzésen kívül lehet a láz.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        A probiotikumok csökkentik a koleszterinszintet?

        A legtöbb ember, akinek magas a koleszterinszintje, általában nem használ koleszterincsökkentő gyógyszert vagy csak legvégső esetben alkalmazza azt, hiszen számos étrendi és életmódbeli változtatással csökkenthető a koleszterinszint.

        Kutatás a biztonságos élelmiszerekért

        A tejben is megtalálható, potenciálisan közegészségügyi veszélyt jelentő aflatoxin felmérését és visszaszorítását tűzte ki célul az a program, melyre mintegy 300 millió forintot nyertek a NKFIH pályázatán a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kutatói.

        Szelénpótlás, de hogyan?

        Mára a szelén egyike lett a leginkább tanulmányozott mikroelemeknek, mivel számos élettani folyamatban bizonyították fontos szerepét. Közvetlen vagy közvetett módon, de a szelénhiány számos betegség kialakulásában vagy kórképének súlyosbodásában játszik szerepet. De hogyan pótolhatjuk?

        A túl sok munka szabálytalan szívritmust okozhat

        Egy új brit tanulmány eredménye szerint az elhúzódó munkavégzés nemcsak kimerítő, hanem egy gyakori és potenciálisan veszélyes betegség kockázatát is növeli.

        Hogyan hat a ginzeng az immunrendszerre? A tudományos vizsgálatok eredményei

        A ginzeng kedvező hatásáról gyakran hallani manapság. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy melyik növény is ez pontosan, mit érdemes tudni róla, és mikor érdemes alkalmazni.

        Ginzeng és férfi szexuális problémák - Nézzük a tudományos oldalról!

        A ginzeng szexuális jellegű problémákra, köztük a merevedési zavarokra gyakorolt lehetséges előnyös hatásaival már több tudományos kutatás is foglalkozott: teljesen egyértelmű bizonyítékot még nem sikerült találni, a legtöbb vizsgálat azonban egy javasolható alternatív kezelésként tekint a ginzeng alkalmazására.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.