Ki kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat 2011-ben ?

Szerző: MTI

Az amerikai Bruce Beutler és a luxemburgi születésű Jules Hoffmann a kanadai Ralph Steinmannal megosztva kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.

Óriási előrelépést jelent az idei orvosi-élettani Nobel-díjasok munkássága a veleszületett és szerzett immunitás megértésében - hangsúlyozta Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója annak kapcsán, hogy az amerikai Bruce Beutler és a luxemburgi születésű Jules Hoffmann a veleszületett immunitással kapcsolatos kutatásokért, a kanadai Ralph Steiumann pedig a szerzett immunitásban főszerepet játszó dendritikus sejtek felfedezéséért kapta a legmagasabb tudományos elismerést.

Az immunválasz működési mechanizmusa

"A veleszületett immunitás az a része az immunválasznak, amely nem szelektív, olyasféle akadály, mint a határon a szögesdrót, amelyik nem enged át senkit. Mostanában tudtuk azonban csak meg, hogy a nem specifikus veleszületett immunválasznak ennél sokkal fontosabb, sokkal célirányosabb funkciói is vannak: mintázatokat ismer fel. Az immunrendszer számára ugyanis kétféle élősködő létezik - a külső, fertőző ágensek, vagyis a kórokozók, és a belső élősködők, azaz a ráksejtek. A legfontosabb dolog, amit a veleszületett immunitás felfedez az, hogy veszély van. A danger (veszély) hipotézis szerint nemcsak az idegent ismeri fel az immunrendszer, hanem a veszélyest is, tehát egy olyan kognitív funkciót valósít meg az immunrendszer, amelyben a mintázatát ismeri fel ennek a veszélyes anyagnak. Így gyorsabban tud reagálni. E felismerést főleg a dendritikus sejtek végzik, amelyek határfelületet képeznek a veleszületett immunitás és a legspecifikusabb antitestek, a T-sejtek között" - magyarázta az akadémikus.

Hozzátette: a dendritikus sejt ugyanazokból az őssejtekből alakul ki a csontvelőben, mint a monociták (a fehérvérsejtek egy csoportja) és a makrofágok (falósejtek). "Azért nevezik dendritikus sejteknek, mert úgy néznek ki, mint egy idegsejt - nagyon nyúlványosak, nagyon elágazóak. Működésük genetikailag nagyon erősen meghatározott és legfontosabb tulajdonságuk, hogy mintázat-felismerést végeznek. Olyan, mintha magában eldöntené, hogy az öt-hat beérkező információ mit jelent, tehát integrálja az információt" - összegezte Falus András, aki szerint a három Nobel-días kutatásainak a vakcinációban lehet gyakorlati szerepe.

"A dendritikus sejteken keresztül kifejlesztett védőoltások nemcsak a fertőző ágensek ellen, tehát baktériumok és a vírusok ellen lehetnek hatékonyak. Egyre inkább próbálkoznak a tumor elleni vakcinációval és ebben a dendritikus sejt főszerepet játszik" - emelte ki Falus András.

(MTI)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Dohányzás Dohányzás

Égető kérdés: a dohányzás új formái és azok hatásai. (x)

Hajbeültetés Hajbeültetés

Választ adunk a hajbeültetéssel kapcsolatban felmerülő kérdésére. (x)

Koronavírus - Döntöttek a...

A kormány szerdán döntött a koronavírus elleni védettségi igazolvány bevezetéséről. A legfontosabb részleteket egy pénteken megjelenő...

Magyar rákkutató cég lett Európa...

Az Oncompass Medicine lett a győztese a Digitaleurope csütörtökön lezárult versenyének, így - számos európai céget legyőzve - a magyar rákkutató...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.