Szociopata a barátom?

T. Címzett! Kérdésem nem saját magammal kapcsolatos, hanem a barátommal. Gyerekkorában a szülei elváltak, ami nagy trauma volt számára. Most felnőttként ő is elvált. A gyerekei a volt feleségénél maradtak, ami szintén nagy trauma számára. Válását követően jöttem össze vele. Kezdetben nagy volt a szerelem, de néha voltak furcsa bántó dolgai, amire azt mondta nem tudja miért csinálja velem, higgyem el neki fáj ez a legjobban. Én mindent megadtam neki érzelmileg, és mivel anyagilag is mélyponton volt, ílyen formán is nagyon sokat segítettem rajta. Egy idő után viszont egyre furcsább dolgai voltak. Hazugságokon kaptam, eltünedezett, meglopott. Elkezdett minden kudarcáért engem büntetni. Bocsánatot kérni nem tudott, büntudatnak, lelkiismeret furdalásnak a jele sem látszott rajta. Próbáltam a lelkére beszélni, hogy beszélgessünk, mondja el mi bántja, de nem képes beszélgetésre. Csak hallgat. Egyszer minden átmenet és előzmény nélkül eltünk 2 hónapra. Később előkerült, és azt mondta minden az ő hibája, én semmiről nem tehetek. Belőle nem lesz már normális ember, stb. És hogy higgyem el nem tudja, hogy miért bánik így velem, egyszerűen nem képes normálisan viselkedni pedig szeretne. A kritikát persze nagyon rosszul viseli, és úgy is tűnik, mintha magánnyal büntetné magát. Teljesen kiszámíthatatlan érzelmileg. Nagyon sok fájdalmat okoz, de ugyanakkor sejtem, hogy valami pszichés probléma van a háttérben. Soszor gondolkodtam azon, hogy megszakítom vele a kapcsolatot, de ugyanakkor meg nagyon sajnálom, mert magányos. A családja is magára hagyta, látom, hogy elkeseredett. Viszont az űrt nem tudom pótolni az életében., De szeretnék segíteni neki. Attól félek, ha teljesen magára marad, még a végén kárt tesz magában. Nem fenyegetőzik ezzel, de látom, hogy, mennyire mélyponton van. Tudja, hogy "zakkant", mert így hivja magát, de nem tud magán segíteni. Kérdésem az lenne, hogy mit tehetek érte? Olvastam a személyiségzavar különböző fajtáiról, de egyértelműen egyik sem illik rá, viszont sok minden passzol. Van esélye még normális életre? Előre is köszönöm a válsazát.

Dr. Pálvölgyi Rita válasza párkapcsolati problémák témában

Tisztelt Kérdező, Én innen a távolból, ismeretlenül nem diagnosztizálhatom a barátját. Mindketten elsősorban a saját életükért felelősek. Senkitől nem várható el, hogy a másik ember megmentője legyen. Önnek is elsősorban a saját szempontjai, érdekei alapján kell döntést hoznia. Üdvözlettel.

Figyelem! A válasz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist és terápiát.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
Megválaszolva: 2016. január 12.

Kérdések és válaszok: Egyéb

Mit tehetnék?
Tisztelt doktornö! Nemtudom mit tegyek! Már régòta érzem, hogy nincs rendben velem valami.kiskoromtol kezdödöen mikor apu alkoholista volt, folyton vert engem...
Mi történt a férjemmel?
30 éve, mintaházasságban élek a férjemmel. 2 egészséges, szép, okos felnőtt gyermekünk van. Anyagi helyzetünk kiegyensúlyozott. A házasságunk szerelmen...
Stockholm-szindróma?
Tisztelt Doktornő! Nem saját, hanem egy hozzátartozóm ügyében keresem fel! A nővérem (Diána, 39 éves) kilátástalan helyzetben van. Egészen 2012-ig,...
Párkapcsolati megpróbáltatások
A párommal lassan 3 éve vagyunk együtt. Ő 28 éves. Nekem ő az első igazi kapcsolat, neki én már a sokadik, ahogy ez a korkülönbségből adódik. Körülbelül egy...
Hová forduljak, vagy forduljunk?
Tisztelt Doktornő! Feleségemmel 22 éve vagyunk házasok a legfiatalabb gyermekünk 18 éves elmúlt. (3 fiú) A feleségem szerint rendben működnek a dolgok,...
Mi Tévő legyek?
Kedves Doktornő! a következő problémám lenne: Párom 3, 5 év együtt lakás után jun. 2.án elköltözött Tőlem (menekült, mert egyik napról a másikra történt). Elő...