• Prokarióta és az eukarióta sejt

        Prokarióta és az eukarióta sejt

        A képek szerzői jogi védelem alatt állnak, felhasználásuk törvénysértő.

        Mit kell tudni a prokariótáról és az eukarióta sejtről?

        Önálló élőlény lehet akár egyetlen sejt is, mint például egy prokarióta baktérium vagy egy eukarióta egysejtű. A többsejtű eukariótákban a sejtek sejthalmazokba vagy szövetekbe, szervekbe, szervrendszerekbe rendeződnek és együtt alkotják a szervezetet.

        A prokarióta sejt plazmáját sejthártya veszi körül, viszont a plazmájában az örökítőanyag szabadon helyezkedik el, nincs körülhatárolva. Prokarióták a baktériumok és a kékmoszatok.

        Az eukarióta sejt plazmájában jól körülhatárolt sejtmag található, emellett számos egyéb sejtalkotó is csak erre a sejttípusra jellemző. A sejtplazma magas víztartalmú, kocsonyás anyag, a sejtben lévő terek elhatárolására biológiai membránok szolgálnak. A biológiai membránokat lipid kettősréteg alkotja, melyhez fehérjemolekulák is kapcsolódnak. A sejtplazmát kívülről borító memebrán a sejthártya. Prokariótáknál, gombáknál és növényeknél sejtfal veszi körül a sejtet, állati és emberi sejtek nem rendelkeznek sejtfallal. A sejtplazmában található endoplazmatikus membránrendszer a fehérjeszintés helye. A membránokon keresztül zajló anyagforgalamt nevezzük taranszportfolyamatoknak, ha ehhez energiára van szükség, aktív taranszportról beszélünk, ha energiabefektetés nélkül zajlik le, passzív teranszport történik. Az anyagszállítás egyik központja a Golgi-készülék.

        A növényi sejt energiatermelő sejtszervecskéje a színtest, ugyanezt a szerepet az emberi és állati sejtekben a mitokondrium tölti be. Az eukarióta sejtmagot maghártya veszi körül, a magban található a magvacska. A sejtmagot magplazma tölti ki, a DNS a hozzá kapcsolódó fehérjékkel együtt alkotja a kromatin állományt, melynek kompkat megjelenési formái a kromoszómák.


      • Hirdetések