• Babakuckó
        kranki blogja

        A játszótéren

        Mostanság, hogy beköszöntött a jó idő (sőt néha már túl meleg) a délelőttünk és/vagy a délutánunk a játszótéren zajlik.

        Reggeli után, 9 körül szoktunk lemenni. Tomcsi már tudja a járást, és arra húz engem(ha én elfelejtettem volna merre is kell mennünk..)

        Egyébként, megjegyzem zárójelben, hogy gyermekkoromban én is ezen a játszin bandáztam, annak idején.....

        Sokkal több játék, ivókút, tiszta park volt akkoriban a jellemző, nemúgy mint manapság.....

        Képzeljétek, tegnap egy négy fős társaság "szórakozott" a kicsiknek szánt játszótéren. A libikókától a hintáig mindent kipróbáltak, közben cigi a szájukban(amit persze a homokba kell ledobni), visitozva ordibáltak. A többi anyukával és gyerekkel megrökönyödve néztük őket, de szólni nem nagyon mertünk...

        Kérdem én, milyen világban élünk???!!

        Megvártuk, míg kitombolták magukat, és továbbálltak.

        Utána ültünk le a kicsikkel a homokozóba játszani.

        Érdekes jelenséget figyeltem meg: egyik lurkónak sem a saját játéka kellett, mindenki a másikéra pályázott. A sárga homok a sok apró mütyürtől színes kavalkáddá változott.

        Már ebben a korban észrevehető a gyerkőcök közötti különbségek. Itt nemcsak a szembetűnő külsőségekre gondolok, hanem a belsőkre elsősorban.

        Vannak olyanok, akik félrehúzódnak és magukban elvannak, míg mások a társaságot kedvelik. Az én kisfiam is közéjük tartozik, szinte szalad a többiek után!

        Már van annyi esze, hogy csak a tőle idősebbek vonzzák, ugyanis tőlük tud tanulni. Így történt, hogy egy két és fél éves kislány mászott fel a mászókára, mire az én drágám is úgy gondolta, ez neki is menni fog.

        Sajna hamar rádöbbent, hogy ő még nem tud akkorát lépni, de kitartóan próbálkozott. Én csendben ott álltam mögötte, ha valami történne elkapjam.

        Meglepetésemre a kislány esett le a másik oldalon....míg az anyukája a játszi túlsó szélén pletyózott egy másik anyukával!  De ekkor odaszaladt és vigasztalás helyett jól megcsapkodta a kiscsajt.

        Ez a jó anyuka, így kell nevelni a gyereket?! (Ha igen, én valamit nagyon rosszul csinálok!)

        Az a másfél- két óra nagyon hamar elrepül odalent, mennünk kell föl. Jön a kánikula, illetve az ebédidő.

        Ebéd után alvás (nekem is, mert a Pocaklakó is elfáradt), majd délután ismét a játszi a haverokkal együtt.

        Az ilyen "helyek" is nagyon jók vélemény-, illetve tapasztalatcserére is.

         


      • Blog leírása

        Élet egy apró gyermekkel és egy pocaklakóval... :-)
        Látogatás: 37934 alkalommal

        A blogban írottak nem képezik a WEBBeteg orvosi tartalmának részét, azok igazság-, és valóságtartalmáért portálunk felelősséget nem vállal.

      • Hirdetések
      • Saját oldal

      • Hirdetés