Pillangó

Barátság.

Nagyon törékeny dolog, és igaz barátból nagyon kevés van, főleg az utóbbi időben tapasztalhattam ezt meg. Volt, aki elmaradt, volt, aki IGAZ barátként viselkedik a mai napig is, és szerencsére még új is van.

Múlt héten jelentkezett egy "barátnőm", 4 éve nem találkoztunk, csak néha beszéltünk MSN-en. Írta, hogy találkozzunk, ezer éve nem beszéltünk! Nagyon megörültem neki, mert régen nagyon jóban voltunk, minden hétvégén buli, stb...
A hét folyamán két időpontot is lemondott, holott ő ajánlotta fel mindegyiket. Nemrég hívott, hogy akkor legyen jövő hét, beír a naptárba csütörtök 10 órára, ide és ide menjek, ezt és ezt keressem!
Baszki, akkor döbbentem rá, hogy ismét valami hitvány üzleti baromságba akarnak belerángatni. Ráadásul ezeknél már voltam egyszer, és nem nekem való az ilyen munka!
A legrosszabb az, hogy ilyen módon próbál beszervezni. Utálom, ha valaki nem egyenes, köntörfalaz és mellébeszél. Gusztustalan.
Számítottam egy jó kis csajos pletyizésre, erre valami karótnyelt ürgével kellene találkoznom, és a "barátnőm" ott sem lesz. Fasza.

Ez volt az egész napban a legszarabb, pedig ráadásul az eredményeim sokat romlottak, úgy néz ki, előbb be kell feküdnöm ismét kórházba.

Valahogy mégsem tud érdekelni, mert azok a fránya kis pillangók repkednek a gyomromban:-)

...abba a csapdába, mibe már annyiszor. Nem tanulok.
Bár még semmi rossz nem történt, de egyre jobban félek. Mert annyira vágyom a boldogságra, SZERELEMRE, hogy szinte fáj.

Több mint egy hónapja beszélünk, nem találkoztunk még. Eddig...
Ma elmentem hozzá, nem bírtam tovább. Figyelmeztettem, hogy mi a helyzet velem, de biztos azért így is nagy "meglepetés" voltam. Megértem, de a tekintet nem csal. És ismét látnom kellett azt a tekintetet, ami már fél éve megkeseríti az életemet.
Mégsem bántam meg, mert nem egyhamar fog javulni a helyzet, és végre fel kell vállanom, hogy ez vagyok én, ez lett belőlem, és lassan minden visszaáll a régibe. Ez a baj, hogy LASSAN.

Pedig nem panaszkodhatom, rohamosan javul a fizikai állapotom. A lábam már szinte teljesen visszanyerte régi formáját és erejét. Minden nap edzek, vagy otthon, vagy konditerem.
Az új hajam már fél cm:-) Nagyon gyorsan nő.
Az arcom is apránként apad le, ugyebár ez a legfeltűnőbb változás, és ez is zavar a legjobban. De legalább már nem bámulnak meg az utcán, a tökéletestől azonban még messze van.
Találtam egy áprilisi képet, amin a legdurvább állapotomban voltam. Hihetetlen... Brutálisan néztem ki! De örülök, hogy csináltam róla képet, hamarosan már nevetni fogok az egészen.

Ennyire szarul még nem voltam ciklo kezelés után!

Éjszaka egyszer rosszul lettem, mert nem vacsoráztam, de beadtam magamnak az inzulint, és leesett a cukrom. Alig bírtam felkelni, remegtem, zsibbadt a szám, még a nyelvem is!

Hajnalban vettek vért tőlem, és egyből kértem hányinger elleni injekciót is. De nem használt semmit, kétszer is rókáztam! Vagyis rókáztam volna, ha lett volna valami a gyomromban, de így csak tehetetlen öklendezés volt..
Borzalmas!!!!
Kértem mégegy szurit, az már használt. Éhes is lettem, tudtam is enni. De azóta is feszítő érzés van a gyomromban, és nagyon gyengének érzem magam megint.

Ennek ellenére szerencsére hazaengedtek, megebédeltem, és egész délután aludtam!!

Fagyival gyógyítgattam magam testileg-lelkileg:-)

Negyedik napja tengődök itt a kórházban.
Ma kaptam meg az ötödik ciklo kezelésemet, eddig minden oké. És azt jelenti, már csak egy van vissza:-)))

A vérképem aránylag jó. Híztam 4 kg-ot, de az leginkább a lábamra jött vissza. Voltam gyógytornán is minden nap, ma nem tudtam menni a ciklo miatt. Jó jel, hogy már hiányzik a mozgás. Jövő héttől mehetek ismét a konditerembe:-))

Reggelre várható egy kis rosszullét, de holnap akkor is mehetek haza:-)
Igaz, arra számítottam, a hétvégét megint itt töltöm, ahogy lenni szokott...

Ezen kívül kaptam még két szteroid infúziót a biztonság kedvéért.
Mindeki azt mondja itt bent, hogy sokat javult a kinézetem, szépül a pofim. A hajam pedig rohamosan nő:-)))

Ma jutott eszembe az is, hogy hetek óta nem remeg a kezem:-))

Összecsomagoltam, testileg-lelkileg felkészülve várom a holnapot.

Ötödik kezelés, utolsó előtti. Annyira közel a vége:-)

Ma Tesóm mondta, külsőleg is mennyit javultam, formálódok vissza:-)

Lezártam magamban önmagam ámítását egy új "kapcsolatról", bár álmodozni jó, igyekszem reálisan gondolkodni. Főleg, ha az illető több vasat tart a tűzben:-) Így könnyebb elfogadni, lemondani róla..

Igen, könnyű lenne, ha nem jönne más.. De itt van, lassan két hete, aki szintén mindent tud rólam. Nem akarok senkit hitegetni, bár leginkább magamat nem kellene:-)
Viszont jólesik a törődés. Szükségem van rá. És vele teljesen más a helyzet, ezt már okosan csinálom:-)

Arra is gondoltam, ennek is véget vetek, és csak akkor vágok bele egy újba, ha már fizikailag is készen állok. De képtelen vagyok rá:-)
Lesz, ami lesz alapon csinálom tovább, hisz annyira jó...

Nő a hajam:-)))
Eddig összesen kb. a 70%-a hullott ki, leginkább elöl és a fejem tetején, hátul elég sok van, így hajpánttal tökéletesen el tudom takarni a kényes részeket.

Kb. egy hónapja kenegetem Varga cseppel, bár az utóbbi időben kissé elhanyagoltam... Eleinte naponta figyeltem, hátha egy új kis szálacska megjelenik, aztán meguntam.

Ma valamiért ismét kurkásztam a fejem, és észrevettem az új kis sörtéket:-)
Elég sok van belőlük, és feketék:-)))) Az én eredeti hajszínem nagyon világos szőkés-barna, de hallottam már olyat, hogy az új haj más színű szokott lenni. Mindegy milyen, csak nőjjön gyorsan:-)

Egy hete elkezdtem konditerembe járni. Itt van egy utcával lejjebb, és minden másnap megyek. Már sokat hízott és erősödött a lábam is, végre van fenekem:-)
Muszáj volt elkezdenem edzeni, mert nem szeretném, ha háj nőne vissza, bár mostanában nem nagyon van étvágyam.

A pofim változatlan, bár mintha kicsit apadt volna.. De csak egy icipicit:-)

Jövő héten jön az ötödik ciklo!

... kapaszkodunk függőségünk tárgyába, hogy megéljük a holnapot.

Próbálok az egésznek véget vetni, de nem megy. Amikor már úgy érzem, hogy én irányítok, fordul a kocka, és megint vesztésre állok. Elvesztem a hitem és minden reményt.
Már rég fel kellett volna fognom, és beletörődnöm a történtekbe. De még mindig képtelen vagyok rá. Minden egyes nap reménykedem, hogy úgy ébredek fel, mintha misem történt volna. Mindent folytathatnék a betegségem előtti időtől.

Már nem elégítenek ki a beszélgetések, emberi, fizikai kapcsolatra vágyom! Álmodom, álmodozom erről folyton-folyvást.
Azt is tudom, nemsokára eljön ennek is az ideje, de megint kezdek elgyengülni, feladni az egészet. Annyiszor becsapottnak, elhagyatottnak, MAGÁNYOSNAK érzem magam.

Mindig tudom, hogy ki és mikor hazudik nekem... Mégis hagyom sodródni a történéseket, mert jobb elhinni a hazugságot, mint szembenézni a valósággal. És ez működik is így, csak amikor kicsúszik a kezemből az irányítás, veszni látok mindent. Minden értelmetlenné válik.

Ha belenézek a tükörbe, még mindig egy idegent látok...

A "huszonhat" szerencsés évnek indul. Persze nem akarok semmit elkiabálni, de az első két nap nagyon jól telt:-)

Elsősorban tegnap olyan sokan megköszöntöttek, amennyire még álmomban sem gondoltam volna! Alkalmam is volt pár régi ismerőssel felújítani a kapcsolatot.. Úgy néz ki, lassan visszatérek a "valós" életbe...

Ma voltam ismét ellenőrzésen, igaz, hogy kaptam egy új gyógyszert, de ezen kívül MINDEN eredményem jó lett. Még az is, amire a doki azt mondta, hogy biztos nem fog rendbe jönni!!!
Ráadásul a lábam (comb, vádli, fenék) körfogata nőtt 2 cm-t! Anyu hívta fel a figyelmemet, hogy mintha kerekedne ismét a popsim. És igaza lett! Végre kezdi visszanyerni régi formáját. Ja, és a lépcsőzés is már egyre könnyebben megy, ma egy lendületből felmentem a 3. emeletre:-)

Ő pedig ápolgatja a lelkemet, egyszerűen mindig tudja, mikor és mit kell mondani. Már nem rágódom rajta, hogy ez meddig tarthat még, vagy hogy valóban igaz-e mindez...? Csak élevezem a pillanatot.

Ma lettem 26 éves!

Tegnap ünnepeltük, és rettegtem ettől a naptól, csak tehernek éreztem. De nagyon jól sikerült! Itt voltak Tesómék, Nagynénémék, szép ajándékokat kaptam, és az egész nap szuper volt!
Sógornőmmel "csajos" délutánt tartottunk, szemöldökszedés, körömlakkozás, stb...:-)

Ma pedig rengetegen köszöntettek fel, ennyire nem is számítottam! Voltak olyanok is, akikkel évek óta nem beszéltem, nagyon jól esett mindenkitől:-)))

Nagyon hosszú idő óta ez egy igazán szép nap volt!

Hétfőn, augusztus 17-én leszek 26 éves.
Ez az első szülinap, amit egyáltalán nem várok.
Pedig vasárnap jönnek vendégek, akik engem akarnak ünnepelni, felköszönteni. Semmi kedvem hozzá...

Ez a nap csak a HIÁNY-ra fog emlékeztetni. Nem tudom, máshogy megfogalmazni.
Mert folyamatosan hiányérzetem van, és ez a nap csak felerősíti bennem mindezt.
Szerelem, munka, pénz, barátok, család, egészség. Mindaz, aminek értelme van az életben, az nekem nincs meg. Egyik napról a másikra minden elveszett.És életemben sokadik alkalommal mindent újra kell építenem.
Tudom, hogy sikerülni fog, de ha megint bekövetkezik, ismét képes leszek rá?
Fogytán az erőm, és a hitem... Ezért arra kell törekednem, hogy mindez soha többet ne fordulhasson elő!