Pszichológiai segítség

Kedves Doktornő! Lehet, hogy furcsa lesz a kérdésem, de nagyon kíváncsi vagyok a véleményére. Egy problémával felkerestem egy pszichológust. A problémám lényege az volt, hogy már meglévő szervspecifikus autoimmun betegségemhez társult egy szisztémás is, és emiatt padlón vagyok lelkileg. Bár tünetileg jelenleg jól vagyok és így gyógyszerekre sem szorulok egyelőre, de közölték, hogy később ezt nem úszom meg, nagyobb a daganatok esélye ilyen olyan szövődmények előfordulhatnak stb. Lehet szerencsém is és élhetek akár sokáig is, de jelenleg eléggé negatív a jövőképem, nem akarom a jelenlegi betegségileg "nyugvó" időszakomat is megmérgezni aggódással, ezért kerestem támogatást pszichológuson keresztül. Egyelőre csak egy beszélgetésünk volt, de annyira lehangolt, mintha agyoncsaptak volna. Olyan kérdések hangzottak el, hogy: "..amikor realizálódott önben, hogy képtelen elválni (egyébként a házasságom nem rossz csak nem a legideálisabb), akkor mikor döntötte el, hogy a halált választja? " Hiába mondtam a pszichológusnak, hogy szó nincs erről! Én imádok élni, és élni is akarok még sokáig, és nem én választottam az autoimmun betegséget, ez több tényezős folyamat, részben genetika részben egyéb tényezők és persze nekem sem új, hogy a stressz mindig ront az egészségen, de akkoris hogy lehet már ilyen dolgot mondani egy pszichológusnak? Azt mondta ö nem nézi genetikai szempontból, szakmájából fakadóan csak lelki megközelítésből nézi, én ezt elutasítottam mert ezalapján ha nem teljes képet néz akkor ne ítélkezzen felettem, hogy én ezt választottam magamnak. És kértem, hogy ne nevezze halálos betegségnek, mert attól, hogy valami jelenleg nem gyógyítható még kezelhető és nem feltétlenül jelent egyet a halállal. Felhívta a figyelmemet, hogy márpedig ha gyógyszer nélkül nem lehet élni mert anélkül belehalnánk azt úgy hívják halálos betegség. Én vigasztaló dolgokat szerettem volna hallani, empátát érezni. Nem sajnáltatni akartam magam, csak gondoltam aki ért ehhez, az biztos tud valamit mondani, ami számomra kapaszkodó tud lenni. Ezelőtt még soha nem jártam pszichológusnál, mit tanácsol keressek másikat vagy mindenki ilyen földbedöngölő? Köszönöm a válaszát.

Dr. Pálvölgyi Rita válasza pszichoterápiás módszerek témában

Tisztelt Kérdező, A kollégák különböző módszerrel, szemlélettel, megközelítéssel dolgoznak. Ezt a konfrontatív technikát sokan nem tűrik, másokat viszont cselekvésre sarkall. Ha Ön számára ez nem elfogadható, természetesen lehet, - és érdemes is - olyan kollégának a segítségét kérni, akivel jobban tudnak együtt működni. Üdvözlettel.

Cikkek a témában
    Nincs találat!
Figyelem! A válasz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist és terápiát.
Megválaszolva: 2019. március 03.

Kérdések és válaszok: Egyéb

Trombózis félelem mellműtét után
Jó napot. Egy hete volt mellfelvarrásom. Az orvos nem írt fel vérhigitot . Sokat sétálok és sok folyadékot is iszom.kérdésem az lenne, hogy kell-e tartsak az...
Fertőzés veszély, denevérről
Tisztelt Doktornő! Pár napja az esti órákban kimentem az udvarra és felettem elrepült egy, denevér, pont felnéztem és valami folyékony anyag belement róla a...
Kislány szedhet-e fitoösztrogén...
Tisztelt Doktor Úr! Kilenc éves kislány foltos kopaszodására ajánlottak olyan étrendkiegészítőt, amelyben fitoösztrogén is van,szója izoflavont tartalmaz. A...
Baba cipő dilemma
Tisztelt Doktornő! Kezdő édesanyaként a gyermekcipő vásárlás komoly dilemmát jelent. Környezetünkben van, aki kizárólag a szupinált cipőket favorizálja az...
Csuklás oka
Kedves Doktornő! Az elmúlt napon hirtelen felállást követően pár perces csuklást tapasztaltam többször is. Korábban is történt már ritkán, evést követően az...
Alacsonyabb neutrofil szám kóros?
Marcius 7-en 47,8 volt (50-70) marc 31-en 47,4 volt (50-70) tehat mindig kicsit alatta van a Neutrophyl %. Augusztusban: neutrofil granulocita 1,8 (2,5...