Őszintén a H1N1 vakcináról - Az oltási pánik mellékhatásai

Nagy a kockázata annak, ha valaki csupán az ellentmondásos sajtóhírek miatt nem oltatja be magát, holott szüksége volna a védelemre – állítja Mészner Zsófia. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet főigazgatója oltási tanácsadóként inkább az orvosoknak ajánlja a krónikus betegek megfontolt vakcinálását.
- Az egyén vagy a közösség védelme érdekében van inkább szükség az új típusú influenza elleni oltásra?
Társadalmi kötelezettségünk, hogy védjük azokat, akiket nem lehet beoltani. A pneumococcus elleni amerikai tömeges vakcinálás esetében például azt tapasztalták, hogy a csecsemők oltásával a nagyszülők körében is csökkent a tüdőgyulladás előfordulási gyakorisága.
A védettséget általában a gyerekeknél kell „indítanitől”, mivel a legtöbb kórokozót ők viszik haza, ám csak ritkán betegednek meg súlyosan. Ez felveti azt az etikai dilemmát, hogy vajon szükséges-e beoltani a betegség szempontjából kevésbé érintett populációt a védtelenek érdekében. A mai általános álláspont szerint csak a populáris szintű védettség lehet eredményes.
- Ez a nézet a H1N1 elleni vakcinálásra is igaz?
Mindenképpen.
- Korábban felvetődött, hogy – mivel az új típusú influenza az eddigi tapasztalatok szerint gyengébb lefolyású, mint a szezonális – célszerűbb és olcsóbb az egyéni védekezés, vagyis az, ha a beteg csak akkor kap vírusölő készítményt, ha bizonyítottan influenzás. Erről mit gondol?
A vírusellenes készítmények kapcsán igen optimisták voltak a szakemberek, mert a csaknem 10 éve kifejlesztett gyógyszerek hatékonyan elpusztították a kórokozót a szervezetben.
Új vírus - Meghalt a harmadik áldozat |
Meghalt az új típusú influenza harmadik magyarországi áldozata - jelentette be az egészségügyi miniszter csütörtökön. Egy fiatal nő a harmadik áldozat, akit daganatos betegséggel kezeltek; fertőzöttségére a boncolás során derült fény. (MTI) |
A mostani, világjárványt okozó vírus azonban kezd ellenállóvá válni az orvosságokkal szemben.
Ráadásul nagyon fontos eloszlatni azt a tévhitet, hogy ha enyhe lefolyású maga a vírus okozta betegség, az nem jelenti azt, hogy veszélytelen volna.
Az influenza ugyanis a gyengébb szervezetekben könnyebben „kaput nyit” olyan baktériumok előtt, amelyek viszont már komoly betegséget, akár halálos kórt is okozhatnak.
- Mivel magyarázza a vírus terjedése és megelőzési technikák körül kialakult, immár az orvosok között is járványosan terjedő bizonytalanságot?
Egy teljesen új jelenséggel állunk szemben, és bármilyen fejlett is a tudomány, a vírus mindig egy lépéssel előttünk jár, hiszen például a betegség erejét csak akkor ismerhetjük, ha már többen átestek rajta.
Új vírus - Meghalt a harmadik áldozat |
Egyszerű és olcsó megoldások is sokat segítenek a légúti vírusok ellen, állapította meg egy tanulmány. Egyszerű és olcsó védekezés új influenza ellen>> |
Nem csoda, hogy a nemzetközi járványügyi hatóságok szokatlanul gyorsan változtatják ajánlásaikat, hiszen maga a vírus is folyamatosan változik.
Ezzel magyarázható, hogy eleinte kötelező volt minden egyes gyanús esetben a virális diagnosztika, majd ezt feloldották, eleinte az antivirális kezelést megelőzési céllal is javasolták bizonyos rizikó-csoportokban, majd ennek az ellenkezőjét tanácsolták. Ez teljesen érthető, hiszen most, a járvány terjedésével egy időben kell a tapasztalatokat, az információkat gyűjteni.
- Van-e úgynevezett keresztvédettség a hagyományos influenza és az új típusú között, vagyis aki korábban átesett a betegségen, most bízhat-e abban, hogy elkerüli a kór?
Teljes bizonyossággal nem jelenthető ki, de úgy tűnik, hogy a mostani H1N1-hez igen hasonló szerkezetű vírus a ’30-as és az ’50-es évek között már felbukkant, így a 60 évnél idősebbeknek az akkori járvány kapcsán szerzett immunitása bizonyos mértékben a mai napig kimutatható.
Becslések szerint az ebbe a korosztályba tartozók 30-50 százaléka védett lehet a mai vírus ellen, ám ezt nehéz tesztelni.
- A hazai oltóanyagot nagyon gyorsan, lényegében pár hét alatt fejlesztette ki a gyártó. A szkeptikusok szerint ennyi idő alatt nem lehet hatékony vakcinát előállítani és tesztelni.
Ez nem igaz, hiszen maga az úgynevezett „modell” vakcina kipróbált, ráadásul a magyar oltóanyag a világon az egyik leghatékonyabb.
- A kétkedő szakemberek azt mondják, pusztán az a tény, hogy megjelent a vérben az ellenanyag, nem a vakcina hatékonyságát, hanem a tesztoltásban résztvevő immunrendszerének működését jelzi. Igaz ez?
Nem igaz, mert az oltóanyag kipróbálásában résztvevőktől a vakcina beadása előtt is vettek vért, így az akkori állapotot vetik össze a későbbivel, azaz teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a vérben lévő ellenanyagok újonnan kerültek-e be az oltással, vagy nem.
- Az oltóanyagot egészséges önkénteseken tesztelték. Az így kapott eredmények alapján kijelenthető-e, hogy például krónikus betegek legyengült szervezete is hasonló módon reagál az oltásra?
Általános elv, hogy lázas beteget nem oltunk. A krónikus betegeknél pedig a kezelőorvosnak kell eldönteni, hogy milyen erős vakcinát alkalmaz, vagy inkább a beteg környezetében szorgalmazzák az oltást.
- Mi lehet az oka az orvosok körében szinte sosem látott mértékű oltással kapcsolatos averziónak?
Ez összetett probléma. A legfontosabb ok szerintem az orvosok túlterheltsége.
Új vírus - Meghalt a harmadik áldozat |
Honnan is tudható, hogy van-e aggodalomra okunk, ha tüsszögünk? Noha a megfázás, a szezonális influenza és a H1N1 mind felső légúti megbetegedések, különböző vírusok okozzák azokat. Bővebben a H1N1 és az influenza, illetve a megfázás különbségéről>> |
Mindemellett a mostani oltás teljesen önkéntes, tehát a betegek is a szokottnál jóval több információt akarnak kapni az esetleges szövődményekről és mellékhatásokról, amelyeket még igazából senki nem ismer a világon.
- Tovább fokozza a bizonytalanságot a hazai oltóanyaggal szemben, hogy egyes sajtóhírek szerint egy, a ’30-as évekből származó vadvírus törzsből állították elő a magyar vakcinát. A cáfolatok szerint ez a felvetés teljesen alaptalan. Ön szerint lehet valóságalapja?
Ez értelmetlen butaság. Az Egészségügyi Világszervezet minden évben szétküldi az országoknak azokat a vírustörzseket, amelyekből az éppen aktuális szezonális vakcina készülhet.
Ugyanez volt a gyakorlat a H1N1 esetében is, tehát a gyártónak külön és fölöslegesen kellett volna pénz és időt áldozni arra, hogy egy régi vírustörzset inaktiváljon, majd abból kifejlessze az oltóanyagot, amikor rendelkezésére áll a legaktuálisabb vírustörzs. Ez tehát a science fiction kategóriája.
Új vírus - Meghalt a harmadik áldozat |
A betegség gyakorlatilag ugyanolyan tünetekkel jár, mint a már korábban beazonosított infuenza vírusok. A különbség az, hogy ezzel szemben nincs az embereknek védettségük. Falus Ferenc szerint a betegség lappangási ideje 1-10 nap között mozog. Tünetei a láz, a köhögés, a tüsszögés, esetleg hasmenés, izomfájdalmak. |
(WEBBeteg-Szigeti Ildikó)