• Boldogkői Zsolt: Misszióm a modern biológiai ismeretek terjesztése

        Szerző:
        WEBBeteg

        Hetedik éve vezeti a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézetét, amely eddig minden évben elnyerte az év tanszéke díjat a két szegedi orvosi kar első évfolyamosainak szavazatai alapján. Mi a siker titka? Hogyan került a tiszafüredi srác Amerikába, majd Szegedre?

        Tiszafüreden született, évek óta Szegeden dolgozik...

        A Tiszával sokszor kapcsolatba kerültem, a Tisza és a hegyvidék között ingáztam. Tokajban voltam középiskolás, most lesz a 35 éves érettségi találkozónk. Az előző találkozón váltig állították a többiek, hogy én akkor az orvosira akartam menni. Nem tudom, hogyan kerültem biológus szakra.

        Másodjára vettek fel a Kossuth Lajos Tudományegyetemre (ma Debreceni Egyetem), majd mint okleveles biológus az Óbuda MgTSz Kertészeti Főágazatához kerültem, ahol modern sejtgenetikai módszereket alkalmazva dísznövények nemesítésével foglalkoztam. Egy új fajta előállításához hozzávetőlegesen 30 év szükséges. Elgondolkodtam, hogy mi lesz, ha a végén kiderül, hogy nem kell a piacnak. Egy évre elküldtek Szegedre egy nemzetközi biológiai kurzusra, ahová a világ minden tájáról összegyűltek fiatal kutatók.

        1990-ben egy szerencsés véletlennek köszönhetően Gödöllőre, a Biokémiai Intézet Molekuláris Virológiai Csoportjába kerültem, ahol herpesz vírusokkal foglalkoztam. Rájöttem arra, hogy ezt a vírust genetikai módosításokkal az agykutatásban is lehet használni. Felkerestem az ötletemmel dr. Palkovits Miklós agykutatót, a Semmelweis Egyetem Anatómiai Intézetének professzorát, aki két nappal a beszélgetés után felhívott, hogy felvett egy embert a projektre. Évekig dolgoztunk együtt, majd egy rövid időre engem is alkalmazott, így kerültem 1998-ban a Semmelweis Egyetemre. Innen az ő ajánlásával kerültem Bonnba, ahol több mint három évig foglalkoztam neurobiológiával.

        Az Anatómiai Intézetben elkezdett kutatás Szegeden is folytatódott?

        Találtam egy érdekes összefüggést a genetikai szabályozást illetően, ami nem csak erre a vírusra, hanem az egész élővilágra érvényes. Amikor leközöltem az elméletet, a cikk extrém magas internetes letöltést produkált, de idézni még nem sokan merték. Az ún. transzkripciós interferencia hálózatoknak nevezett rendszer működését próbáljuk most kísérletesen is igazolni.

        Vannak reménységek? Ott bujkálnak az óráin a jövő kutatói?

        Mi egy közepes intézet vagyunk. A nagyobb klinikáknak meg van az a lehetőségük, hogy külön kutatócsoportot tartsanak fent. Mi oktatunk is, ami nagyon sok adminisztrációval jár. Mindig vannak hallgatók, akiket érdekelnek a dolgok, de a többség arra koncentrál, hogy megfeleljen a vizsgákon. A minap hallgattam újra Szent-Györgyi Albert 1930-as beszédét, amelyben éppen erről az attitűdről szól. Akár ma is elmondhatta volna ezt a beszédet. Itt nem arra gondolok, hogy mindenkinek kutatónak kell lennie, hanem, hogy a munkájához szükséges alapok elsajátításához szükséges motivációt sokszor nem látom.

        Az orvoslás egy rendkívül kreatív szakma, ami egyre inkább a tudományra épül. A mi tárgyunk – a sejt- és molekuláris biológia – úttörő szerepet játszik az orvostudomány jelen fejlődésében.

        Az a várakozás, hogy a molekuláris biológia paradigmaváltást okoz a gyógyításban. Ehhez képest a Szegedi Orvoskaron nem tölti be ezt a funkciót, ha az óraszámokat és a tárgyért kapható kreditpontokat vesszük alapul. Sajnos a finanszírozási rendszer logikája szerint, miszerint ha növelnénk a tárgy óraszámát vagy másét csökkentenénk, akkor más intézetekből munkatársakat kellene elbocsátani. 

        A kérdésére válaszolva, igen, vannak reménységek. Külföldieket is oktatunk, ráadásul határon túli magyarokat is, érkeznek főként Szerbiából, de jönnek hallgatók például Amerikából, Angliából, Svédországból, Norvégiából, Spanyolországból, Izraelből és Nigériából. Érdekes összevetni a különböző kultúrából érkezett hallgatók aktivitását. Sajnos a magyarok eléggé passzívak, mintha szégyen lenne válaszolni nyilvánosan egy feltett kérdésre. Ez nem valami genetikai dolog, hiszen a vajdasági magyarok rendszerint nagyon aktívak.

        Nem véletlenül választották a hallgatók immár ötödik alkalommal az év tanszékének az intézetüket. Mi a siker titka?

        Az intézetünk egy interaktív intézmény, több csatornán keresztül lehet hozzánk jönni. Átalakítottuk az oktatási rendszert, amely elsősorban a motivációra alapul, megváltozott a hallgatók és az oktatók viszonya. Ha valaki aktív, év közben is dolgozik, bónuszpontokat kap, ezeket pedig a vizsgán tudja hasznosítani. Sajnos az elmúlt évtől nem mi oktatjuk a fogász hallgatókat, ezért, mivel ők ránk már nem szavazhatnak, csoda lenne, ha az idén is nyernénk. 

                

        Misszióm a biológiai ismeretek terjesztése. A sejtbiológiát és molekuláris genetikát a főkurzusban oktatjuk, de van számos szabadon választható kurzusunk is: a molekuláris biológia határai, a molekuláris biológia alapjai, fejlődésgenetika, genetikai analízis, valamint orvosi molekuláris biológia és genomika. Ezek közül a molekuláris biológia határai óriási népszerűségnek örvend, idén eddig 366 hallgató jelentkeztek a kurzusra, ráadásul meghirdettük külsősöknek is, így a létszám még ennél is magasabb. Az idei évtől e tárgy előadásai médiaeseménnyé váltak, felveszi ezeket a szegedi Telin TV, s kikerül a YouTube-ra is.

        Emellett gimnáziumokba járunk előadásokat tartani, olyan témákat választunk, ami kapcsolatban áll a mindennapi élettel. Legutóbb az alternatív orvoslás árnyoldalairól beszélgettünk a diákokkal.

        Volt nagy vita?

        Egyértelmű volt, hogy szülői mintákat hoznak a gyerekek, és nem maguk néznek utána a témának. Az emberi agy nem mindig látja tisztán a dolgokat, elfogult, aztán ezeket próbálja igazolni. Sok diák nekem támadt, aminek örültem, mert aktív résztvevők voltak.

        A magyar oktatási rendszer legfontosabb hibája, hogy nem az alapvető késztetésre épül, hanem adatokkal tömik a diákokat. Vannak iskolatípusok, ahol közösségben oldanak meg érdekes és fontos problémákat, majd megbeszélik azokat. A nagyobbik fiam Németországban kezdte az iskolát, ahol projekteken dolgoztak, hatékonyan kihasználták a gyermeki érdeklődést. Nem azt mondom, hogy ez az ideális rendszer, de a hazai szisztémától jobbnak tartom. Például a biológiában több olyan terület van, ami elavult, a legmodernebb, a legújabb ismereteket kellene oktatni probléma-centrikus módon.

        Németországban több mint három évig dolgozott, az Amerikai Egyesült Államokban is eltöltött néhány hónapot. Mit adott önnek Philadelphia?

        Amerikába PhD hallgatóként kerültem. Olyan kevés volt az ösztöndíjam, hogy alig tudtam kijönni belőle, éjszakánként eljártam dolgozni, hogy ajándékot tudjak hozni a gyermekemnek. Óriási tapasztalás volt, hogy mit jelent egy másfajta világban élni, ahol teljesen más a kommunikáció. Ha két ember beszélget, hosszú ideig a másik szemébe néznek, ami egy magyar számára kellemetlen, mi gyakran oldalra tekintünk, nehogy egyéb szándékot tulajdonítsanak a nézésünknek. Más helyzetben azonban negligálnak, azaz ha például bejön valaki az irodába vagy a laborba, és nem akarja az időt beszélgetésre szánni, mert látja a kollégáján, hogy elfoglalt, csendben leül és nem szól hozzá. Aztán később találkoznak a folyosón és egy jót beszélgetnek. Ezen a helyzeten nem szabad megsértődni, más a kommunikációs rendszerük.

        Azt is megtapasztaltam, hogy nagyon specializálódott a kutatás. A sikeres kutatók ráállnak egy adott témára, kibogozzák annak minden részletét, ez ebből a szempontból jó, de valahogy mintha elveszett volna a rácsodálkozás képessége a tudományból. Vannak kivételek, de ez a kevesebb.

        Névjegy

        Tanulmányok
            
        1993-1996
            
        Gödöllői Agrártudományi Egyetem, PhD hallgató

        1992-1995
            
        Gödöllői Agrártudományi Egyetem, közgazdaságtan hallgató

        1986-1987
            
        Magyar Tudományos Akadémia, Szegedi Biológiai Központ, Nemzetközi kurzus a biológia válogatott témáiból (ITC)

        1981-1986
            
        Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma Debreceni Egyetem), Debrecen, biológus hallgató

        Munkahelyek
            
        2003-
            
        Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Orvosi Biológiai Intézet

        2000-2003
            
        Rheinische Friedrich Wilhelms Universität, Medizinische Einrichtungen, Klinik und Poliklinik für Psychiatrie und Psychotherapie, Lab. Molekulare Neurobiologie, Bonn, Németország

        1998-2000
            
        Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Anatómia Intézet, Budapest

        1996-1998
            
        Mezőgazdasági Biotechnológiai Központ, Biokémiai Intézet, Molekuláris Virológiai Csoport, Gödöllő

        1996
            
        The Wistar Institute, Philadelphia, USA

        1993-1996
            
        Gödöllői Agrártudományi Egyetem - Mezőgazdasági Biotechnológiai Központ

        1990-1993
            
        Mezőgazdasági Biotechnológiai Központ, Biokémiai Intézet, Molekuláris Virológiai Csoport, Gödöllő

        1987-1990
            
        Óbuda MgTSz, Kertészeti Főágazat, Budapest

        Forrás: SZE

        (WEBBeteg - Tóth András, újságíró)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fiatalkori mellrák

        Tóth András

        Szűcs Adriána modellel beszélgettünk, aki 16 kemoterápián van túl.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Új műtéti módszert vezettek be az SZTE Sebészeti Klinika Mellkassebészeti Osztályán

        Az év elején új műtéti módszert vezettek be az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sebészeti Klinika Mellkassebészeti Osztályán Dr. Furák József egyetemi docens vezetésével és Prof. Dr. Molnár Zsolt, valamint Dr. Szabó Zsolt az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet orvosainak szoros együttműködésével.

        Hang alapján ismeri fel a Parkinson-kórt egy magyar algoritmus

        A beszélő hangja alapján a Parkinson-kór felismerésére alkalmas algoritmust fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetem kutatói egy nemzetközi beszédtechnológiai versenyre - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága pénteken az MTI-t.

        Megműtötték az első vajdasági gyereket a Gift of Life programban

        Megműtötték az első vajdasági gyereket a Rotary klubok által létrehozott Gift of Life – Ajándékozz életet! programban, a 12 esztendős magyarkanizsai Szalai Viktor az aortaszűkület miatt végrehajtott operációt követően elhagyhatta a Szegedi Tudományegyetem gyermekgyógyászati klinikáját.

        Megkezdődött a rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése Szegeden

        A Szegedi Tudományegyetem 2011-ben sikeresen nyújtotta be a DAOP-4.1.2/B-11-2011-0001, „Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése a dél-alföldi régióban” című pályázatát. A pályázat konzorciumi együttműködésben valósul meg, melynek vezetője a Szegedi Tudományegyetem.

        Elkészült az új szegedi klinikai tömb

        Befejeződött az új, 265 ágyas szegedi klinikai tömb kivitelezése, az ötszintes épületbe a jövő év első negyedében költözhet be tizenegy egészségügyi osztály - közölte Majó Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem gazdasági és műszaki főigazgatója kedden a csongrádi megyeszékhelyen.

        Lárvaterápia: jövőre Magyarországon is használhatóak az orvosi légylárvák

        A hagyományos módszereknél eredményesebben használható a lárvaterápia, amely során a Lucilia sericata nevű légyfaj fiatal lárváit alkalmazzák a krónikus sebek gyógyítására – számolt be Szabad Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának orvosa.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA