Végleg eltűnhetne a hálapénz - Az orvosok is egyetértenek

Majdnem minden orvos hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni, de többségük úgy gondolja, hogy pusztán a béremelések hatására a jelenlegi rendszer nem fog megváltozni, más eszközök bevezetésére is szükség van a hálapénz végleges felszámolásához - derül ki a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete és a Szinapszis Kft. közös kutatásából.

A kérdőív célja a hálapénzrendszerrel kapcsolatos objektív adatok megismerése, és az orvostársadalom véleményének felmérése volt. A feldolgozott adatok továbbá alkalmasak lehetnek arra, hogy a hálapénzrendszer megszüntetéséhez szükséges keretrendszer kialakítása elkezdődhessen.

Nem a háláról van szó

A kutatás eredményeiből kiderül, hogy az orvosok döntő többsége - 96% - hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni, valamint, hogy az elmúlt bő három évben 19%-ról 33%-ra nőtt azoknak az egészségügyi dolgozóknak a száma, akik határozottan elutasítják a borítékban átnyújtott fizetéskiegészítést.

2013-ban még minden harmadik kérdőívet kitöltő személy gondolta úgy, hogy a hálapénz ténylegesen a hála kifejezésének a megnyilvánulása, ez viszont mára gyökeresen megváltozott: a választ adó orvosok harmada szerint a hálapénz a betegek szemszögéből a megfelelő ellátás megváltásának az eszköze. Sokan azt is tapasztalták, hogy az ellátásra szorulók úgy vélik, a pénzzel előnyre tehetnek szert.

A felmérés eredményeiből egyértelműen kirajzolódik, hogy az orvosok szerint a hálapénz mögött a félelem és a szolgáltatásvásárlás áll.

Összességében a kérdőívet kitöltő szakemberek úgy érzékelik, hogy a hálapénzt adó betegek aránya és a hálapénz összege is visszaesett az elmúlt három évben.

A béremelés érzékelhető, de önmagában kevés

Az orvosok havi nettó alapbére jelentősen emelkedett az elmúlt három évben – az átlagos 194 ezer forintról 260 ezer forintra –, a kérdőívet kitöltők háromnegyede mégis úgy véli, hogy a jelenlegi alapbérre nem tudják alapozni jövőbeni terveiket. A szakemberek 60%-a szerint pusztán a béremelések hatására a hálapénzrendszer nem fog kikopni. A jövő orvosai, vagyis a rezidensek körében még inkább elterjedt ez a vélekedés, a választ adók háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy más megoldás szükséges.

Bár a hálapénzrendszer megszűnéséhez elengedhetetlen a hivatalos bérek emelése, az orvosok fele szerint többek között az „extra” kórházi szolgáltatások legális megvásárlásának lehetősége is szükségszerű a változáshoz.

Az alábbi kérdésekben a válaszadó orvosok döntő többsége egyetértett:

1. Aki többet és jobban dolgozik, azt a rendszer honorálja az állandó alapbér felett teljesítmény alapján.

2. A rezidens/szakorvosjelölt oktatásáért tételes finanszírozást kapjanak az orvosok.

3. Az állami- és a magánegészségügynek szabályozottan, hivatalos formában kellene együttműködnie.

A teljesítmény alapú bérezéssel a válaszadó orvosok 80%-a ért egyet, ezt határozottan jó elképzelésnek a megkérdezettek fele tartja. Tízből kilenc orvos támogatja, hogy a rezidensek/szakorvosjelöltek oktatásáért tételes finanszírozást kapjanak a képzésükben közreműködő szakemberek. A kitöltők kétharmada teljes mértékben egyetért azzal, hogy az állami- és a magánegészségügynek szabályozott formában kellene együttműködnie. A saját orvos ellentételezés fejében történő megválasztásának törvényi szabályozásával az orvosok közel 60%-a ért egyet (ebben nem történt változás az előző felmérés óta).

A kérdés eldőlt: a hálapénzrendszert fel kell számolni!

A kutatási eredmények alapján a Rezidensek és Szakorvosok Szövetsége szerint az a kérdés, hogy fel kell-e számolni a hálapénzrendszert vagy sem, eldőlt. A ReSzaSz a továbbiakban azon fog dolgozni, hogy a hálapénzrendszer kivezetéséhez szükséges keretrendszert megalkossa.

A fenti felmérés alapján a keretrendszer elemei a következők lehetnek:

• Tisztes alapbér.
• A teljesítmény (minőségi és mennyiségi) honorálása.
• Az orvosképzés- és az oktatás megbecsülése.
• Saját orvos választása.
• Az állami és a magán egészségügyi rendszer tiszta együttműködése.
• Jogi szabályozás.

(Dr. Dénes Tamás - a ReSzaSz elnöke; Kun Eszter - kutatási igazgató, Szinapszis Kft.)