Kórházi fertőzések: egy jó és egy rossz hír

Jó hírt közölt az ÁNTSZ: az előző évhez képest 2015-ben öt százalékkal csökkent az egészségügyi ellátással összefüggő kórházi fertőzések száma. A rossz hír, hogy a tavasszal történt kórházi fertőzéses halálesetek a megfelelő protokoll betartása mellett is előfordulhatnak.

A közleményben az Országos Epidemiológiai Központ legfrissebb adatait ismertették, amelyek szerint a szigorú bejelentési kötelezettségnek köszönhetően a Clostridium difficile okozta fertőzések, a véráramfertőzések, valamint az úgynevezett multirezisztens kórokozók okozta fertőzések száma mérséklődött.

Folyamatosan javul a jelentési fegyelem Magyarországon, ezért egyre átfogóbb és a helyzetet megfelelően visszatükröző képet lehet alkotni az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről. Minden kórháznak kötelessége bejelenteni bizonyos fertőzéstípusok előfordulását, és sok típusra vonatkozik országos szintű, jogszabály által előírt adatgyűjtés.

Melyek a leggyakoribb fertőzések?

A kórházi halálesetek 10-15 százaléka következik be fertőzés miatt, azonban a fertőzések harmada, fele a legnagyobb gondosság mellett sem előzhető meg - nyilatkozta Szilágyi Emese, az Országos Tisztiorvosi Hivatal járványügyi főosztályának helyettes vezetője.

Az egészségügyi ellátásba bekerült betegek szervezete, immunrendszere gyakran legyengült, és nem ritkán már fennálló fertőző betegséggel érkeznek. A gyenge immunrendszerű, krónikus megbetegedésben szenvedő pácienseket a fertőzések is könnyebben elérik, esetenként a saját bőrükön természetes módon jelen lévő baktériumok okozhatnak fertőzést. Gyakori eset, hogy a beteg immunrendszerét mesterségesen kell gyengíteni, például szervátültetés során a kilökődés kockázatának csökkentése érdekében. Az ilyen esetekben előforduló fertőzések harminc-ötven százalékát a legnagyobb gondosság és a higiénés rendszabályok betartása mellett sem lehet megelőzni.

A leggyakoribb kórházi fertőzések közé tartozik az alsó légúti fertőzés, a tüdőgyulladás, a seb-, a húgyúti- és a véráramfertőzés, valamint a bélfertőzések.

A fertőzések megelőzésében kiemelten fontos az eszközök és a kezek fertőtlenítése, a környezet rendszeres, fertőtlenítő takarítása, a sterilitás szabályainak betartása, valamint a fertőző hulladékok szabályszerű kezelése és megsemmisítése, de a prevenció szerepe is elengedhetetlen a megelőzésben, úgymint az egészségtudatos nevelés, a krónikus betegek megfelelő roborálása, a védőoltások népszerűsítése.

A már kialakult betegség esetében - a fertőzés továbbterjedésének elkerülése érdekében – fokozott ellenőrzésekre van szükség, amennyiben indokolt, a beteget el is kell különíteni a többi pácienstől.

...és a rossz hír

A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben májusban néhány nap alatt öt súlyos szív- és érrendszeri, keringési betegségben szenvedő, intenzív kezelésben részesülő betegnél alakult ki heveny lefolyású lázas állapot, az esetek közül három volt végzetes.

A vizsgálat eredménye szerint a gyógyszerek infúzióval történő hígítása során egy vizes környezetben szaporodó baktérium, a szakirodalomban még fel nem tárt módon okozott véráramfertőzést. Szentes Tamás országos tisztifőorvos nyilatkozata szerint az intézet dolgozói a fertőzések megelőzésére szolgáló minden akkor ismert protokollt betartottak, a történteknek nincs felelősük, de kötelességüknek tartják egy olyan eljárás kidolgozását, amely a világon mindenhol megakadályozhatóvá teszi a hasonló fertőzéseket.

Ofner Péter, a kardiológiai intézet főigazgatója úgy fogalmazott, nagy traumaként érték őket a történtek, ugyanakkor nagy megkönnyebbülés, hogy egyik dolgozójuk sem hibázott. A főigazgató kiemelte, intézményük 60 éves történetében végig kiemelt figyelmet fordítottak a kórházi fertőzések megelőzésére, azonban hasonló tragédiák a protokollokat betartva is előfordulnak.

Forrás: MTI/WEBBeteg