Hiperaktivitás - Izeg, mozog, nem figyel

A hiperaktivitást a köznyelv gyakran a "rossz gyermek" szinonimájának tartja, pedig korántsem erről van szó. Egyáltalán nem minden rosszalkodó gyermek hiperaktív.

A téma cikkei

2/1 Hiperaktivitás - Izeg, mozog, nem figyel 2/2 Hogyan kezeljük hiperaktív gyermekünket?

A kórkép teljes neve - figyelemhiányos hiperaktivitás zavar - már többet elárul a probléma valós jellegéről. A hiperaktivitás tünetegyüttesét elsőként Hoffman írta le, még az 1840-es években, majd 1902-ben G. Still "moral dyscontrol" szindróma néven jegyezte le. Későbbiekben "minimal brain damage"-nek is nevezték ugyanezt, feltételezve, hogy minimális agyi károsodások állnak a probléma hátterében. Ezt a további vizsgálatok azonban nem támasztották alá, az esetek többségében nem sikerült kimutatható eltérést igazolni az agyban.

Jellemzően az első tünetek kisgyermekkorban kezdődnek, megnehezítve az óvodai beilleszkedést, de a súlyosabb problémák a beiskolázással jelentkeznek. Többnyire nevelési tanácsadók, házi gyermekorvosok irányítják szakrendelésre a problémás gyerekeket.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Az iskoláskorúak között előfordulási gyakorisága 2-5 százalék, fiúknál háromszor gyakoribb.

A hiperaktivitás gyógyszeres kezeléséről

A hiperaktivitás kezelésére ma Magyarországon mindössze egyetlen készítmény áll rendelkezésre normál intellektusú gyermek esetében, azonban a gyógyszerrel kapcsolatban érvek és ellenérvek mind a mai napig heves viták tárgyát képezik. A hiperaktivitás gyógyszeres kezeléséről >>

A statisztikák - mint oly sok esetben - itt is csalókák lehetnek, mert az igazsághoz tartozik az is, hogy fiúknál a környezet toleranciája alacsonyabb, hamarabb fordulnak orvoshoz vele, míg lányoknál a figyelemhiány tovább maradhat rejtve. Mindenesetre a kezelt betegek között a fiúk aránya jelenleg még magasabb, számuk mintegy ötszöröse a lányokénak.

A betegség pontos oka még nem ismert. Egyre több adat szól genetikai eredet szerepe mellett, bár valószínűbb, hogy genetikai és környezeti hatások együttese felelős a tünetcsoport megjelenéséért.

Egypetéjű ikrek között előfordulása gyakoribb, és a vér szerinti szülők között is gyakran fordul elő valamilyen pszichiátriai betegség.

Az EEG gyakran mutat minimális eltéréseket, a PET-vizsgálat (pozitron emissziós tomográfia) csökkent véráramlást és anyagcserét jelez a frontális (homloklebenyi) agyi területen.

Milyen jelek figyelmeztetnek a hiperaktivitásra?

Figyelemzavar. A betegség vezető tünete a figyelmi funkciók zavara. Az érintett gyerekek nem tudnak kitartóan egy dologra koncentrálni, apró, lényegtelen dolgok is könnyen elterelik a figyelmüket.

Tanulási zavar kérdőív

Gyermeke az iskolában nehezen boldogul a számokkal, betűkkel? Mindig rá kell vennie valamivel, hogy leüljön, és tanuljon? Lehet, hogy tanulási gondokkal küzd! Tudjon meg többet tesztünk segítségével! Tanulási zavar kérdőív >>

Nem képesek a fontos és a lényegtelen dolgokat megkülönböztetni, emiatt emlékezetük is csökkent, a napi feladatokban feledékenyek, gyakran elhagyják dolgaikat.

A csapongó figyelem következménye, hogy cselekedeteik is szertelenebbek, célszerűtlenek, változékonyak kortársaikhoz képest.

Eredeti terveiktől, feladataiktól könnyen elterelhetőek, ezért egy idő után már maguk is kerülik a jelentősebb koncentrációt igénylő feladatokat.

Tényleges értelmi képességeik alatt teljesítenek, teljesítményük erősen hullámzó.

Tényleg hiperaktív a gyermek?

A betegség diagnosztizálásához a szülőktől nyert adatokon túl szükség van a tanárok által adott jellemzésekre, hiszen a gyermek viselkedése a különböző környezetben, különböző szituációkban igen eltérő lehet. Ki kell zárni egyéb betegségek lehetőségét (részképesség zavarok, érzékszervi betegségek, értelmi fogyatékosság, stb.). Emellett kérdőívek, becslőskálák, illetve a viselkedés megfigyelése segítik a diagnózis felállítását.

Hiperaktivitás. Másik fontos alaptünet a hiperaktivitás. Folyamatosan nyüzsögnek, "izegnek-mozognak", nyugtalanok, többnyire fegyelmezetlenek, impulzívak. Ezért és fejletlenebb mozgáskoordinációjuk miatt több baleset éri őket.

A szociális normákat képtelenek betartani, nem tudnak várni, mások mondandójába vágnak, sokat beszélnek spontán is, ilyenkor túl hangosak, összességében nehezen kezelhetőek.

Mindezek miatt közösségekbe beilleszkedésük nehézkes, sokszor sikertelen, az iskola támasztotta követelményeknek gyakran képtelenek megfelelni.

Érzelmileg többnyire labilisak, gyakoriak a dühkitörések, a beilleszkedési problémák miatt a közösség gyakran kirekeszti őket, ez önértékelési problémákhoz vezethet, mely végül öngerjesztő folyamatként tovább rontja a tüneteket.

(WEBBeteg - Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter)