A COPD és tünetei

A COPD az egyik fő halálozási tényező világszerte. A betegség visszafordíthatatlan károsodások hátrahagyásával halad előre, a tüdő szerkezetének helyreállítására nincs lehetőség.

COPD - A téma cikkei

5/1 A COPD és tünetei 5/2 A légúti szűkület okai 5/3 COPD - Mikor forduljunk orvoshoz? 5/4 A COPD kezelési lehetőségei 5/5 Élet krónikus obstruktív légúti betegséggel

Krónikus obstruktív légúti betegségnek (COPD) az alsó légutak (vagyis a tüdőn belüli légutak) tartós beszűkülésével járó betegségeket nevezzük.

A COPD három, egymásba átalakulni képes kórképe a krónikus (idült) obstruktív (elzáródásos) bronchitisz illetve bronchiolitisz (hörgő- illetve hörgőcskegyulladás), az emfizéma (tüdőtágulás) és a tüdőaszthma. 

A COPD alsó légúti szűkületet képez, vagyis elsősorban a kilélegzést nehezíti. A nehezített kilégzés miatt levegő reked bent a tüdőben, ami az évek során tüdőtágulást hoz létre, illetve súlyosbítja a meglévőt.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

COPD teszt Gyorstesztünk segíthet, hogy megállapítsa, Ön mennyire veszélyeztetett COPD betegségben.  COPD-teszt

A COPD gyakori betegségcsoport, az egyik fő halálozási tényező világszerte. Kimutatható kapcsolatban áll a tartós dohányzással, ezért a COPD megelőzése szempontjából sokat számít, ha az ember nem dohányzik, illetve abbahagyja a dohányzást. 

A COPD irreverzibilis (visszafordíthatatlan) károsodások hátrahagyásával halad előre; a tüdő szerkezetének helyreállítására nincs lehetőség. A COPD kezelése elsősorban a tünetek mérséklésére és a további károsodások megelőzésére irányul.

A COPD tünetei

A COPD főbb tünetei

Érdes, időnként "húzós" (spasztikus) légzés. Gyakori köhögés, kezdetben főleg ébredés után, később egész nap. Fokozott nyáktermelés, bő köpetürítés. Légszomj, zihálás, különösen fizikai aktivitás, sportolás közben. Gyakori légúti fertőzések Mellkasi szorító érzés (kevésbé erős és ijesztő, mint a szív rossz vérellátása során jelentkező mellkasi fájdalom).

A betegség által okozott korai panaszok a köhögés, köpetürítés (krónikus obstruktív bronchitiszes kezdet) illetve a bizonyos ingerekre (por, virágpor, hideg levegő, pszichés stressz, fizikai munka) hirtelen kialakuló és lassan oldódó nehézlégzés, a befulladás (asztmás kezdet), amelyek hullámzó intenzitásúak, de teljesen általában ritkán szűnnek meg.

A COPD tüdőtágulással ritkán kezdődik (csak genetikai hajlam esetén, pl. alfa 1 antitripszin hiányban), de idővel a másik két forma tüdőtáguláshoz vezet.

A COPD legveszélyesebb következménye éppen a tüdőtágulásnak nevezett irreverzibilis tüdőkárosodás, ami sokáig nem okoz panaszt, első megnyilvánulása a fizikai megerőltetésre jelentkező légszomj, ami a munka abbahagyásakor gyorsan rendeződik. A tüdőkárosodás előrehaladtával azonban a légszomj egyre kisebb megterhelésre jelentkezik és egyre lassabban szűnik meg, végül már nyugalomban is fennáll.

A COPD tüneteinek, illetve az általa létrehozott károsodás megértéséhez érdemes áttekinteni azt, hogy hogyan működik a tüdő és miért szűkülnek be a légutak.

Hogyan működik a tüdő?

Belélegzés során a levegő a légcsövön, majd két főhörgőn keresztül a tüdőbe áramlik. A tüdőben ezek tovább osztódnak egy fa ágaihoz hasonlóan, hörgőket (bronchusok) és hörgőcskéket (bronchiolusok) hozva létre. A hörgőcskék végén találhatók a tüdőléghólyagok (alveolusok). A léghólyagoknak nagyon vékony a fala, melyben számos pici ér (kapilláris) található. A belégzett levegőben található oxigén átjut ezekbe az erekbe, a véráram révén pedig az egész szervezetbe. Ezzel egyidejűleg a széndioxid, az anyagcsere egyik végterméke a légutakon keresztül távozik és kilégzésre kerül. Belégzés során a rekeszizom és a bordaközi izmok összehúzódnak, ami megnöveli a mellkas térfogatát és lehetővé teszi, hogy a levegő beáramoljon a tüdőkbe. Kilégzéskor a tüdők a saját természetes rugalmasságuknál fogva összehúzódnak és kipréselik magukból a levegőt.

(WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, általános orvos, klinikai farmakológus)