Mivel fejlesztheti gyermeke IQ-ját?
lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekgyógyász frissítve:
Mi lehet, ami a genetikán kívül még befolyásolja gyermeke intelligenciaszintjét? Természetesen a megfelelő táplálkozás, védelem a különféle mérgező anyagoktól, rengeteg játék és testmozgás mind hozzájárul a gyermeki intelligencia fejlődéséhez. Ám valóban fejleszthető az IQ?
A legtöbb szakember egyetért abban, hogy intelligenciamérés helyett inkább segítenünk kell a gyermeknek elérni értelmi képességeinek határát, a lehető legkevesebb stresszel. Meglepő lehet, de egyik szakember sem említi a villogó játékokat, számítógépes programokat vagy a legújabb Baba Mozart-videót, mint intelligenciafejlesztő eszközt.
Hogyan fejlődik a gyermeki agy?
A méhen belüli időszaktól számítva négyéves korig robbanásszerű ütemben nő a gyerekek agya. Tulajdonképpen a felnőtt agyméret 90%-t eléri, még mielőtt oviba kerülnének. A gyors növekedésnek eme időszaka ideális a tanuláshoz.
| A téma cikkei |
| 3/1 A szoptatás és az IQ |
Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy az agy fejlődése nem áll meg négyéves korban. Végig a gyermekkor folyamán, sőt, még a korai felnőttkorban is fejlődik, és egyre összetettebb lesz. Sajnos, a korai agyfejlődés mértékéről hallva nagyon sok szülő bepánikol, és azonnal beiratja gyermekét mindenféle iskolaelőképző, fejlesztő foglalkozásra.
Egyre elterjedtebb hiedelem a szülők körében, hogy ha csemetéjük gyorsan és korán tanul, később is előnyben lesz a többiekhez képest. Elfelejtik, hogy a gyereknek legjobb a saját ritmusában tanulni. Általánosságban elmondható, hogy azoknál, akik a korai években kimagaslóak, mire iskoláskorba lépnek, lelassul a teljesítmény, és a többiek utolérik őket.
A korai évek nagyon fontosak, de ebben az esetben is igaz a mondás, hogy csak erős alapokra lehet építeni - állítják a gyermekpszichológusok.
Tudta? - Mi is az IQ? |
| Intelligence quotiens, magyarul: intelligenciahányados, értelmességi hányados. Egy olyan viszonyító szám, amelynek segítségével kimutatható az, hogy a vizsgált személy pillanatnyi értelmi képessége és az azonos életkorú, átlagos értelmi képességekkel rendelkező személy szellemi teljesítménye között milyen mértékű pozitív vagy negatív eltérés tapasztalható. Az emberi intelligencia fokát az adott életkorban általában megkívánható feladatok, legtöbbnyire tesztek megoldásával lehet felmérni. A vizsgált személy a tesztek megoldása során olyan feladatok megoldására van kényszerítve, amilyenekkel korábban nem találkozott. |
Az érzelmek fontossága
Az egyik legfontosabb dolog, ami segíti gyermeke intelligenciájának fejlődését, a szoros korai kötődés a szülőkhöz, gondozóhoz. Mindez meghatározó a későbbi érzelmi, szociális és értelmi fejlődés szempontjából.
A szoros, érzelemgazdag kapcsolat az egész gyermekkor során nagyon fontos, ám a korai időszakban kifejezetten nagy szerepe van. Egyik módja annak, hogy ráhangolódjon gyermekére, a szemkontaktus és az értő figyelem. Ha csak úgy tesz, mintha figyelne, azt gyermeke gyorsan megérzi, és lassan leszokik a mesélésről. Kifejezheti figyelmét arcmimikával, gesztusokkal, hangszínével és egyéb nonverbális jelekkel. Mikor már nagyobb a gyermek, legjobb, ha érdeklődünk, hogyan telt a napja.
Az önhöz való kötődés segíti gyermeke értelmi fejlődését, hiszen azért kezdenek tanulni, mert ez fontos azok számára, aki nekik fontos. Nem véletlen, hogy mikor egy gyerek nem érzi magát biztonságban, sérül a tanulási készsége is.
Az amigdala egy olyan rendszer az agyban, mely az érzelmeket szabályozza. Mikor egy gyermek veszélyben érzi magát, az amigdala egy olyan reakciót vált ki, mely során az érzelmek legyőzik a racionális gondolatokat azzal, hogy mintegy zárolják az agy gondolkodó részeit. A korai, illetve hosszan tartó stressz a gyerek életében változásokat okozhat az agyban, mely során sokkal érzékenyebbé válnak a stresszre és kevésbé fogékonyak lesznek a tanulásra. A szoros, szerető kapcsolat megóvhatja gyermekét mindettől.
Tapasztalás
Az agy az egyetlen olyan szervünk, mely tapasztalás hatására képes változni szerkezetében és fiziológiájában. Pszichológusok szerint a legjobban tapasztalás útján tanulunk. Egy gyerek önkéntelenül is megtanul számolni és mérni miközben segít a hozzávalók összeállításában a sütéshez, szögeket szortíroz a madáretető építéshez, vagy bevásárlásnál a zöldségeket leméreti, a visszajáró pénzt megszámolja.
A legjobb tanítómester még ma is a való élet, hiszen hiába vannak modern tv-műsorok és videójátékok, azok a gyerekeket passzívvá teszik, és megfosztja őket az igazi kapcsolatoktól, ami pedig fontos lenne az értelmi fejlődés szempontjából.
Játékok
Tudjuk, hogy a változatos ingerek jót tesznek az agyfejlődésnek. A gyerekeknek szükségük van különféle színekre, anyagokra, tapasztalatokra, ám nem kell, hogy ezeket mind egyetlen "szuper" játék nyújtsa. Nincs szükségük a zenélő-sípoló-villogó játékokra, hiszen a legtöbbet a szülőkkel való interakciókból és az ő reakcióikból tanulnak. Ezen kívül az lesz számukra is érdekes, ami a szülőknek is az!
Ki az okos és ki nem? |
| Egy IQ-felmérés mindazokat a személyeket, akik csak 70 vagy annál kevesebb pontot értek el, értelmi fogyatékosoknak tartja. Az átlagos értelmi képességű személy maximum 130 pontot érhet el. E fölötti pontszám elérése már kiemelkedő intelligenciát feltételez. A zseni akár 175 pontot is elérhet. Ma a maximális IQ-pontszám megközelítőleg 200, de egyeseknél - elvben - ennél magasabb is előfordulhat. |
Gondolkodásmód
A Stanford Egyetem pszichológusai által végzett kísérlet azt mutatja, hogy a gondolkodásbeli különbség nagyban befolyásolja a gyerekek tanuláshoz való viszonyát, így értelmi fejlődését is. Azt tapasztalták, hogy azok a diákok, akik úgy gondolják, az intelligencia fix, önbecsülésüket úgy próbálták megőrizni, hogy csak azt csinálták, amiről tudták, hogyan kell jól csinálni. Nem akarták kockáztatni a róluk kialakult "okos gyerek" képet.
Ezzel ellentétben, azok, akiket vonz a változás, még akkor is azon gondolkodnak, mit kéne másképpen tenni legközelebb, ha történetesen a próbálkozásaik elején esetleg kudarcot vallanak. Mivel az agy használat során egyre fejlettebb, minél többet gondolkodik a gyerek, annál okosabb lesz.
Az erőfeszítések értékelése
Kutatások bebizonyították, hogy ha a szülő túl sokat hangsúlyozza, hogy a gyermeke milyen okos, az gyakran visszaüthet, hiszen ezzel azt az üzenetet közvetítik, hogy az intelligencia nem más, mint természet-adta tehetség. Sokkal hasznosabb, ha azt hangsúlyozzuk, hogy eredményeket csak kemény munkával lehet elérni.
Ha dicsérni szeretné gyermekét, mindig a kitartását, erőfeszítéseit, ötleteit dicsérje. Koncentráljon a tanulás folyamatára, ne pedig a jegyekre! Azok, akik komolyabb erőfeszítés nélkül érnek el jó jegyeket, hajlamosak azt hinni, hogy az "jár" nekik. Azonban később, mikor a sikerek már nem jönnek olyan könnyen, nemcsak az önbizalmukat, hanem a tanulás iránti érdeklődésüket is elveszítik.
Természetesen mindannyian más képességekkel születünk, de az, hogy egyeseknek több tehetség jutott, nem jelenti azt, hogy mások nem fejleszthetik a saját képességeiket! Feltétlenül fontos, hogy a szülők számára érték legyen a tanulás, fejlődés, erőfeszítés és rugalmasság. Gyermekeik ezt az értékrendet fogják magukévá tenni, és előnyeit egy életen át élvezik majd.
Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító
Lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos
