Az arzénmérgezés tünetei és kezelése

Magyarországon az egyik legaggályosabb ivóvízszennyező kémiai anyag az arzén. Az elemi arzén nem mérgező, mivel a bélrendszerből nem képes felszívódni. Azonban vízben oldható szervetlen és szerves vegyületei mérgezőek. Tehát ha a víz arzénszennyezettségéről beszélünk, akkor az arzénvegyületeket értjük alatta.

Az arzén vegyületei igen mérgezőek, többségük színtelen, nagyrészük szagtalan, vízben különböző mértékben oldódnak.

Vízben (nehezen vagy könnyen) oldható szervetlen és szerves vegyületei mérgezőek. Néhány példa:

• Az arzéntartalmú fémek finomítása során keletkezett arzén-hidrogén egy színtelen, fokhagymaszagú gáz, amely a legtoxikusabb a szervezetre, és halálhoz is vezethet.
• Az arzén-trioxid vizes oldata igen erős, szintén halálos méreg.

Bizonyos vegyületeit gyógyításra is használják

Hazánkban is fellelhetőek arzénes gyógyvizek, melyek kiválóan alkalmasak krónikus bőrgyulladások, reumatológiai betegségek kezelésére. Az arzént bizonyos formáiban mint gyógyszert is alkalmazzák. Az arzén vegyületei közt vannak gyógyhatásúak is, mint például az arzén-szulfid, melyet már az ókorban is bőrbetegségek gyógyítására használtak.

Honnan kerülhet arzén a szervezetbe?

Arzénnal szennyezett vizek

Az arzénra vonatkozó határérték 10 µg/l. Az ivóvíz arzéntartalma a legtöbb esetben természetes, geológiai eredetű. A földkéregben gyakran megtalálható elem a talaj mélyebb víztartó rétegeiből kerül az ivóvízbe. Ám emberi tevékenység is szennyezheti arzénnal a környezetet, az ivóvízbázisokat (bányászat, meddőhányók; fémolvasztás; szén, olaj, hulladékok égetése; arzéntartalmú növényvédő szerek). Az arzén jellemző koncentrációja a felszíni vizekben általában 1-2 µg/l vagy annál kevesebb, felszín alatti vizek esetében ez a koncentráció több nagyságrenddel is nagyobb lehet.

A 2007 óta zajló Ivóvízminőség-javító Program következtében a megengedett határértéket meghaladó települések és lakosok száma jelentősen csökkent. A KSH adatai szerint 2020–2021-ben már csak 9 olyan település, illetve településrész volt, ahol az arzén koncentrációja meghaladta a határértéket. Azokon a területeken, ahol még folyamatban vannak az ivóvízminőség-javító munkálatok, a lakosok számára átmeneti vízellátás keretében, általában konténeres arzénmentesítő technológia telepítésével biztosítanak egészséges ivóvizet.

Bizonyos élelmiszerek fogyasztása

Arzén tengeri halak és tenger gyümölcseinek fogyasztásával is bekerülhet a szervezetbe.

Egyéb szennyezőforrások

Az arzénnal szennyezett víz és élelmiszerek fogyasztásához képest elhanyagolható mennyiségben ugyan, de az arzén belégzéssel és bőrön keresztül felszívódva is bejuthat a szervezetbe (pl. arzénnal végzett ipari tevékenységek (fémolvasztás, kőolaj-feldolgozás, vegyipar, üveggyártás, bőripar, festékgyártás) során, valamint permetezőszer, gyomirtó, patkányméreg is tartalmaz arzént).

A dohányfüstben is megtalálhatóak az arzén bizonyos vegyületei.

Hogyan mérgez az arzén?

A határérték feletti szennyezettség arzénfelhalmozódáshoz vezet a szervezetben, amelynek döntő szerepe lehet a bőr-, tüdő-, hólyag- és veserák kialakulásában. Ilyenkor elhúzódó mérgezés állhat a háttérben, de találkozhatunk akut mérgezés tüneteivel is.

Hazai epidemiológiai kutatások összefüggést mutattak ki egy vízellátási körzet ivóvizének arzéntartalma és terhességi és születési rendellenességek, pl. spontán vetélés gyakorisága között.

Az arzénvegyületek mérgezési foka a vízben való oldódásuktól függ, vagyis minél jobban oldódik egy vegyület vízben, annál jobban képes felszívódni a gyomor-bélrendszerből, és így – bizonyos enzimekhez kötődve – képes befolyásolni a sejtekben zajló anyagcsere-folyamatokat.

A mérgező vegyületeiből származó elemi arzén a sejtekben nem bomlik tovább, így felhalmozódik a szervezetben, főként a szaruképletekben (köröm, hajszál), illetve a májban és csontokban nagyobb mennyiségben.

Hosszan tartó arzénbevitel esetén olyan mértékű sejtkárosító hatás alakulhat ki, amely mutációkhoz, daganatok kialakulásához vezethetnek.

Az arzénmérgezés tünetei

Krónikus arzénmérgezés során elhúzódó fáradékonyság, gyengeség jelentkezik. Az arzén a szarurétegekben felhalmozódva a bőr szárazságát, elvékonyodását, fokozott pigmentációját okozza. Fokozott hajhullás, a körmökben jellegzetes csíkok jelentkeznek.

Később májelégtelenség és csontdegeneráció, csontvelő-károsodás, immunrendszer-gyengülés és bizonyos idegkárosodás, bénulás alakulhat ki. A többszervi elégtelenség szívelégtelenséghez, akár halálhoz is vezethet.

Akut arzén-trioxid-mérgezést követően a bekerült mennyiség közel 80%-a képes felszívódni, és ezt követően a tünetek mintegy fél órán belül jelentkeznek szegycsont mögötti fájdalom, hányinger, hányás (véres-nyákos hányadék), hasmenés (vízszerű), vérnyomásesés formájában. A bőr először hideg és nyirkos lesz, majd a sok folyadékveszteség miatt száraz és petyhüdt. A szemek beesettek. Később ájulás, görcs és kóma alakulhat ki. Az arzén-trioxid halálos adagja kb. 100 mg dózis, amely akár egy napon belül halálhoz vezethet.

Az arzénmérgezés kezelése

Az arzénérzékenység széles skálán változhat, egyéni tolerancia alakulhat ki, így ugyanakkora arzénmennyiség mellett a tünetek súlyossága egyénenként változhat, eltérő mértékű lehet.

Ha akut mérgezésre van gyanú, akkor a beteget azonnal kórházba kell szállítani. Időben gyomormosást kell alkalmazni, és pótolni kell az elvesztett folyadékmennyiséget. A gyógykezelés része a folyadékpótláson túl a Dicaptol, illetve a penicillamin adása. Később művesekezelést kell alkalmazni.

A krónikus mérgezést nehezebb felismerni, de a veszélyeztetett helyeken élőknél mindig gondolni kell rá. Hasonló kezelést igényel a beteg, mint akut esetben.

A szervezet arzénmennyisége vizeletből, hajmintából mutatható ki.

Az arzénmérgezés megelőzése

Legfontosabb a megelőzés, vagyis az arzénnal szennyezett ivóvizek tisztítása, új kutak fúrása, fokozott vízminőség-ellenőrzés.

Ha szükséges, elengedhetetlen a lakosság figyelmeztetése, illetve megfelelő mennyiségű jó minőségű ivóvízzel/ásványvízzel való ellátása.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
További források: Arzén (Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK)), Az ivóvíz arzénszennyezettségével érintett lakosok száma (Központi Statisztikai Hivatal (KSH))