• Diszpraxia: ügyetlenkedés, sete-suta mozdulatok, iránytévesztés, balesetek

        Szerző: WEBBeteg - O.K.T.

        Ügyetlenkedő, sete-suta mozdulatok? Jobb és bal irány rendszeres tévesztése? Tájékozódási zavar? Gyakori kisebb-nagyobb sérülések, balesetek? Az értelem zavarára semmi sem utal? A nem mindennapi furcsaságokat a diszpraxia okozhatja.

        A diszpraxiás emberek kifogástalan intellektusuk, szellemi épségük ellenére számtalan nehézséggel küzdenek a mindennapokban.

        Hirdetés

        A gennyes agyhártyagyulladás védőoltással megelőzhető!

        A gennyes agyhártyagyulladás leginkább a csecsemőket és a kamaszokat veszélyezteti. A súlyos, akár halálos kimenetelű betegség védőoltással megelőzhető, ne kockáztasson, előzze meg! Miért érdemes beoltatni magunkat gennyes agyhártyagyulladás ellen?

        Koruknak megfelelően képesek kommunikálni, érvelni, fogalmazni, memóriájuk az átlagnak megfelelően működik, mégis bármihez nyúlnak, bármibe kezdenek mozdulataik darabosak, furcsák, következetlenek, látszólag kelekótya módon élik az életüket.

        A térben nehezen tájékozódnak, könnyen eltévednek, váratlanul beleütköznek emberekbe, tárgyakba. A térképen való tájékozódás is komoly nehézséget jelent számukra. Az összehangolatlan mozdulatok testnevelés órákon főként labdajátékokban mutatkoznak meg.

        Ügyetlengyerek-szindróma

        Az alapvető kézügyességet kívánó tevékenységek, az aprólékos manuális mozdulatok, az írás, a vonalvezetés, az ollóhasználat a mozgástervezés, a koordinált mozdulatok fejletlensége miatt számukra már-már megoldhatatlan feladatnak tűnik.

        Tanulási zavar kérdőív


        Gyermeke az iskolában nehezen boldogul a számokkal, betűkkel? Mindig rá kell vennie valamivel, hogy leüljön, és tanuljon? Lehet, hogy tanulási gondokkal küzd! Tudjon meg többet tesztünk segítségével!
        Töltse ki Tanulási zavar tesztünket! >>

        A háztartási eszközök használata szintén számtalan gondot okoz: az aprók gombok, billentyűk kezelése számtalan frusztráció forrása.

        A diszpraxia egyik altípusát, a célirányos mozgások kivitelezési problémái miatt ügyetlengyermek-szindrómának nevezik: tünetei közül a csúnya, olvashatatlan íráskép, az ügyetlen eszközhasználat hangsúlyozottan van jelen. Sajnos előfordul, hogy a koordinálatlanság a beszéd zavarában is megnyilvánul.

        Ép mozgásrendszerük nem magyarázza a diszpraxiások furcsaságait. A részképesség-gyengeség hátterében a testkép, a testséma, a téri érzékelés zavara áll; mivel tulajdonképpen nincsenek tudatában saját testüknek, környezetük határainak mozdulataik teljességgel koordinálatlanok.

        Megelőzni a depressziót!

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A látásuk kifogástalanul működik, mégis a látvány komplex, globális értelmezése nehézséget okoz számukra. Mivel a diszpraxiák értelme teljesen jól működik, érzik, látják, értik cselekedeteik rendellenességeit. Sokszor érezhetik magukat nevetségesnek, ezért igyekeznek háttérbe húzódni, kerülik a társaságot, a közösségi életet.

        Mérhetetlen önbizalomhiányuk gyakran depresszióba torkollik. Az őket ért frusztrációk sora, tehetetlenség-érzésük dühös, agresszív viselkedést eredményezhet. 

        A diszpraxia már kicsi gyermek korban megmutatkozik, de kinőni sajnos nem lehet. Pubertás idején előfordulhat a problémák fokozódása, de az idejében felismert betegség célirányosan jól fejleszthető.

        Megfelelő mozgásfejlesztő terápiával a diszpraxiások számára is normálisan élhetővé válik az élet. Mindemellett azonban nagyon fontos hangsúlyozni a környezet szerető, megértő, türelmes hozzáállását, a szülők, a barátok támogató szerepét.

        (WEBBeteg - O.K.T. )

        Módosítva: 2012.03.25 05:12, Megjelenés: 2012.03.25 05:12
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Bélrák fiatalon

        Bélrák fiatalon

        MTI

        Egyre több a bélrákos megbetegedés a fiatal felnőttek körében.

        Bőrsérülés, horzsolás

        Bőrsérülés, horzsolás

        WEBBeteg - Szponzorált tartalom

        Sérülés bármikor érheti testünket, ezért jó, ha tudja, mit kell tenni ilyenkor. (x)

        A stressz és a kardiológiai problémák

        Az Egészségügyi Világszervezet jelentése alapján a halálozási okokat a szív- és érrendszeri megbetegedések vezetik, melynek egyik kiváltó okaként - sok más tényező mellett - a stresszt emelik ki.

        A poszttraumás stressz szindróma

        A poszttraumás stressz szindróma beszédes elnevezés. Kialakulására azokban az esetekben lehet számítani, amikor az ember valamilyen komoly megrázkódtatáson, stresszhatáson esik át. Korábban elsősorban a háborúkat megjárt katonáknál diagnosztizálták.

        Gyakori hiedelmek a pszichiátriában

        A pszichiátria az orvostudományon belül sokak számára talán a legmisztikusabb terület, így itt találkozhatunk a legtöbb félreértéssel és tévhittel. Ezek közül veszünk sorra néhányat a pszichiátriai osztályon dolgozó orvos szemével.

        Élet elhízottan - Önt érinti?

        A szégyenérzet és a depresszió gyakori az elhízott emberek között, noha az elhízást egy krónikus testi állapotnak is tekinthetjük, nem kell akaratgyengeségnek vagy személyes választásnak titulálni.

        A Parkinson-kór szövődményei

        A Parkinson-kóros betegek több mint fele idővel depressziós lesz, ám a betegséggel együtt járó szövődmények ezenkívül számos más területen is befolyásolhatják a mindennapi életvitelt.

        Függőségek - Mikor van baj? Mit lehet tenni?

        Egy korsó sör elfogyasztását a barátokkal a hétvégén, néhány szelvénnyel játszott lottójátékot természetesen nem tekintünk betegségnek. Mikor van tehát baj?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA