• Ki kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat 2011-ben ?

        Szerző: MTI

        Az amerikai Bruce Beutler és a luxemburgi születésű Jules Hoffmann a kanadai Ralph Steinmannal megosztva kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.

        Óriási előrelépést jelent az idei orvosi-élettani Nobel-díjasok munkássága a veleszületett és szerzett immunitás megértésében - hangsúlyozta Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója annak kapcsán, hogy az amerikai Bruce Beutler és a luxemburgi születésű Jules Hoffmann a veleszületett immunitással kapcsolatos kutatásokért, a kanadai Ralph Steiumann pedig a szerzett immunitásban főszerepet játszó dendritikus sejtek felfedezéséért kapta a legmagasabb tudományos elismerést.

        Hirdetés

        Az immunválasz működési mechanizmusa

        "A veleszületett immunitás az a része az immunválasznak, amely nem szelektív, olyasféle akadály, mint a határon a szögesdrót, amelyik nem enged át senkit. Mostanában tudtuk azonban csak meg, hogy a nem specifikus veleszületett immunválasznak ennél sokkal fontosabb, sokkal célirányosabb funkciói is vannak: mintázatokat ismer fel. Az immunrendszer számára ugyanis kétféle élősködő létezik - a külső, fertőző ágensek, vagyis a kórokozók, és a belső élősködők, azaz a ráksejtek. A legfontosabb dolog, amit a veleszületett immunitás felfedez az, hogy veszély van. A danger (veszély) hipotézis szerint nemcsak az idegent ismeri fel az immunrendszer, hanem a veszélyest is, tehát egy olyan kognitív funkciót valósít meg az immunrendszer, amelyben a mintázatát ismeri fel ennek a veszélyes anyagnak.  Így gyorsabban tud reagálni. E felismerést főleg a dendritikus sejtek végzik, amelyek határfelületet képeznek a veleszületett immunitás és a legspecifikusabb antitestek, a T-sejtek között" - magyarázta az akadémikus.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Hozzátette: a dendritikus sejt ugyanazokból az őssejtekből alakul ki a csontvelőben, mint a monociták (a fehérvérsejtek egy csoportja) és a makrofágok (falósejtek). "Azért nevezik dendritikus sejteknek, mert úgy néznek ki, mint egy idegsejt - nagyon nyúlványosak,  nagyon elágazóak. Működésük genetikailag nagyon erősen  meghatározott és legfontosabb tulajdonságuk, hogy mintázat-felismerést végeznek. Olyan, mintha magában eldöntené, hogy az öt-hat beérkező információ mit jelent, tehát integrálja az információt" - összegezte Falus András, aki szerint a három Nobel-días kutatásainak a vakcinációban lehet gyakorlati szerepe.

        "A dendritikus sejteken keresztül kifejlesztett védőoltások nemcsak a fertőző ágensek ellen, tehát baktériumok és a vírusok ellen lehetnek hatékonyak. Egyre inkább próbálkoznak a tumor elleni vakcinációval és ebben a dendritikus sejt főszerepet játszik" - emelte ki Falus András.

        (MTI)

        Módosítva: 2011.10.03 13:32, Megjelenés: 2011.10.03 13:32
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Bepisil, rohan a WC-re

        Bepisil, rohan a WC-re

        Dr. Sándor György

        Hogyan előzhetők meg a húgyhólyag és az alsó húgyutak funkcionális zavarai?

        Nátha kisbabáknál

        Nátha kisbabáknál

        Szponzorált tartalom

        A nátha a legkisebbek esetében különösen gyakori betegség. Mit tehetünk? (x)

        Életmentő innováció - a szívritmus hetében

        A felnőtteket érintő leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció sokáig csak figyelmeztető jeleket produkál - viszont e korai jelzéseket is képes időben érzékelni, értékelni egy innovatív eszköz (Wiwe), amely ma már 160 szakambulancia eszköztárát bővíti. A 30 grammos hordozható EKG-készülék ezáltal fontos szerepet játszhat a felismerés, a megelőzés, az olykor életet fenyegető következmények elkerülése terén.

        Továbbra is a patikákban bízik a gyógyszervásárlók többsége

        Továbbra is a patikákban bízik a vásárlók túlnyomó többsége, az internetes rendeléssel szemben a gyógyszerhamisítás veszélye a leggyakoribb kifogás - derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) közleményéből.

        Mindentudó őssejtek: a Nobel-díjak árnyékában

        Az őssejtvizsgálatok az egész világon a sejtbiológiai kutatások homlokterébe kerültek, a friss orvosi-élettani Nobel-díjas Jamanaka Sinja felfedezésének köszönhetően a laboratóriumok többségében ma már indukált pluripotens őssejteket (iPS) hoznak létre.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.