Színtévesztés és színvakság - A színlátás zavarai

Az emberiség körülbelül 4 százaléka különböző mértékben összecseréli a színeket. Magyarországon mintegy 400.000, az egész világon körülbelül 200 millió színtévesztő él.

A szem ideghártyájában kétféle érzékelő sejt van: a csap és a pálcika. A színek érzékelésére az ideghártya receptorai közül a csapok képesek, melyek lefedik az érzékelt fény teljes tartományát. A receptoroknak három fő típusuk van a jellegzetes fényérzékelési spektrumnak megfelelően: vörös (570 nanométer), zöld (535 nm) és ibolya-kék (445 nm).

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Ha bármely típusú színérzékeny receptor hiányzik: színvakságnak (anopia) nevezzük. Ha a receptorok mennyisége csökkent vagy nem működnek megfelelően, akkor színtévesztésről  (anomália) beszélhetünk. Tesztelje magát! >>>

Mi micsoda? - Fogalomtár

A teljes színkör

A betegségek nevében feltüntetjük, mely szín érzékeléséért felelős receptorokban van eltérés. Ha az egyik receptor típussal gond van, azt nevezzük színtévesztésnek.

• Trichromat = ha mindhárom csaptípus megtalálható, a teljes színkört látja az illető.
• Protanomalia = vörös színtévesztés;
• Deuteranomália = zöld színtévesztés;
• Tritanomalia = kék színtévesztés;
• Dichromatia = csak kétféle receptor van, az egyik teljesen hiányzik;
• Protanopia = vörös szín vakság;
• Deuteranopia = zöld szín vakság;
• Tritanopia = kék színre vak;
• Monochromatia = egyetlen típusú receptor található meg. Általában a kék színre érzékeny receptorok maradnak meg.
• Achromatia = teljes színvakság. A szín érzékeléséért felelős össszes receptor (csapok) hiányzik: az illető csak homályos fekete-fehér képet lát. Jellemző a nagyon erős fényérzékenység is.

Öröklött és szerzett színtévesztés

A vörös-színvakok így látják a színkört

A színlátás zavarai lehetnek öröklöttek és szerzettek. A csapok vörös és zöld színspecifikus festéksejtjének génje az X nemi kromoszómához kötött. A nemhez kötött öröklődés miatt 20-szor több férfi érintett.

A kaukázusi férfiak körülbelül 8, míg a nők 0,4-0,5 százaléka "vörös-zöld" színtévesztő.

A színtévesztő kisfiú anyjától kapja a kóros gént tartalmazó X kromoszómát, az anya tünetmentes „hordozó”. Nő is lehet színtévesztő akkor, ha az apa színtévesztő az anya pedig „hordozó”.

Az örökölt kék színvakság (tritanópia) sokkal ritkább, a népesség mintegy 0,05 százalékában észlelhető.

A színlátási zavarok egy része nem örökletes, hanem úgynevezett „szerzett”: különböző szemészeti betegséget kísérhetnek színérzékelési zavarok (pl. ideghártya-betegségek, zöldhályog, szürkehályog stb.).

A zöld-színvakok így látják a színkört

Bizonyos vegyszerek vagy gyógyszerek mellékhatásként is okozhatnak hasonló tüneteket.

Tünetek, vizsgálatok

A betegeknek nincs jellegzetes tünetük, panaszuk.

Általában véletlenül fedezik fel, alkalmassági- és szűrővizsgálatok során.

Legelterjedtebb vizsgálat módszerek, az Ischiara-tábla a színvakság vagy színtévesztés felismerését segíti elő. A táblákon azonos világosságú, de különböző színű és méretű kerek foltokból számok vagy betűk rajzolódnak ki.

Pszeudo-izokromatikus ábrák -"pöttyös táblák"- (Ishihara, Dvorin, Velhagen, Rabkin, American Optical, Hardy-Rand-Rittler, F2, Ohkuma, stb.).

Pszeudo-izokromatikus ábra

Szabálytalan eloszlásban különböző színű, de azonos világosságú kerek foltok vannak és ezek között egyenlő vagy hasonló színű foltok a normális színérzésű számára jól olvasható számokat vagy betűket képeznek.

Vizsgálatban rejlő hibalehetőségek elkerüléséért a vizsgálatot lehetőleg természetes fénymegvilágítás mellett, olvasótávolságból, körülbelül 30-50 cm-ről kell elvégezni (ha szükséges, olvasókorrekció viselése mellett).

A felismerést befolyásolhatja a táblák felületének csillogása, a nagy távolság (5 m), nem megfelelő megvilágítás is. Hibás kivitelezés az egészséges gyermeket színtévesztőnek bélyegezheti.

Anomaloszkóp

Egyszerű, precíz műszeres vizsgálati módszer a színvakság és színtévesztés típusának azonosítására, fokának meghatározására.

"Működési elvük" a színkeverésen alapul: lítium-vörös és higany-zöld megfelelő arányú keverésével a Natrium-sárgával azonos tónusú szín előállítható (vörös+zöld=sárga). A megfelelő színkeverési arány segítségével az anomális hányados meghatározható (Rayleigh-féle egyenlet). A vizsgálat során az a feladat, hogy az alsó és felső mezőt azonos színűre állítsuk be.

Vörös vagy zöld színtévesztők az átlaghoz képest más arányban keverik a színeket. Vörös színtévesztők (kevésbé érzékelik a vörös színt) több vöröset használnak, míg zöld színtévesztők (kevésbé érzékelik a zöld színt) több zöldet használnak a sárga kikeveréséhez. Szerzett színlátás zavarok esetén fontos a betegség mértékének, fokának követése.

(WEBBeteg - Dr. Papp Júlia, szemész)