Önhánytatás

Kedves Doktor Úr / Nő! Kisfiam koraszülöttként látta meg a napvilágot és már kisebb (pár hónapos) korában is előfordult, hogy hánytatta magát. Úgy gondoltam ez ideiglenes állapot volt, de sajnos 1-2 hónapja ismét ezt teszi hetente 2x-3x (ledugjai az ujját / ujjait a torkán és gyakran sikerül is viszontlátnunk az ételt). Annyit adunk neki enni, amennyit kér, se többet, se kevesebbet, így nem gondolom, hogy a túlzott étkezés lenne emögött. Próbáljuk erősen tiltani, elvesszük a kezét, próbáljuk elterelni a figyelmét, ha látjuk, hogy azért tenné a szájába, de nem tudom meg kell-e ezt egyáltalán akadályoznunk? Olvastam, hogy pszichológiai ok is állhat a hánytatás hátterében, ami a rossz anya-gyermek kapcsolatra utal, de sem én, sem a közelállók nem gondoljuk, hogy erről lenne szó, mert igencsak "anyás", kifejezi a ragaszkodását és én is imádom őt!: 0) Milyen vizsgálatok javasoltak ennek a problémának a kiküszöbölésére, mi lehet az oka? Válaszát köszönöm!

Ujpál Zsófia válasza gyereknevelés témában

Kedves Kérdező! Csecsemőknél előfordul az elfogyasztott étel ismételt visszaöklendezése, amely egy szándékos cselekvés és örömet okoz a csecsemőnek. Általában az első életévben jelentkezik. Ennek hátterében felfedezhető az anya-gyermek kapcsolat problémái is. Bár a környezet és Ön sem észlel a kapcsolatukban nehézségeket, azt ne felejtsük el, hogy a pici koraszülött volt, és így minden bizonnyal egy rövidebb időt inkubátorban kellett töltenie, ami meghatározó élmény lehetett neki. Ezért is lehet a fokozott ragaszkodás, „anyás”–ság. Az önhánytatás szimbolikusan azt jelenti, hogy „elutasítom azt, amit a környezet ad nekem”, ezért fokozottan érdemes arra figyelni, hogy olyan kapjon a kicsi, amit tényleg szeretne – legyen ez étel, vagy bármi más is. A tiltás helyett a figyelemelterelést javaslom, illetve a pozitív megerősítést, azaz, amikor végül mégsem teszi a kezét a szájába, megdicsérni, adni neki valamit. Így azt fogja megtanulni, hogy „ha nem teszem a számba a kezem, megjutalmaznak”, és nem pedig azt, hogy „ha beteszem a kezem, akkor megbüntetnek”. Kitartó szülői figyelemmel lassan kioltódik ez a magatartási jellegzetesség. Amennyiben mégsem halványulna el néhány hónap alatt, úgy érdemes gyermekpszichológust felkeresniük személyesen is! Minden jót kívánok!

Itt kérdezhet