... és ami csak ezután jött

2009. március 6-án kerültem ismét kórházba, és azóta is itt vagyok.
Először csak azért mentem el a háziorvosomhoz, mert pár napja dagadt a lábam. De miután kiderült, hogy vér is van a vizeletemben és a vérnyomásom 160/100, tudatában annak, hogy SLE-s vagyok, azonnal beküldött az ügyeletre. Ott persze nem tudtak mit kezdeni velem azon kívül, hogy a vérképemből megállapították, mennyire odavan a szervezetem. Másnap reggelre küldtek be az Immunológiára, ahol már bővebb vizsgálatokkal megállapították, hogy betegségem megtámadta a vesémet, súlyos vesebeteg vagyok!

Miután kezelőorvosom felvázolta a lehetőségeket, teljesen összeomlottam. Még jobban összezavarodtam, képtelenség volt számomra felfogni, hogy már csak a vesémért, illetve az életemért küzdenek.
Bármit tesznek, kockázatos.

Kiderült az is, hogy annyira vérszegény vagyok, hogy elkerülhetetlen a vérátömlesztés is. Szerencsére minden rendben volt, a szervezetem nagyon jól reagált, és a vérképemen jócskán javított. A vesém azonban ezzel még nem volt megmentve. Halvány reményt adott, hogy a vesefunkcióm működése már nem romlott, hanem stagnált.

Közben teletömtek szteroid infúzióval, folyamatos vérvételek, a karom már olyan mint egy szita és egy térkép... Amúgy is ócskák az ereim, és nagyon nehéz tőlem vért kicsikarni.

Mindemelett kapom marékszámra a vérnyomáscsökkentőt, vízhajtót, vérhigítót, és időként nyugtatót, mert idegileg labilis lettem. Bár körülöttem mindenki csodál, hogy mennyire erős tudok lenni. Kicsit örülök, hogy így látják, mert legalább nekik nem okozok akkora fájdalmat.

Úgy döntöttek, elkerülhetetlen a ciklofoszfamidos kezelés. Elmondták, hasonló, mint amilyet a rákos betegek kapnak, és hasonló tünetekkel, hatással, kockázatokkal jár.
Infúzión keresztül fogom kapni jövő hétfőtől (03.16.). Először csak az első adag felét kapom. Első alkalom, ezért nem lehet tudni, hogy fog reagálni a szervezetem! Ha minden rendben lesz (márpedig minden rendben lesz!!!!), akkor 5 hetente kell visszajárnom 3-4 napra. Egy évre tervezik ezt a kezelést, de ha annyira jól reagálok, akkor fél év után leállíthatják, és elég lesz csak "sima" gyógyszeres kezelés.
Miután felsorolták a mellékhatásokat is, kiborultam. Finoman fogalmazva.
A legkevesebb talán a hányinger, hányás, hajhullás, de elképzelhető, hogy nem fogok tudni szülni sem, nem beszélve más daganatok kialakulásáról...