Sok országban tiltják az embrionális őssejtekkel való kísérletezést

MTI-Press
megjelent:

Az amerikai egészségügyi hivatal (FDA) 2000 augusztusában megjelent hivatalos iránymutatása szerint "az emberi őssejtekkel folyó kutatások új kezelési módok ígéretét hordozzák, gyógyíthatóvá tehetnek olyan betegségeket, mint például a Parkinson-kór, a tartós rokkantságot okozó sérülések, az egyes típusú cukorbetegség, a szklerózis multiplex, a szívbetegségek és az égési sérülések."

A magzati őssejtek használatára vonatkozó etikai szabályok jelenleg országonként változnak - a teljes liberalizmustól a totális tiltásig.

Köldökzsinórvér: Megéri őssejtet tároltatni?

Nemsokára kisbabám születik és tanácstalan vagyok. Levetessük-e a köldökzsinórvért? Milyen esetekben nyújthat segítséget az őssejt? Fel lehet használni az őssejtet a vérrákon kívül más problémánál is? - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.
Köldökzsinórvér: Megéri őssejtet tároltatni?

A kutatások érdekében kampányolók az embrionális eredetű sejteknek számos előnyt tulajdonítanak. Például azt, hogy a felnőtt szervezetben meglehetősen kevés őssejt áll rendelkezésre (a csontvelő minden 1000 sejtjéből mindössze egy az őssejt), így aztán a mesterségesen létrehozott embriók sokkal könnyebben különíthetők el és szaporíthatók. Másrészt a magzatból származó sejtek sokkal gyorsabban osztódnak, mint a felnőtt szervezetek őssejtjei, következésképpen a terápiához szükséges mennyiséget rövidebb idő alatt kaphatja meg a páciens. Harmadsorban: az embrionális őssejtek sokkal rugalmasabban alakulnak, tehát valószínűleg a kóros folyamatok sokkal szélesebb spektrumát képesek kezelni. Ezen felül jóval hatékonyabban alkalmazhatóak a genetikai eredetű megbetegedések terápiájához, mint a páciens saját - a hibás genetikai anyagot tartalmazó - sejtjei.

Szabályok és kísérletek

Az Európai Unióban egyelőre nincsen egységes szabályozás az őssejtkutatásra vonatkozóan, ezért az előírások országonként változnak.

Leukémia - Őssejt, vagy donor?

A felnőtt leukémiás páciensek ugyanúgy épülnek fel a köldökzsinórvérből származó őssejtek átültetése után, mint akkor, ha jól egyező donortól kaptak csontvelőt - közölték kedden amerikai kutatók.
Leukémia - Őssejt, vagy donor?>>

Németországban, Ausztriában, Finnországban, Görögországban, Írországban, Portugáliában tiltják vagy nagyon erősen korlátozzák a magzati őssejtekkel végzett kísérleteket. Ugyanakkor Svédország és Nagy-Britannia megteremtette a törvényi feltételeit az embrionális őssejtekkel folyó kutatásnak. Előbbi létrehozott egy őssejtbankot is. Belgium tiltja a reproduktív célú klónozást, ám az in vitro megtermékenyített és megmaradt embriók felhasználását engedélyezi. Franciaország mindkettőt tiltja, de nem korlátozza a külföldről származó embriókkal folytatott kutatást. Magyarországon létezik törvény a mesterséges megtermékenyítésről, amely bár nem tiltja a feleslegessé vált embriókkal végzett kísérleteket, de nem tér ki külön az emberi őssejtekre.

Menstruációs vér őssejtjei a gyógyításban

A köldökzsinór és a menstruációs vér sejtjeiből származó őssejtek átültetésével reményt kaphatnak a gyógyulásra az agyvérzéses, Alzheimer-kóros és ALS-ben (amiotrófiás laterális szklerózis)szenvedő betegek, állítja a Cell Transplantation című folyóirat egyik cikke.
Menstruációs vér őssejtjei a gyógyításban>>

Afrikában egyedül a Dél-afrikai Köztársaságban található őssejtbank, a szabályozás pedig "középutas", azaz tiltja az őssejtek kísérleti célból való létrehozását, de a megmaradt embriók felhasználhatók. Ázsiában Japán és Dél-Korea folytat kutatásokat, ám az muszlim országok vallási okokból tiltják azt, kivéve Iránt, ahol a világ egyik legliberálisabb "őssejttörvénye" hatályos.

Jó néhány ország nélkülöz mindenféle szabályozást mind a reprodukcióra, mind a klónozásra és az őssejtkutatásra vonatkozóan; ezt a hiányt kihasználva orvosok és kórházak nem ellenőrzött beavatkozásokat is végeznek.

Az Egyesült Államokban - ahol ebben a témában a legkiterjedtebb kutatások folynak - szövetségi államonként különbözőek a jogszabályok a teljes tiltástól az enyhe korlátozásig. George W. Bush elnöksége idején korlátozták a kutatóintézetek rendelkezésére álló őssejtvonalakat, 2006-ban pedig maga az elnök élt vétójogával az őssejtkutatási törvény elfogadása ellen. A demokrata párti Barack Obama ezzel szemben felszabadította azokat az állami pénzforrásokat, amelyeket még 2001-ben Bush zárolt. Ehhez a közelmúltban további forrásokat biztosított az elnöki adminisztráció.

A látható őssejt

Őssejtek: Tároltassuk-e a köldökzsinórvért?

A közeljövő egyik legkecsegtetőbb terápiás lehetősége az őssejtekkel kapcsolatos. Szinte nincs olyan nap, amikor a világ különböző sajtótermékei ne számolnának be újabb és újabb lehetőségekről, eredményekről.
Őssejtek: Tároltassuk-e a köldökzsinórvért?>>

Az Advanced Stem Cell Technology megszenvedte a Bush-éra nélkülözését, 2002-ben és 2004-ben a teljes csőd szélére került, ekkor John Cusack színész és Robin Cook író közreműködésével menekült meg. Lanza nagyjából ekkor publikálta legfrissebb eredményeit, beszámolva arról, hogy egérkísérletek során képesek voltak embrionális őssejtekből a szem recehártyájának pigmentrétegét képező sejtek (RPE) előállítására. Ezek a sejtek táplálják a látóideghártya receptorait, a csapokat és pálcikákat. Az RPE-sejtek beültetésével megújítható a pigmenthártya, ezáltal "megfiatalodnak" a fényérzékelő sejtek, és helyreállítható az időskori makuladegeneráció miatt elveszített látás.

Az intézet 2005-ben a tőzsdére lépett, és forrásokat szerzett a további kutatásokhoz. 2008-ban azonban a papírok árfolyama hatalmasat zuhant, egy centre süllyedt, emiatt minden munkatársat elbocsátottak, csak Lanza és négy kollégája maradhatott. Egy új elnök-vezérigazgató állította talpra az intézményt, és végül elérték, hogy az FDA januárban rábólintott a látásregeneráló műtét humán próbájára. Ez az Advanced Stem Cell Technologynak nagyjából 5-7 millió dollárjába kerül majd, Gary Rabin intézetvezető azonban mégis büszke, hiszen "ez az első alkalom a cég életében, hogy saját erőből képes a klinikai vizsgálatokat finanszírozni".

A kísérlet nem az első, amelyet embrionális őssejtekkel végeznek, de az első olyan lehet, amely eredménnyel kecsegtet. A szemsebész Schwartz egy hajszálvékony kanül segítségével mintegy 50 ezer sejtet juttat a páciens retinája mögé. Amennyiben az első műtét sikeresnek bizonyul, még további 11 makula degenerációban szenvedő kaphatja vissza látását.

De közöttük egy apáca sem lesz. A két nővér egyikénél időközben rákbetegséget diagnosztizáltak, így nem operálható. Másikuk kezdeti eltökéltsége megingott, ezért egyházi tanácsot kért feletteseitől, ezt követően végül elállt a műtéttől, mivel "az embriók megsemmisítése súlyosan erkölcstelen tett". Azonban hozzátette: "imádkozom a Szentlélekhez, hogy a tudósok fedezzék fel, miként lehet felnőtt őssejteket felhasználni" betegségének kezeléséhez.

(MTI-Press)

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.