• A kiégés szindróma

        WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
        Szerző:
        WEBBeteg

        A kiégés (burnout) szindróma sokat vizsgált jelenség, amely azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el, akiknek munkájukhoz az átlagosnál sokkal nagyobb mértékű empátiára van szükségük (orvosok, ápolónők, szociális munkások, pedagógusok stb.). A burnout syndrome kifejezést - még ha sokan magukra is ismernek - orvosi értelemben csak az így jellemezhető munkakörökkel kapcsolatban használják.

        A kiégés szindróma fogalmát Herbert J. Freudenberger pszichoanalitikus alkotta meg 1974-ben a következőképpen definiálva azt: „Krónikus emocionális megterhelés, stressz nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek”.

        Hirdetések

        A fogalmat Ditsa Kafry 1981-ben kissé módosította: „A kiégés tartós vagy ismételt emocionális terhelés eredménye más emberekért való hosszú távú, intenzív erőfeszítéssel összefüggésben”.

        A kiégéshez több ok vezethet: sok stressz, intenzív lelki megterhelés, a munka iránti motiváció csökkenése, a munkahelyi elismerés hiánya, a munkahelyi kapcsolatok megromlása, következésképpen az önértékelés csökkenése.

        Gyakran az okok egymással ok-okozati viszonyban állnak s néha nem könnyű eldönteni, hogy melyek voltak a kiindulási problémák. A probléma gyakran olyan személyeket érint, akik nagyfokú elvárásokkal, idealizált képet követve vágnak neki a munkának. Ha az elvárások nem teljesülnek, könnyen beindulhat a folyamat.

        Teszt Töltse ki kiégés (burnout) tesztünket, és állapítsa meg, szenved-e hasonló problémától!

        Nem reális célok, avagy a kiégés szakaszai

        A kiégés folyamatát ezen kívül sokan sokféleképpen tanulmányozták. A vizsgálatokból felállítható a burnoutra jellemző mechanizmus, mely többé-kevésbé minden érintettnél hasonlóképpen zajlik le.

        • Idealizmus szakasza. A kezdeti lelkesedés sokszor túlzott, vagyis munkakezdéskor nem reális célokat tűznek ki maguk elé, a munkát idealizálják.

        • Realizmus szakasza. Gyakran ezt a nagyfokú lelkesedést a munkahely a kezdeti dicséretekkel még tovább fokozza. Ebben a szakaszban az érintett kreatív, hatékony munkát végez, szociálisan érzékeny.

        • Stagnálás szakasza. Később a teljesítmény nem emelkedik, a kliensekkel való kapcsolat elszegényedik, a támogatási potenciál csökken.

        • A helfer szindróma

          1977-ben jelent meg W. Schmidbauer pszichoanalitikus „Der hilflose Helfer” című könyve, amelyben leírja a helfer szindrómát. Azt állítja, hogy a helfer szindrómával kapcsolatba hozható személyek speciális személyiségjegyekkel jellemezhetők, amelyek mintegy potencírozzák a korai burnout kifejlődésére ható összetevők hatását.

          Szerinte a helfer szindrómás személyiségjegyeket hordozó segítők azért választják az adott hivatást, hogy saját fel nem ismert lelki szükségleteik realizálását elkerüljék. Véleménye szerint ezen személyek motivációja rejtett, vagyis nem tudatosul.

          Frusztrációs szakasz. Ha nem vigyáznak, a tökéletességre való törekvésből könnyen cselekvés- és bizonyítási kényszer alakulhat ki, amely a kiégés melegágyának tekinthető. Ez ahhoz vezet, hogy a szociális igények csökkennek, napjaik egyre nagyobb részét tölti ki a munka, privát szférájuk beszűkül, saját feladataik elvégzéséről elfelejtkeznek. Ezzel gyakran maguk is tisztában vannak, ám az emiatt érzett aggodalmat egyre próbálják elfojtani, a külvilág elől eltitkolni. Ezzel párhuzamosan társas kapcsolataik ritkulnak, a meglévők elszegényednek. A munkahelyi teljesítmény romlik, a jellemző munkakörből adódó segítségnyújtás hatékonysága csökken. Ezen változásokat személyes kudarcként élik meg, mely a kliensekkel szembeni negatív attitűdben, esetleg direkt becsmérlésben mutatkozik meg.

        • Apátia. Végül az érintett kerüli a kliensekkel való találkozást, a munkatársak segítő szándékát elutasítja, bárminemű javulásnak nem látja esélyét.

        Hogyan védekezzünk?

        A kiégéssel kapcsolatban az első és legfontosabb védekezés, hogy tudatosítsuk magunkban a burnout veszélyének meglétét. Mindenki, aki veszélyeztetett munkakörben dolgozik, tudatos életvezetéssel készüljön fel a kiégés elkerülésére.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Tisztában kell azzal lenni, hogy bár a segítő munkakör betöltése csak akkor lehet eredményes, ha az ember lelkileg mintegy belehelyezkedik mások élethelyzetébe, nagyon pontosan kell tudni, hogy hol húzódnak a határok. Ismerni kell a pontot, amikor eljött az idő, hogy a segítő saját gondolatainak, érzéseinek gátat szabjon. Ehhez kiforrott, stabil egyéniség szükséges, aminek fejlesztése akár munkahelyi feladat is lehet.

        Mint minden hasonló esetben, legfontosabb a megelőzés, amely nem kismértékben a munkáltató felelőssége. Az egyes dolgozók fontosságának, jelentőségének érzékeltetése a legfontosabb. Biztosítani kell a szakmai fejlődés lehetőségét, a motiváció folyamatos fenntartását. Ha lehetséges, támogató rendszereket kell létrehozni, például csoportértekezletek, személyes konzultációk formájában.

        Olvasson tovább! Munkahelyi stressz és a mobbing

        Dr. Kónya JuditForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kiégés szindróma

        Dr. Balogh Katalin

        Azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Szexszomnia: szex öntudatlanul

        Ebben a ritka betegségben szenvedő betegek alvás közben létesítenek szexuális viszonyt, ám másnap nem emlékeznek a történtekre. A betegség viszonylag jól kezelhető különböző generikus antidepresszánsokkal.

        Stresszes? Ellenőriztesse a vércukorszintjét!

        A cukorbetegség sokszor már csak előrehaladott stádiumban okoz tüneteket, azonban tudnunk kell, hogy számos tényező hajlamosít a kialakulására. Dr. Marton Anna, belgyógyász, kardiológus, diabetológus a stresszről mint önálló rizikófaktorról beszélt.

        Miért lehetnek érzékenyek a fogak?

        Sokáig azt mondta a fogorvosunk, hogy rosszul mosunk fogat, amiben lehet is némi igazság, hiszen sokan megrögzötten sikálunk. De nem csak ez lehet a probléma forrása. Életünk tele van stresszel, akár a munkahelyünkre, akár a magánéletünkre gondolunk. Ezt valahogy le kell vezetni. De mikor és hogyan?

        A stressz is vezethet cukorbetegséghez

        Mára már bizonyított tény, hogy stressz hatására idő előtt megjelenhet a cukorbetegség. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy minden stresszel élő ember előbb-utóbb diabéteszes lesz, csupán azt, hogy ha megvan a genetikai hajlam és esetleg más kockázati tényezők is jelen vannak az életünkben, a stressz felgyorsíthatja a folyamatot.

        A stressz és a kardiológiai problémák

        Az Egészségügyi Világszervezet jelentése alapján a halálozási okokat a szív- és érrendszeri megbetegedések vezetik, melynek egyik kiváltó okaként - sok más tényező mellett - a stresszt emelik ki.

        Tavaszi fáradtság vagy kortizolhiány?

        A tavasz kezdetén sokan panaszkodnak enyhe depresszióra, fáradtságra. Azonban, ha a probléma tartósan fennáll, érdemes kortizolhiányra is gyanakodni, mely napjainkban egyre több embert érint.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.