Mit jelent, ha valakinek "sportszíve" van?

A rendszeres mozgás növeli az állóképességet, segít fiatalságunk megőrzésében és számos súlyos egészségügyi probléma kialakulását megelőzi. Aki sportol, egészséges, vélhetjük mindezek alapján. Miért van szükség mégis a hobbi- és élsportolók rendszeres szűrésére?

Mit jelent ha valakinek sportszíve van?

Az athlete’s heart, vagyis sportszív megnevezése már több, mint100 évvel ezelőtt is ismert volt. Elsőként 1892-ben Sir William Osler írta le fogalmát, gyakorlati megismerését azonban csak az elmúlt évtizedekben bekövetkezett technikai fejlődés, a szívultrahang készülék és más non-invazív képalkotó eljárások megjelenése tette lehetővé.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A sportszív kialakulása a szervezet intenzív fizikai terhelésre adott természetes válasza.-magyarázza dr. Marton Anna, az Oxygen Medical kardiológus főorvosa. 

Mire utal a pulzusszám?

A pulzus vizsgálata az egyik legrégebben alkalmazott orvos-diagnosztikai módszer, mely a szív hallgatózásával, a vérnyomás mérésével együtt végezve a mai napig nélkülözhetetlen része az általános betegvizsgálatnak. Hogyan érdemes mérni? >>

Egy-egy edzés után magunk is meggyőződhetünk róla, hogy kar- és lábizmaink szemmel láthatóan feszesebbek, erősebbek.

Nincs ez másként a szabad szemmel nem látható izmok, jelen esetben a szívizomzat esetében sem. A rendszeres testmozgás hatására egyrészt nő a szív tömege, javul a pumpafunkciója, másrészt a szívizomban olyan kis hajszálerek alakulnak ki, illetve nyílnak meg, melyek növelik a szív oxigén ellátottságát.

A szívizomzat erősödését tehát egyenes ütemben követi a hajszálerek kialakulása, így a megnövekedett tömeget több ér ugyanolyan hatékonysággal lesz képes ellátni.

Vérnyomásmérés

A vérnyomás függ a testhelyzettől, a napszaktól, az érzelmi állapottól, a fizikai aktivitástól, a mérést befolyásolja a kar vastagsága, a mandzsetta mérete. Hogyan mérje helyesen a vérnyomást?>>

Az élsportolók körében ugyanakkor az intenzív terhelés hatására sajnos bekövetkezhet, hogy a hajszálerek kialakulása nem tudja követni a szív tömegének növekedési ütemét, így a korábbi érhálózat képtelen megfelelő mennyiségű oxigént biztosítani a megnövekedett szívizomzat számára.

Ennek következtében még ép koszorúérrendszer esetén is kialakulhat szívizomelhalás- azaz szívinfarktus, kitágult, renyhén működő szívizomzat vagy mindezek talaján életveszélyes ritmuszavar.

A hobbisportolók számára is fontos a rendszeres szűrés

Cikkek a témában!

Mélyvénás trombózis - Egyre több fiatalra is veszélyes A hirtelen szívhalál Mi növelheti a hirtelen szívhalál kockázatát? A stressz a hirtelen szívhalál fő oka Mi a teendő szívinfarktus esetén? Női szívinfarktus: mások a tünetek A szívinfarktus és tünetei

A hazánkban vezető haláloknak számító szív- és érrendszeri betegségek legkiválóbb ellenszere a hetente minimun három alkalommal végzett egy órás mozgás.

Nem mindegy azonban, hogy milyen adottságokkal kezdjük meg az edzéseket. Számos öröklött vagy szerzett szívbetegség (pl.koszorúérbetegség, szívizomelfajulás, billentyűbetegségek, kisebb-nagyobb fejlődési rendellenességek, ritmuszavarok, vezetési zavarok) sokszor nem okoz tüneteket ugyanis mindaddig, amíg intenzív terhelésnek nem tesszük ki szervezetünket. 

Nem minden eredmény kóros

A sportkardiológia lényege, hogy kiszűri és azonosítja az összes olyan tényezőt, ami sportolás közben szív-érrendszeri szempontból veszélyt jelenthet az egészségre. Fontos, hogy a kardiológiai vizsgálatot megkülönböztessük a sportkardiológiai vizsgálatoktól. Utóbbi speciálisan a sportolók szűrésével foglalkozik, ami azért fontos, mert a sportolók vizsgálati eredményei a normál értékektől akár jelentős eltéréseket is mutathatnak.

A hirtelen szívhalál

A hirtelen szívhalál gyakran kiszámíthatatlan: szívbetegeken illetve ismert szívbetegség nélkül is előfordulhat, az első tünetek jelentkezése és a halál között legfeljebb egy óra telik el. A Magyar Kardiológusok Társaságának közleménye szerint Magyarországon naponta 70-en szenvednek hirtelen szívhalált. A hirtelen szívhalálról >>

Az eredményeket így ez eseteben speciálisan, személyre szabott módon, az adott sportág függvényében kell értelmeznünk. Intenzív sportolás esetén ugyanis a szív nagyságának növekedése mellett egyéb, nem kóros tünetek megjelenésével is számolnunk kell. Ez lehet az átlagosnál (70-80/perc) lényegesen alacsonyabb, 40-50/perc vagy akár még alacsonyabb nyugalmi pulzusszám.

A jól edzett személyek EKG eredménye is eltérést mutathat az egészséges, de nem sportolókéhoz képest. A vizsgálati adatok akár sportáganként is eltérőek lehetnek.

Alacsonyabb terheléssel jár például a sportlövészet, az íjászat és a golf, míg a kajak-kenu, az evezés és a gyorskorcsolya extrém terhelést jelent a keringési rendszerre nézve. Az így kapott eredmények kiértékelése minden esetben sportkardiológiai jártassággal rendelkező szakorvos feladata.

Hirtelen szívhalál: a hazai helyzet

A hazai helyzet sajnos még ennél is lehangolóbb. Az Európai Kardiológiai Társaság állásfoglalása szerinti rendszeres kardiológiai szűrés - minden bizonnyal financiális okok miatt - soha nem volt jellemző a hazai gyakorlatra.

Nemzetközi ajánlás

Az Európai Kardiológiai Társaság ajánlása szerint minden versenyszerűen sportoló 12 év feletti gyermek és minden felnőtt számára javasolt a 2 évente elvégzett kardiológiai szűrővizsgálat. A versenyszerű sport minden olyan mozgásformát magában foglal, amely versenyekkel, vagy rendszeres edzésekkel jár. Sajnálatos módon a kardiológiai vizsgálatok műszerezettségi igénye, a magas költségek és a sportkardiológiában jártas szakorvosok hiánya miatt ez még a fejlett országokban sem valósul meg maradéktalanul. Így a gyakorlat sajnos nem követi az egyértelmű szakmai állásfoglalást.- mondta el szakértőnk.

Napjaink szaporodó szomorú híradásai a sportolói hirtelen szívhalálról is arra hívják fel a figyelmet, hogy a szakma szabályait, a hivatalos szakmai állásfoglalást, útmutatást következmények nélkül figyelmen kívül hagyni nem lehet.-hívja fel a figyelmet dr. Marton Anna.

Sajnos azon sem lehet csodálkozni, hogy ha a versenysportolók szűrése nem megoldott, akkor a hobbi sportolók szűrése az ideális helyzettől még ennél is távolabb van, hiszen ott még a kötelező sportszakorvosi vizsgálatra sem kerül sor. Tulajdonképpen a hobbi sportoló élete a véletlenre van bízva. 

Mindezekből következik, hogy jelentős teendők vannak itthon az sportkardiológiai ellátás megteremtésében.
 
Az elváltozások időbeni felfedezéséhez és a szomorú halálesetek megelőzéséhez elengedhetetlenül fontos az intenzív testmozgás végzők esetében a rendszeres kontroll.

A legkisebb panasz esetén soron kívül, egyébként évente javasolt a fokozott fizikai terhelés miatt  minden hobbi sportolót kardiológiailag szűrni, akárcsak a fokozott pszichés stressz miatt a menedzser típusú életvitellel bíró pácienseket. 

A halmozottan, fizikálisan és lelkileg is fokozott terhelésnek kitett versenysportolók szűrése pedig még kiváló teljesítőképesség és panaszmentesség esetén is évente kívánatos lenne a hirtelen szívhalál kivédése érdekében.

(Orvostkeresek.hu)