• A B17-vitamin: csodaszer vagy méreganyag?

        Dr. Bíró Krisztina
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Bíró Krisztina, Ph.D., főorvos, klinikai onkológus

        A rák diagnózis a betegek számára legtöbbször a halálos betegség szinonimájaként jelenik meg, holott ma már számos gyógymód létezik a daganatos betegségek ellen. Mi az igazság, a sokat emlegetett, nagy ismertségre szert tett B17 vitaminnnal kapcsolatban? Cikkünkből megtudhatja.

        Mi az a B17?

        Mik azok az enzimek?

        Az enzimek, más néven fermentumok a szervezetben lejátszódó folyamatok reakciósebességét növelő anyagok, biokatalizátorok. Mint minden katalizátor, az enzimek is csak olyan folyamatok lejátszódását segítik elő, amelyek egyébként is végbemennének, de a reakció lényegesen lassabban játszódna le.
        A tévesen vitaminnak nevezett vegyületnekl nagyon sok laikus tulajdonít rákmegelőző vagy- gyógyító hatást annak ellenére, hogy erre tudományos bizonyíték mindeddig nem született.
         
        A barack, mandula illetve más csonthéjas gyümölcsök magjában előforduló amigdalin és félszintetikus származéka a laetrile egyaránt az úgynevezett cianogén glikozid. Ez utóbbira az jellemző, hogy béta-glükozidáz enzimek hatására cukormolekulára, benzaldehidre és hidrogén-cianidra bomlanak. 
         
        A hidrogén-cianid, mely több krimi főszereplője, az egyik legismertebb méreg. Az amigdalint más néven B17 vitaminnak is hívják, ez azonban helytelen elnevezés, mivel az amigdalin nem vitamin.  

        A B17 "vitamin" története                

        Az amigdalint eredetileg egy francia kémikus izolálta 1830-ban. 1892-től Németországban megkísérelték daganatellenes gyógyszerként használni, de elvetették, mivel hatástalannak és mérgezőnek találták. 1920-ban Ernest Krebs whisky ízesítés céljából kísérletezett vele,
         
        1952-ben fia Dr. Ernest Krebs tisztított formáját laetrilnek nevezte el és az 1950-es évektől daganatos betegeket kezelt vele. Mindeközben tudósok több mint 20 állati és emberi daganat modellen vizsgálták önmagában és egyéb anyagokkal kombinálva, de nem sikerült igazolni, hogy bármely daganatban hatásos lenne. Ennek ellenére a kiváló marketingnek köszönhetően egyre több daganatos beteg kezdte el használni.  
         
        Hirdetés

        Hazánkban és számos más országban sem engedélyezett

        Magyarországon az OGYI (Országos Gyógyszerészeti Intézet) nem engedélyezi a készítményt sem gyógyszerként, sem gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményként, ennek ellenére könnyen hozzá lehet jutni tabletta és vénás készítmény formájában.

        Krebs eleinte azt állította, hogy az általa használt szer gyógyítja a rákot, később azt úgy módosította, hogy „féken tarja”, majd miután elnevezte B17 vitaminnak, azt állította, hogy elsősorban a rák megelőzésére alkalmas. Közben a Californiai Orvostársasághoz több kérdés is érkezett az amigdalinról, akik megkeresték Dr. Krebst, hogy adatokat kérjenek tőle a kezelésekkel kapcsolatban. Kiderült, hogy sem állatokon, sem embereken klinikai vizsgálat nem történt. Dr. Krebs sikeres daganatgyógyítási történetekről mesélt a bizottságnak, ezeket azonban semmilyen forrásból nem sikerült megerősíteni. A bizottság hozzájutott egy kevés laetrilhez, ám az ezekkel végzett állatkísérletek nem igazolták a szer daganatellenes hatását.

        Klinikai vizsgálatok és a „B17”

        A daganatos terápia

        A palliatív terápia célja a megfelelő életminőség biztosítása a daganat méretének csökkentésével, a szövődmények kezelésével, a kellemetlen tünetek (elsősorban a kínzó fájdalom) megszüntetésével, a betegek és családjuk pszichés vezetésével, az életmódbeli változtatások kialakításának segítségével. A fájdalom csillapítása lehet gyógyszeres, sebészi és idegsebészeti, illetve szóba jöhet a pszichoterápia...
        Tudjon meg többet a daganatos betegségek kezeléséről a WEBBetegen!

        1980-ban társadalmi nyomásra klinikai vizsgálatok indultak melyet az NCI (az Amerikai Nemzeti Ráktársaság) finanszírozott. A Mayo klinikán 178 jó állapotú beteg kapta vénásan, 54 százaléknak a daganata 21 napon belül nőtt, 7 hónap után viszont minden beteg daganata nőtt. A betegek töredéke érezte úgy, hogy a tünetei javultak. A betegek 50 százaléka 5 hónap múlva halott volt. 8 hónap után a betegeknek mindössze 15 százaléka volt már csak életben. 

        A Mayo klinikán végzett vizsgálat során a betegek egy részének vérében jelentős mennyiségű cianidot mutattak ki Ezek az emberek hányingerről, hányásról, szédülésről panaszkodtak. Súlyosabb esetben látás- és halláskárosodás, görcsök vagy bénulás alakultak ki náluk. A kezelés abbahagyásával szerencsére a mellékhatások elmúltak. Azok a betegek, akik vénásan kapták a szert, kevesebb mellékhatásról panaszkodtak, mint azok, akik szájon át vették be. Kiderült, hogy ha beta-glucosidase tartalmú növénnyel együtt jut a szervezetbe cianiddá alakul és akár halálos mérgezést is okozhat.  

        A tudományos irodalomban az amigdalin kezeléssel összefüggésben minimum négy cianidmérgezés okozta halálesetet közöltek, két gyermekét egy emlőrákos nőét és egy 17 éves lányét. A Mayo klinikán történt vizsgálatot követően a laetrilt az USA-ból kitiltották.

        (WEBBeteg - Dr. Bíró Krisztina, Ph.D., főorvos (belgyógyász, klinikai onkológus, klinikai farmakológus) 

        Módosítva: 2015.01.11 18:21, Megjelenés: 2015.01.11 18:21
      • Cikkajánló

        Diabéteszes neuropátia

        Diabéteszes neuropátia

        Prof. Dr. Barkai László

        A cukorbeteg útja a neuropátia felismeréséhez és kezeléséhez, illetve megelőzéséhez.

        Migrén

        Migrén

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        Mikor javasolt megelőző kezelés a migréneseknek? Milyen lehetőségek vannak?

        Láthatóvá tették a rejtőzködő rákos sejteket az immunrendszer számára

        Egy új módszerrel kutatók láthatóvá tették a rákos sejteket az immunrendszer számára és segítették, hogy az megsemmisítsen olyan daganatokat, amelyeket az immunterápia más formái nem képesek észlelni.

        Évtizedekig lappangó kórt okoz, majd öl az azbeszt

        A mezotelióma egy olyan ritka daganatos kór, aminek rendkívül hosszú - 20-40, de akár 50 év is lehet - a lappangási ideje. Nehéz diagnosztizálni, majd még nehezebb (ha egyáltalán van rá esély) gyógyítani. Kialakulásáért elsősorban az azbesztet lehet felelőssé tenni. Az okozott betegség világnapját 2004 óta minden év szeptember 26-án tartják.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.