• Tart az infarktustól? Így előzheti meg!

        Szerző:
        WEBBeteg

        Az infarktusnak számos rizikófaktora van, amelyeket ismerve és kezelve jelentősen csökkenthető a bekövetkezés esélye. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a legfontosabb megelőző vizsgálatokról beszélt.

        Az örökletes és az életmódbeli rizikófaktorok is fenyegetőek

        A genetika szerepe közismert a szív- és érrendszert érintő betegségekben, és bár ezen nem tudunk változtatni, az ismeret feltétlenül fontos. Hiszen ha kiderül, hogy a családban többször előfordult infarktus, ez egy hajlamot feltételez ugyan, de az életmóddal még ebben az esetben is jelentősen ellensúlyozni lehet az adottságot. Ugyanígy nem befolyásolható a nem sem, ugyanis közismert, hogy a férfiak veszélyeztetettebbek, mint azok a nők, akik még nem érték el a klimaxot. A klimax után azonban a veszélyeztetettség kiegyenlítődik. Ha egy nő fogamzásgátlót szed, szintén megnő a kockázat mértéke.

        Hirdetések

        Az anyagcsere-betegségek, főleg a cukorbetegség ugyancsak jelentős kockázati tényező a szív- és érbetegségek várható kialakulását tekintve. A későn felismert, vagy elhanyagolt érszűkület szintén igen súlyos következményekkel járhat a szív- érrendszeri betegségek szempontjából. A dohányzás, a túlsúly és a fizikai edzettség hiánya is erősen hathatnak a betegségek, így a szívinfarktus kialakulására, ám ezek a tényezők életmóddal befolyásolhatók.

        - A legfontosabb, hogy ha valaki tudja magáról, hogy több rizikófaktor is jelen van az életében, rendszeresen szánja rá magát a kivizsgálásra, hogy a megelőző kezelések és az életmódváltás jelentősen csökkenthessék a katasztrófa bekövetkezésének esélyét – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa.

        A legfontosabb vizsgálatok

        Szakorvosi vizit 

        A kardiológiai vizit során a szív- és az érrendszer állapotát vizsgálja az orvos, a vérnyomás, a pulzus értékei, a manuális vizsgálatok, az anamnézis felvétel és a nyugalmi EKG már fontos információkkal szolgálnak.

        Olvasson tovább! Diagnosztikai módszerek - EKG

        Nagylabor vizsgálat

        A nagylabor vizsgálatban benne foglaltatik a vércukor-, koleszterin-, vese-és májfunkció-, pajzsmirigyfunkció-vizsgálata, a vérkép- és vizelet-elemzés. Az így kapott lelet az első lépés egy összetett diagnózis kialakításában, amely a szervezet mélyén zajló folyamatokról ad egyértelmű és részletes információt.

        Terheléses EKG

        Vannak olyan betegségek is, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét. Ezt nevezzük terheléses EKG-nak. Így ellenőrizhető a szív vérellátása, vagyis az, hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigénigény mellett (vagyis fizikai terhelés mellett) megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál.

        Olvasson tovább! Diagnosztikai módszerek - Terheléses EKG

        Szívultrahang

        Az esetleges billentyűhibákat, illetve a szívritmuszavar mögött meghúzódó egyéb okokat lehet ezzel a gyors, fájdalommentes vizsgálattal kimutatni.

        Olvasson tovább! Mit mutat a szívultrahang (ECHO)?

        Boka-kar index

        Az erek meszesedésének kimutatására szolgál az úgynevezett Doppler-vizsgálat. A fent említett rizikótényezőkkel rendelkezők esetén a negatív Doppler-vizsgálat megnyugtató, mégis ilyenkor már el kell kezdeni a hajlamosító tényezők kiiktatását, nehogy pár év múlva kialakuljon egy komoly betegség. A Doppler (ultrahangos) vizsgálattal megmérik a lábakon és a felkaron az artériákban is a vérnyomást. Ez az úgynevezett boka-kar index, amelynek hányadosa egészséges embernél 1-es, ám ha 1-nél alacsonyabb, vagyis a lábakon mért nyomás alacsonyabb, mint a karokon, akkor érszűkületről beszélünk. Minél alacsonyabb a hányados, annál súlyosabb az érszűkület.

        Carotis (nyaki ér) Doppler

        A nyaki erek vizsgálata egy fájdalommentes és gyors eljárás, amely képes az erekben áramló vér áramlási irányát és sebességét mérni. Így pontos képet kaphatunk a kisvérkör állapotáról, az agyba jutó vér mennyiségéről. Az eredmények függvényében kalkulálható egy stroke rizikófaktor is és a kezelés további fázisai is. Az artériás érvizsgálat eredményéből következtetni lehet ezen kívül a többi ér állapotára, valamint a mélyebben fekvő, nehezen vizsgálható koszorúsereknek általános állapotára is

        Olvasson tovább! A nyaki erek Doppler-vizsgálata

        Arteriográf

        A fájdalmatlan arteriográfos vizsgálat szintén az erek állapotának feltérképezésére szolgál. Az arteriográfia során a karra rögzítenek egy mandzsettát, ami egy készülékhez kapcsolódik. Az így mért pulzushullámokat számítógép értékeli, és az elkészült leletből képet kapunk az érfal állapotáról, tehát kiderül, hogy normál, összehúzódott vagy kitágult állapotban van-e. Ezenkívül tájékozódhatunk a főütőér rugalmasságáról/merevségéről, és a szív munkájáról is.

        Olvasson tovább! 9 faktor, amikor az arteriográfia életet menthet

        Ezenkívül, szükség esetén 24 órás Holter-EKG is szükséges lehet, amivel nemcsak a ritmuszavart, hanem az ún. ST-depressziót is lehet látni és mérni – ismerteti Vaskó doktor.

        Olvasson tovább! Tudjon meg többet a szívinfarktusról a WEBBetegen!

        Dr. Vaskó Péter
         Dr. Vaskó Péter, kardiológus

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Gasztroparézis

        Dr. Felszeghy Enikő

        Az étkezési szokások megváltoztatása mellett milyen kezelés jöhet szóba?

        Kiurgó pulzus

        Kardioközpont

        Mindenképpen utána kell járni, milyen oka lehet a jelenségnek, majd kezelni.

        Futballőrület - ne vegyük a szívünkre!

        2006-ban müncheni kutatóorvosok különleges témát dolgoztak fel, történetesen megvizsgálták, hogy az országukban rendezett labdarúgó világbajnokságon szereplő hazai csapatért való izgalom hogyan befolyásolja a szurkolók egészségi állapotát.

        Mi okozhat hevesebb szívdobogást? - Az orvos válaszol

        Étkezés után gyakran érzem, hogy hevesebben ver a szívem. Okozhatja ezt a vércukorszint megemelkedése? Vagy esetleg allergiás lehetek valamilyen tápanyagra, ételre?

        Magas vérnyomás - A lakosság 20 százaléka nem tudja, hogy beteg

        A magas vérnyomás napjainkban Magyarországon és az egész világon népbetegségnek számít. Hazánkban az előfordulási gyakorisága igen nagy, a felnőtt lakosság közel egynegyedét érinti.

        A szerelemről tudományosan - Mi köze van hozzá a szívünknek?

        Miért jelképezik a piros, rózsaszín vagy éppen pink színben pompázó szívek a szerelmet? Tévedünk, ha azt hisszük, a szívnek bármi köze van az érzelmeinkhez, hacsak nem fizikai mellékhatásként.

        A szívmegállásnak hetekkel korábban lehetnek tünetei

        Az akár végzetes kimenetellel járó szívmegállásról leginkább azt gondoljuk, semmilyen előjele nincs. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa azonban olyan amerikai kutatási eredményekre hívta fel a figyelmet, amelyek szerint lehetnek előzetes tünetek.

        Hogyan csökkenthetjük a nyugalmi pulzust?

        A percenként mért szívverés számát nevezzük pulzusnak, amely akkor nyugalmi, ha éppen nyugalomban vagyunk, tehát nem mozgunk, nem élünk meg stresszhelyzetet. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa szerint, ha a nyugalmi pulzusszámunk is magas, azt mindenképpen ajánlatos kivizsgáltatni.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.