Tömegpánik: A probléma lélektani háttere
megjelent:
A szélsőségesen stresszes helyzetben, pánikhelyzetben is másként viselkedünk, mint egyébként. Amikor ez a két szituáció összeadódik, az a tömegpánik. A jelenség már hazánkban is járt halálos áldozatokkal.
Amikor kitör a pánik...
Pánikhelyzetben a tömeg máshogy kezd viselkedni, kiszámíthatatlanná válik, mindenki próbálja a saját érdekeit képviselni, így például saját magát szeretné menteni, és kevésbé törődik másokkal, mint egyéb szituációban.
Még akkor is, ha ezzel a saját menekülési lehetőségét csökkenti, vagy akár lehetetlenné is teszi - írja egy pszichológiával foglalkokozó blog.
Valós vagy vélt probléma indítja el a tömegpánikot? A dolog pszichiátriai és viselkedéstani részét tekintve teljesen mindegy, az azonos mindkettőben az, hogy a fenyegető vagy fenyegetőnek vélt hatásra az emberek elrugaszkodva a realitásoktól, nem adekvát módon cselekszenek.
Amikor a félelem ragadóssá és veszélyessé válik
Mi vezet ahhoz, hogy a félelem túl gyorsan terjed a tömegben? A tömeghisztéria egyik alapvető eleme az, hogy az érzelmek könnyen „átragadnak” másokra. Az agyat vizsgáló kutatások kimutatták, hogy, azoknak az érzelmeknek, melyeket más emberektől tapasztalunk, direkt hatással vannak az agyunkra. Az agy amygdala nevű régiója kifejezetten a félelem érzésében játszik fontos szerepet, ez az agyi terület irányítja ilyenkor a viselkedést.
Kísérletek bizonyították, hogy ha egy ijedt arcot mutatunk valakinek, ez aktiválja az amygdala működését, ezáltal a félelem valósan megjelenik az agyban. Képzeljük csak el, hogy a tömegben a számtalan ijedt arc látványa milyen emóciókat indukál az amygdalában. A félelemnek két mechanizmusa van, a gyors, egy ősibb, primitívebb forma jön az amygdalából, mely gyakorlatilag egy pánikjelenség, a másik az agykéregből származik, mely megalapozott, racionális félelem. Az olyan helyzetekben, amikor valakit pánikban lévő tömeg vesz körül, az agykéregnek nincs esélye az amygdalából jövő félelem meg fékezésére. Ez volt látható a mostani tragédia kapcsán.
A budapesti tömegpánikról szóló videó
A túlélésért való küzdelem
Azt gondolnánk, hogy a túlélésért való küzdelem a legfontosabb ilyen helyzetekben, de kutatások szerint az első, ami ilyenkor átfut az emberek agyán az, hogy a szeretteik, akik szintén a közelben tartózkodnak, biztonságban legyenek. Idegen emberek jelenléte, mint ahogy a mostani baleset kapcsán is történt, növeli a pánikreakciót, és az inadekvát cselekvési módok, illetve a tragédia bekövetkeztének lehetőségét.
Poszttraumás stressz szindróma |
| A poszttraumás stressz kialakulására azokban az esetekben lehet számítani, amikor az ember valamilyen komoly megrázkódtatáson, stresszhatáson esik át. A szindróma tünetegyüttese fenyegetheti a budapesti szórakozóhelyen a tragédia idején tartózkodó fiatalokat, akik közvetlen közelből élték meg és voltak részesei a tömeghisztériának. A poszttraumás stressz tünetei |
(WEBBeteg - Forrás: J. Brownstein: Anatomy of a Mass Panic)
