Egészségben eltöltött életév - Javuló tendencia Magyarországon

Születéskor várható élettartam vagy egészségben eltöltött életév? Mi a különbség a mutatók között, és hogyan teljesít hazánk ezen a téren?

A hetvenes évekig szinte együtt mozgott Nyugat- és Közép-Kelet Európa az egészségügyi mutatók tekintetében, azonban ezután óriási szakadék következett be. Ennek következményeit tapasztalhatjuk jelenleg is, de talán van ok a bizakodásra. Nagyon mélyről, de lassan talán jövünk felfelé.

Korábbi cikkünkben a hazai és nemzetközi mortalitási adatokat, trendeket vettük górcső alá. Ezúttal megvizsgáljuk, hogy hogyan áll hazánk a születéskor várható élettartam, illetve az ezzel ugyan szorosan összefüggő, mégis eltérő paraméter, a (születéskor) várható, egészségben eltöltött élettartam tekintetében.

Születéskor várható élettartam, egészségben eltöltött életévek

A számolás az adott társadalom aktuális mortalitási adatain alapul, egyértelmű tehát, hogy az éppen megszületendő gyermek – vélhetően – valójában jóval jobb életkilátásokra számíthat, mint a születésekor várható átlagélettartam, hisz élete során várhatóan fejlődni fog az orvostudomány, a technológia és javulnak az életkörülmények is.

Jóval összetettebb (és ezáltal sajnos bizonytalanabb), ugyanakkor érdekesebb mutató az egészségben eltöltött életévek, vagy az egészségkárosodástól mentes várható átlagélettartam. Az Egyesült Államokban az 1970-es években ismerték fel, hogy a születéskor várható élettartam önmagában nem, vagy nem eléggé fejezi ki egy-egy társadalom egészségi állapotát. A technológiai és társadalmi fejlődés egyre hosszabb életkort biztosított, azonban az életminőség inhomogénná vált.

A krónikus betegségek egyre növekvő betegségterhei hosszabb élettartam mellett ugyan, de rontják az életminőséget. Nem mindegy tehát, hogy az adott élethossz milyen életminőséggel párosul. A fenti a mutatóval pedig két, születéskor várható élettartam szempontjából egyező társadalom is összehasonlítható, hisz a számítás során nem csak a mortalitási, de a megbetegedési (morbiditási) adatokat is figyelembe veszik. Ráadásul ez a szám nem csak születéskor, de bármely élettartamban megadható.

Magyarország helyzete a világban

Születéskor várható élettartam tekintetében hazánk a ’70-es évek elején szakadt el a nyugat-európai országoktól. A mutató javuló tendenciát mutat, azonban aggasztó, hogy nem közeledünk Nyugat-Európához, azaz a rosszabb adataink nem emelkednek meredekebben: ”az olló nem zárul” (1. ábra). Jelenleg a születéskor várható élettartam Magyarországon a KSH adatai alapján férfiak esetében 71,5; nőknél 78,4 év.

1. ábra - Születéskor várható átlagélettartam néhány európai országban (férfiak és nők átlaga). Forrás: WHO Health For All Database

Azonban az említett egészségben eltöltött életévek árnyalják a kapott képet. Egyáltalán nem biztos, hogy a legmagasabb várható élettartam a legnagyobb - egészségügyi szempontból mért – jólétet jelenti. A betegségteher, amely életünket végigkíséri, nagyban befolyásolhatja a mindennapi tevékenységünket, és ronthatja az életminőséget.

Külföldi és hazai adatok

Az OECD adataiból is látható például, hogy a lehető legmagasabb születéskor várható élettartam (nők esetében) Franciaországban volt 2010-ben (2. ábra). Ugyanakkor több országban is magasabb a születéskor várható, egészségben eltöltött élettartam (Svédország, Málta vagy akár az Egyesült Királyság), annak ellenére, hogy a várható ”összélettartam” ezekben az országokban valamivel kevesebb, mint Franciaországban.

Hazánk a nőket tekintve 2010-ben Csehországtól több, mint 5 évvel, Svédországtól pedig majdnem 12 évvel (!) volt lemaradva születéskor várható egészségben eltöltött életév tekintetében, annak ellenére, hogy a várható élettartamban csupán 2, illetve 5 év volt ez a különbség.

Világosan látható tehát, hogy egymással ugyan összefüggő, mégis két külön dologról beszélünk. Fontos kiemelni, hogy minél összetettebb mutatót vizsgálunk, annál nagyobb a hibázás lehetősége is. Én személy szerint kizártnak tartom például, hogy Románia, illetve Bulgária valóban jobb mutatókkal rendelkezzen e tekintetben, mint például Hollandia vagy Ausztria. Az adatok forrása, minősége tehát kulcsfontosságú minden összehasonlítás során.

2. ábra - Születéskor várható átlagélettartam és születéskor várható egészségben eltöltött életévek. Szürkével a születéskor várható élettartam, kékkel az egészségben eltöltött életévek. Forrás: OECD Health at Glance 2012

3. ábra - Születéskor várható egészségben eltöltött élettartam. Felülről: Svédország, EU-átlag és Magyarország, 2004-től. Forrás: https://ec.europa.eu/

Javuló tendencia Magyarországon

Ha az idő függvényében nézzük a változásokat, akkor látható, hogy az egészségben eltöltött életév tekintetében az elmúlt tíz évben Magyarország folyamatosan javuló tendenciát mutat., így remélhetőleg lassan felzárkózhatunk, vagy megközelíthetjük majd Európa gazdagabbik felét, annak ellenére, hogy a várható élettartamban egyelőre érdemben nem közeledünk (3. ábra).

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a ’60-as, ’70-es évekig nagyjából egységes képet mutatott Nyugat- és Közép-Kelet-Európa. A hetvenes évektől azonban elindult egy elszakadás, melynek hátterében a technológiai, társadalmi fejlődés állt, mellyel régiónk nem volt képes lépést tartani.

Mindezek ellenére a kilencvenes évek közepe óta, ha lassan is, de javuló tendenciát mutat. Ehhez azonban nem csak az egészségügy fejlesztése szükséges, de az egészségünket legnagyobb mértékben meghatározó életmódbeli tényezők (alkoholfogyasztás, dohányzás, helyes táplálkozás, sportolás) helyes irányba terelése is.

Fontos lenne belátni végre: 90 százalékban mi irányítjuk az egészségünket és sorsunk alakulását, az ellátórendszer ezen csupán javítani próbál, ha baj van.. Ez a javítás sosem száz százalékos. A társadalom egészének hozzáállásbeli változása önmaga és egészsége felé, már magában jelentős pozitív változásokat hozhat, és hozott is a rendszerváltás óta. Ezt az utat tovább kell erősítenünk, mert még nagyon az elején járunk.

(Dr. Bálint Botond)