Pszichológiai segítség

Kedves Doktornő! Lehet, hogy furcsa lesz a kérdésem, de nagyon kíváncsi vagyok a véleményére. Egy problémával felkerestem egy pszichológust. A problémám lényege az volt, hogy már meglévő szervspecifikus autoimmun betegségemhez társult egy szisztémás is, és emiatt padlón vagyok lelkileg. Bár tünetileg jelenleg jól vagyok és így gyógyszerekre sem szorulok egyelőre, de közölték, hogy később ezt nem úszom meg, nagyobb a daganatok esélye ilyen olyan szövődmények előfordulhatnak stb. Lehet szerencsém is és élhetek akár sokáig is, de jelenleg eléggé negatív a jövőképem, nem akarom a jelenlegi betegségileg "nyugvó" időszakomat is megmérgezni aggódással, ezért kerestem támogatást pszichológuson keresztül. Egyelőre csak egy beszélgetésünk volt, de annyira lehangolt, mintha agyoncsaptak volna. Olyan kérdések hangzottak el, hogy: "..amikor realizálódott önben, hogy képtelen elválni (egyébként a házasságom nem rossz csak nem a legideálisabb), akkor mikor döntötte el, hogy a halált választja? " Hiába mondtam a pszichológusnak, hogy szó nincs erről! Én imádok élni, és élni is akarok még sokáig, és nem én választottam az autoimmun betegséget, ez több tényezős folyamat, részben genetika részben egyéb tényezők és persze nekem sem új, hogy a stressz mindig ront az egészségen, de akkoris hogy lehet már ilyen dolgot mondani egy pszichológusnak? Azt mondta ö nem nézi genetikai szempontból, szakmájából fakadóan csak lelki megközelítésből nézi, én ezt elutasítottam mert ezalapján ha nem teljes képet néz akkor ne ítélkezzen felettem, hogy én ezt választottam magamnak. És kértem, hogy ne nevezze halálos betegségnek, mert attól, hogy valami jelenleg nem gyógyítható még kezelhető és nem feltétlenül jelent egyet a halállal. Felhívta a figyelmemet, hogy márpedig ha gyógyszer nélkül nem lehet élni mert anélkül belehalnánk azt úgy hívják halálos betegség. Én vigasztaló dolgokat szerettem volna hallani, empátát érezni. Nem sajnáltatni akartam magam, csak gondoltam aki ért ehhez, az biztos tud valamit mondani, ami számomra kapaszkodó tud lenni. Ezelőtt még soha nem jártam pszichológusnál, mit tanácsol keressek másikat vagy mindenki ilyen földbedöngölő? Köszönöm a válaszát.

Dr. Pálvölgyi Rita válasza pszichoterápiás módszerek témában

Tisztelt Kérdező, A kollégák különböző módszerrel, szemlélettel, megközelítéssel dolgoznak. Ezt a konfrontatív technikát sokan nem tűrik, másokat viszont cselekvésre sarkall. Ha Ön számára ez nem elfogadható, természetesen lehet, - és érdemes is - olyan kollégának a segítségét kérni, akivel jobban tudnak együtt működni. Üdvözlettel.

Figyelem! A válasz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist és terápiát.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
Megválaszolva: 2019. március 03.

Kérdések és válaszok: Egyéb

Mikor térhetek vissza munkakörömbe?
Tisztelt Doktornő! Márciusban bal vállam humerus proximális végének törését szenvedtem el. Konzervatívan kezelték, ám mozgástartományom...
Lehetőségek
Tisztelt Dr. Úr! Előző kérdésem után most November 4 volt a műtét. Úgy volt, hogy sztoma zárás és sigmabebel resectio lesz, amit utána...
Dudor a végbélnyiláson belül
Tisztelt Doktor Úr! A munkám miatt ülő életmódot folytatok napi 10 óra számítógep előtt nagyon kevés mozgás sajnos túlsúlyos 93 kg. Kb.egy...
PVNS nyílt térd műtét
PVNS: Nyílt térd műtét alul-felül vágás után 5-6 hétbe még nem hajlik a térd, ez normális? Kell valami gyógytorna vagy idővel alakul?...
Fejfájás?
Kedves Doktor Nő! Múlt hét pénteken kezdődött a panaszom és azóta is tart! Enyhe fejfájásom van és ez a fejem bal oldalára lokalizálódik,...
Nem múló szédülés és fejfájás
Üdvözlöm! Múlthéten Csütörtökön az egyik pillanatról a másikra elkezdett fájni a fejem, a fejfájás nem állandó. Időnként előjön pár...