Matematikusok, gének, rejtélyek Czeizel Endre szemével - 1. rész

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet

A társadalom életében fontos a tömegek szerepe, de a tudományos, technikai, gazdasági fejlődésben, a haladás irányának kijelölésében jelentősebb lehet a géniuszok léte, véli dr. Czeizel Endre.

A sajátos tehetségre alapozó, speciális szellemi képességet igénylő művészeti ágakban, teljesítményük alapján, bizonyára kiválnak a legjobbak, de olykor (többnyire) csak hosszabb idő után, amikor a közvéleményt az értékelésben már nem befolyásolják a meglévő előítéletek, a társadalmi manipulációk, az adott kor divatja. Sajnálatos történelmi tény, a nagyságok egy részét nem ismerik el életében. Sokan csak haláluk után „dicsőülnek meg”, mert a művészetek fogyasztói csak lassan szoknak hozzá a bevettet (megszokottat) meghaladó, újszerű kifejezésmódhoz.

A tudományokban kicsit más a helyzet, bár az igazán nagy felfedezések lényegét ott is főként (sokáig csak) a szakmabeli kortársak értik. A természettudományos eredmények értékét ráadásul végül a gyakorlati hasznosulás jelöli ki – elmélkedik a különféle tehetségek sorsán az említett könyv szerzője, mások gondolatait is felidézve. Szentgyörgyi Albert például egyértelmű téveszmének minősítette azt a nyilvánosságban élő vélekedést, miszerint „a lángelmét nem lehet elnyomni, hiszen az minden körülmények között utat tör magának". Tapasztalataira alapozva vélhette úgy a Nobel díjas tudós, „Csodát tör utat! Úgy el lehet nyomni, taposni, mintha ott sem lett volna!” – inkább az tekinthető szabálynak, hogy minél kivételesebb adottságú valaki, tehetsége valóra váltásában annál érzékenyebben befolyásolják őt a külső körülmények, teszi hozzá Czeizel doktor.

Matematikusok, gének, rejtélyek Czeizel Endre szemével - 2. rész

Az átlagostól eltérő – olykor különc – zsenit, másként fogalmazva, a kivételes talentumot illő segíteni, megbecsülni, különleges bánásmódban részesíteni. Meg kellene szakítani a magyar történelemben sokszor látott „rossz kört”. Matematikusok, gének, rejtélyek Czeizel Endre szemével - 2. rész >>

Az egyéniség jellemzőit (általában véve), adott egyén szellemi képességeit (konkrétan) meglehetősen nehéz pontosan leírni, meg- és felbecsülni, véli a genetikus tudós. Ha nyilvánvaló is a környezet számára, ha érzékeli a laikus átlagember is, hogy valaki – pozitív értelemben – más, mint ő, mint a többség, azt nem tudja egészen egzaktan megfogalmazni, miben is látja ezt, és pontosan mennyire kiugró az illető tehetsége. Az elemzés a szakember számára is gond lehet, mert a megmutatkozó (vagy csak sejthető) képességek mértékét nehéz jól megragadni, máséhoz viszonyítani.

A legokosabb egyén kiválasztására alkalmas lehet az általános értelmi képesség becslésére kidolgozott mérési eszköz (intelligencia-teszt), ám evvel kapcsolatosan adódik két komoly gond, mondja a szakember. Elsősorban is az, hogy a teszttel mért érték (az IQ), az illető egyén „géniusz” mivoltának csak az egyik, és nem feltétlenül a legfontosabb összetevője. Másfelől az, hogy keveseknél végzik el a felmérést, a meglévő eredményekhez pedig a kutatók alig, vagy nem is férnek hozzá – állítja a kiemelkedő személyiségeket, és a családjukban (olykor halmozódóan) előforduló kiugró teljesítményeket, az összefüggéseket kereső genetikus.

A központi idegrendszer minden társadalmilag fontos megnyilvánulása mérhető, mégis sokáig csak az intelligencia mérésére törekedtek, s jelölték az úgynevezett Gauss-görbén (K. F. Gauss, 1777-1855) – a 70 alatti IQ-hoz kötötték az értelmi fogyatékosság meghatározását. A 130 IQ felettiek a népességnek mintegy 2,3%-át jelentik, a 145 felettiek már csak 0,1 százalékát. A kivételes talentum a tízmilliós népességen belül durván tízezerre tehető. 160 IQ feletti értékkel már csak 330 szuper-talentum bír, 175 IQ felettivel, hazánkban, talán ha három.

Na és a matematikusok?

Férfiak, matematika, autizmus

E három fogalom látszólag nem, valójában mégis szorosan kapcsolódik egymáshoz - állítja Simon Baron-Cohen, a University of Cambridge Autizmus Kutató Központjának igazgatója a BBC internetes kiadásában. Mi a véleménye erről egy magyar szakembernek? Férfiak, matematika, autizmus >>

Már az ókori görögök megmondták, hogy négy fő terület (zene, költészet, festészet, matematika) művelésére születni kell. Czeizel doktor ez utóbbi ág vizsgálatától egy ideig tartott, vallja be a webbeteg.hu riporterének, hiszen, az első háromnak a tárgya oly könnyen szerethető, élvezhető az átlagember számára, ám a matematikusok közössége, mint mondja, szinte autisztikus – ők értik egymást, míg mindenki más a körön kívül marad. Azért is nehéz kutatni a matematikusokat, mert életrajzuk nagy része képletekből áll, és emellett oly kevés anyakönyvi adat maradt fenn róluk.

Fennmaradt viszont az a filozófiai tétel, állítás, hogy a görög ókorban a zene szülte a számelméletet, majd ez lett a harmóniatan alapja. J. S. Bachról és Erkelről úgy tudni, kiváló matematikusok voltak, Erkel sakkbajnokságot is nyert. Több matematikusnak volt jó az íráskészsége. Az összefüggés persze nem szükségszerű – sok költő igen rossz volt a matekban, Ottlik Géza és Esterházy Péter viszont matematikusnak készült. Sok alkalmazott matematikus kézügyessége oly feltűnően, annyira rossz volt, hogy szemtanuk szerint, a gyakorlatokon szinte szétdúlták a labort.

Rögös út várja a tehetségeket

A hazai szakirodalomban többen felvetik, hogy a világ nagy matematikusai között több a magyar, mint ahogyan ez a népességi arányunk alapján várható volna. A humángenetika fontos alapelve, hangsúlyozza Czeizel doktor, hogy az emberiség egy fajhoz tartozik, ezért a különböző népességek genetikai adottságaiban nincsenek jelentős különbségek, eltekintve néhány ritka génmutációra visszavezethető jellegtől és betegségtől. Az emberek szellemi adottságaiért általában a kromoszómák nagyszámú helyén (az úgynevezett lokuszán) lévő génpárok együttes hatása a felelős. Az általános értelmi adottság hátterében mintegy ezer génpár áll. Nyilván a matematikai adottságokért is sok-(poli)-génes rendszer felel.

Az alapelvből tehát az következne, hogy az egészen kivételes képességűek (a géniuszok) relatív gyakorisága a különböző népességekben azonos. Ám nem ezt igazolta az elméletileg várt és a ténylegesen tapasztaltak összehasonlítása. A szerző által korábban vizsgált hírességek: a muzsikus, a költő, a festőművész, illetve a természettudós géniuszok száma (az előfordulási gyakoriságuk), mint kutatása is igazolta, a különböző országok lakosságában jelentősen eltér. Ez pedig vajon azt jelentené-e, teszi fel a költőinek szánt kérdést magának a genetikus, hogy a különböző népességekben az e szellemi képességeket megalapozó veleszületett adottságok, illetve a hátterükben álló gének eltérőek volnának? Nem, adja meg magának és a webbeteg.hu olvasóinak is a tiltakozó választ dr. Czeizel, megjegyezve azt, hogy valójában ma még nem lehetséges megvizsgálni az egyénben a sajátos (speciális) szellemi adottságért felelős géneket. Az viszont nagy biztonsággal állítható, hogy a talált eltéréseket döntően a külső tényezők hozzák létre. Azaz a családi körülmények, az iskolai hatások és a társadalmi lehetőségek „okolhatók” a sikeres következményekért – ugyanis alapvetően ezek határozzák meg, hogy a veleszületett adottságokból melyek jöhetnek felszínre, mutatkozhatnak meg (válnak valóra) és milyen mértékben lesz belőlük képesség. Hatványozottan igaz ez a kiemelkedően jó adottságú (tehetséges) gyerekek esetén, mert a tapasztalati tények azt igazolják, az ő kivételes talentummá válásuk útja még rögösebb.

Matematikusok, gének, rejtélyek Czeizel Endre szemével - 2. rész

(WEBBeteg - Fazekas Erzsébet)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

A változékony időjárás hatásai A változékony időjárás hatásai

Fronthatások, nyári meleg - Minden korosztály szervezetének megterhelő.

Utazás tömegközlekedéssel Utazás tömegközlekedéssel

Hogyan maradjon fitt hosszú utazáskor buszon vagy vonaton?

Minden tizedik gyermeket és a...

Hőségriadó van, itt vannak a kánikulai éjszakák, amikor sokszor aludni sem tudunk a rekkenő melegtől. Felkelünk, mert megszomjaztunk, hálóruhát...

10 ok, ami ujjdagadást okozhat

Az ujjak dagadása általában ártalmatlan, de van, amikor egy súlyosabb, háttérben meghúzódó állapotra utal. Íme, az ujjdagadás (dactylitis)...

Matematikusok, gének, rejtélyek...

Az átlagostól eltérő - olykor különc - zsenit, másként fogalmazva, a kivételes talentumot illő segíteni, megbecsülni, különleges bánásmódban...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.