Mi okozhatja?

Tisztelt Válaszadó! Az öcsém 14 éves, születésétől kezdve szívbetegségben szenved valamint hamar (kb. 6 hónapos korában) kiderült, hogy a jobb szemére egyáltalán nem lát. A bal szeme pedig – bár még viszonylag tökéletes, de az erőltetések hatására – valamelyest romlik, pedig nemigen néz tévét vagy ül a kelleténél többet a laptop előtt. Sajnos talán úgy 3. osztályos volt, amikor kialakult nála az asztma is. (Szerencsére ez visszaszorult nála) Sajnos a jobb lába kb. 1 cm-rel rövidebb a másiknál, amit általában egészségügyi cipővel vagy vastagabb lábbetéttel tudunk korrigálni. A látása miatt nagyon sokszor piszkálják az iskolába, amit egyre nehezebben visel, viszont sokkal jobban fél egy iskolaváltástól, mint a jelenlegi osztálytársak közönyétől, lenézésétől. Eközben egyre erősebben magába fordul, majd az elmúlt hónapok egyéb eseményei (pl. a tavaszi digitális oktatás, a november-decemberi karantén) valamint a tanárainak egy része és az osztálytársainak jó része által mutatott közöny miatt is egyre erősebben bezárkózik, magába fordul és már-már a (z általam leginkább filmekből ismert), depresszióhoz kezd hasonlítani a viselkedése. Ahhoz képest, hogy az október közepi karanténba kerülése után január 4. óta újra jár iskolába, nemhogy kifele jönne ebből a helyzetből, hanem még jobban belesodródik. Az új tanév kezdetén kezdett el az öcsém először arra panaszkodni, hogy reggel, amikor hirtelen felkel, akkor erősen szédül. Nagyjából 1 hétig nem igazán vették a szüleim sem komolyan, hanem azt gondolták, hogy az iskolakezdés váltja ki nála. Azért is volt hosszú a karanténja, mert először kontaktként, majd aktív fertőzöttként, majd pedig újra kontaktként került karanténba, amely október 16 és december 29. között állt fent nála. Sajnos ő volt a hírvivője a családban a COVID-nak, mint igazolt fertőzött, ami lehet, hogy önmagában nem segítette őt lelkileg. Ön szerint mivel tudnánk a mellette való kiállásunk mellett még segíteni neki? Jó ötlet-e az a szüleinktől, hogy akár akarata ellenére is iskolát váltatni vele (jelenleg egy nyolcévfolyamos gimibe jár)? A hosszú ideig tartó bezártság okozhatja-e nála ténylegesen azokat a tüneteket, amely a, depresszióhoz hasonlíthatnak? (2021.01.12) A megtisztelő válaszait előre is köszönöm!

Dr. Pálvölgyi Rita válasza iskolai izoláció témában

Tisztelt Kérdező, Érezhetően támogatásra szorul a testvére. Én inkább azt javasolnám, hogy a szüleik beszéljenek az osztályfőnökkel, kérjék az ő segítségét az iskolában kialakult helyzet oldásában. Emellett érdemes javasolni, hogy forduljanak pszichológushoz, akár a területileg illetékes Nevelési Tanácsadóban. / iskolapszichológus is jelenthet segítséget/. A kierőszakolt iskolaváltást nem javasolnám. Ha erre lesz szükség esetleg, akkor is érdemes előtte eljutni addig, hogy maga is motivált legyn a változtatásban. Üdvözlettel.

Figyelem! A válasz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist és terápiát.
Megválaszolva: 2021. január 13.

Kérdések és válaszok: Pszichés betegségek

Antidepresszáns váltás
Tisztelt Doktornő! 12 évig szedtem Cipralex 20 mg gyógyszert, (kevert szorongásos, depressziós tünetek miatt) amely tökéletesen bevált, teljesen jól éreztem...
Megőrülhettem?
Tisztelt Doktornő! Harmad éves orvostanhallgató vagyok. Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy tavaly novemberben a vizsgaidőszakom előtt erős pánikrohamokkal...
Furcsa testi tünetek lelki alap?
Kedves Doktornő! Az én problémám január közepén kezdődött, amikor is kiderült egy nőgyógyászati probléma (petefészek ciszták) mivel az orvos azt mondta,...
Rivotril egyéb készítményekkel
Üdvözlöm! Pánikbetegségemre napi 3x0,5mg Rivotrilt szedek, Leiden heterozigóta betegségem is igazolt. A kérdésem az lenne, hogy a fogászati kezelésem során...
Mennyire károsak az antidepresszánsok?
Jó napot Az volna a kérdésem, hogy, mennyire károsak az antidepresszáns gyógyszerek hosszú távon? értem ezalatt, hogy 10-20 évig szedi valaki Milyen...
Hallucináció vagy más magyarázat?
Kintről, az utcáról hallottam egy halk, magasabb búgó hangot, ami feltehetőleg egy elhaladó járműtől származott. Eközben úgy tűnt, mintha a fejemben a...