Sejtes letapadás (veleszületett fitymaszűkület)

Szerző: Dr. Radványi Ádám

A gyermekeknél születés után a pénisz előbőre többnyire nem hátrahúzható, ezért ezt az állapotot veleszületett fitymaszűkületként jelöli a nemzetközi irodalom.

Ennek két oka is lehet: az egyik, hogy újszülöttkorban a fitymán lévő nyílás nem elég tág ahhoz, hogy hátra lehessen húzni. A másik ok pedig, hogy a fityma hozzá van tapadva a makkhoz (ez az úgynevezett sejtes letapadás). Ez egy élettani jelenség, melynek fő feladata a húgycsőnyílás és a makk védelme a vizeletpangástól és a következetes kémiai irritációtól.

Születés után az esetek több mint 50%-ában a húgycsőnyílás nem is hozható látótérbe. Az esetek 90%-ában 7 éves korra, 9%-ában 7 és 16 éves kor között megoldódik ez az állapot. A leválás során a szülő fehéres-sárgás váladékot – úgynevezett szmegmát – észlelhet, melyet elhaló sejtek alkotnak. A szmegmagyülem megjelenése sokszor tömlőszerű – cysticus – is lehet. A szmegmaképződés nem igényel orvosi ellátást, a fokozott higiéné szükséges és elegendő. A fityma hátrahúzását nem szabad erőltetni, mert berepedéshez és vérzéshez vezethet, amelyet hegesedés és kóros szűkület követhet.

A fitymaszűkület (phimosis) a fityma bőrének különböző fokú szűkülete, mely miatt a fityma a makkon részben vagy egyáltalán nem húzható hátra. Újszülöttekben ez egy élettani állapot (lásd fentebb), további vizsgálat és beavatkozás nem szükséges, amíg panaszokat nem okoz.

Hogyan különíthető el az élettani a kóros fitymaszűkülettől?

A kóros fitymaszűkület definíciója helyenként nagyon eltérő lehet, általában 3 éves kor felett beszélhetünk róla, ha:

  • konzervatív kezelésre (pl. fitymatorna, szteroidtartalmú kenőcs) nem oldódik
  • visszatérő gyulladások jelentkeznek
  • a hátrahúzhatóság egyre jobban akadályozott és kifejezetté válik a heges szűkület
  • vizelési zavart okoz.

A kóros fitymaszűkület előfordulása az irodalom szerint 1-16% közé tehető. Ilyenkor a fitymán heges szűkület látható, nem vagy csak részben húzható hátra. Fontos az élettani és a fiziológiás szűkület közötti differenciáldiagnózis. Gyermeksebészeti szakrendelésen a fitymaszűkülettel beutalt gyermekek töredéke esik a patológiás alcsoportba. A fityma erőltetett hátrahúzása tilos, hiszen ezzel is a hegesedést és a következetes patológiás fitymaszűkület kialakulását segítenénk elő.

Élettani és kóros szűkület esetén fokozott valószínűséggel alakulhat ki paraphimosis és balanitis/balanoposthitis.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha gyermekénél a következő tüneteket észleli, mindenképpen gyermeksebészeti vizsgálat javasolt:

  • vizelés során a fityma felfújódik (úgynevezett „ballooning” effektus látható)
  • 10 éves korig nem képes hátrahúzni a gyermek az előbőrt
  • a fitymazsák és a pénisz visszatérő gyulladásai (balanitis, balanoposthitis) jelentkeznek
  • a fityma bőrén egyértelmű hegesedés látható

Az ilyen tünetek kóros fitymaszűkületre utalnak, melynek kezeléséről részletesen ebben a cikkünkben olvashat: Fitymaszűkület (phimosis) gyermeksebészeti vonatkozásai

Dr. Radványi Ádám gyermeksebész szakorvosjelöltSzerző: Dr. Radványi Ádám, gyermeksebész szakorvosjelölt
Lektorálta: Dr. Sasi-Szabó László, gyermeksebész szakorvos, Debreceni Egyetem

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Rákkutatás Rákkutatás

Nemcsak az érintett szervre, hanem a genetikai célpontra kell fókuszálni.

Ha COVID-19-fertőzött a gyerek -...

Az iskolai igazolások kapcsán foglalta össze a legfontosabb gyakorlati tudnivalókat legutóbbi hírlevelében dr. Bogdányi Katalin gyermekszakorvos...

Sejtes letapadás (veleszületett...

A gyermekeknél születés után a pénisz előbőre többnyire nem hátrahúzható, ezért ezt az állapotot veleszületett fitymaszűkületként jelöli a...

Fitymaszűkület (phimosis) - Tünetek...

A nem kezelt fitymaszűkület már gyermekkorban is súlyos szövődményeket idézhet elő, felnőttkorban pedig fájdalmas közösülés, szexuális zavarok...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.