A klímaváltozás hatása a parlagfű elterjedésére – Mire számíthatnak az allergiások?

A klímaváltozással kapcsolatban gyakran elhangzik, hogy kedvez a parlagfű terjedésének, ez azonban önmagában kevés információt jelent egy allergiás számára. A kutatások ennél jóval részletesebb képet rajzolnak: nemcsak a növény földrajzi elterjedése változik, hanem a pollenszezon hossza, a levegő pollenkoncentrációja, sőt maga a pollen allergénhatása is.

A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) Európa egyik legjelentősebb allergén növénye, amely különösen Magyarországon és a Kárpát-medencében okoz komoly népegészségügyi problémát. Észak-Amerikából származó inváziós növény, amely kiválóan alkalmazkodik a bolygatott élőhelyekhez, mezőgazdasági területekhez és útmenti sávokhoz.

A parlagfű fejlődését elsősorban a hőmérséklet, a csapadék és a nappalok hosszának változása szabályozza. A melegebb tavaszok gyorsabb növekedést, az enyhébb őszök pedig hosszabb pollenszezont eredményezhetnek.

Emellett a légköri szén-dioxid-koncentráció emelkedése önmagában is serkenti a növény biomassza-termelését és pollenképzését. Kísérletes vizsgálatok szerint ugyanaz a növény magasabb CO₂-szint mellett több pollent termelhet, mint korábban, ami növeli az allergiások terhelését.

Magyarország továbbra is az egyik leginkább érintett ország

A Kárpát-medence Európa legmagasabb parlagfű-pollenterhelésű régiói közé tartozik, a legnagyobb állományok továbbra is Magyarországon, Horvátországban, Szerbiában, Romániában és a Balkán egyes részein találhatók. Az előrejelzések szerint ez a következő évtizedekben sem változik jelentősen.

Az NNGYK Aerobiológiai Hálózatának mérései alapján a legnagyobb pollenterhelés rendszerint az Alföldön és a Dél-Alföldön mérhető, míg a nyugat-magyarországi és magasabban fekvő térségekben általában alacsonyabb. A pollenszezon egyre gyakrabban már július végén megkezdődik, és intenzitását ma már nagymértékben a nyári időjárási szélsőségek – a hőhullámok, az aszály és a csapadék időbeli eloszlása – befolyásolják.

Egyre északabbra tolódik a parlagfű

Az elmúlt évek egyik legfontosabb felismerése, hogy a klímaváltozás elsősorban nem dél felé, hanem észak felé változtatja meg a parlagfű elterjedését.

A folyamat már ma is megfigyelhető. Azokban az országokban, ahol korábban a parlagfű csak elszórtan fordult elő – például Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Németországban vagy Dániában –, a felmelegedés egyre kedvezőbb feltételeket teremt a növény tartós megtelepedéséhez és a pollenszezon kialakulásához. A modellek szerint a század közepére a parlagfű akár az Egyesült Királyság és Dél-Skandinávia egyes részein is tartósan megtelepedhet. Ez azt jelenti, hogy míg korábban sok magyar parlagfűallergiás számára egy északi nyaralás jelentős enyhülést hozhatott, a jövőben ez egyre kevésbé lesz igaz, különösen augusztus végén és szeptemberben.

Érdekes módon a déli elterjedési határ ezzel szemben alig változik. Dél-Spanyolországban és Dél-Olaszországban a nyári szárazság már jelenleg is korlátozza a növény fennmaradását, ezért a további melegedés nem feltétlenül kedvez a terjedésének.

Hosszabb lesz a pollenszezon

A klímaváltozás nemcsak a növény elterjedését módosítja, hanem a pollenszezon időtartamát is.

A parlagfű virágzását elsősorban a nappalok rövidülése indítja el, ezért a szezon kezdete kevésbé változik, mint sok tavaszi pollent termelő növényé. Ugyanakkor az enyhébb őszök miatt a virágzás tovább tarthat, így a pollenszezon akár szeptember végéig vagy október elejéig is elhúzódhat. Több európai modell szerint a pollenszezon hossza a század közepére 2–4 héttel is növekedhet egyes régiókban.

Az allergiások számára ez azt jelenti, hogy a tünetek nemcsak erősebbek lehetnek, hanem hosszabb ideig is fennmaradhatnak.

Nemcsak több pollen, hanem erősebb allergénhatás

A kutatások arra is utalnak, hogy a magasabb szén-dioxid-koncentráció nemcsak a pollenszemek számát növelheti, hanem azok allergénfehérje-tartalmát is.

Ehhez társul a légszennyezés hatása is. Az ózon, a nitrogén-oxidok és a szálló por módosíthatják a pollenszemek felszínét, elősegítve az allergének felszabadulását. Emiatt ugyanazon pollenkoncentráció mellett is súlyosabb tünetek jelentkezhetnek, különösen nagyvárosi környezetben.

Mit jelent ez a nyaralás megtervezésekor?

A klímaváltozás miatt egyre kevésbé elegendő pusztán az országot kiválasztani. Sokkal fontosabb az adott régió növényzete, tengerszint feletti magassága és az aktuális pollenkoncentráció.

Augusztus végén a Kárpát-medence, a Balkán, Dél-Szlovákia és egyre inkább Lengyelország déli része is jelentős pollenterhelést mutathat. Ezzel szemben a magashegységi területeken – például az Alpok magasabban fekvő vidékein –, valamint a nyílt tengerpartokon rendszerint alacsonyabb a parlagfűpollenek koncentrációja. A pollen ugyan több száz kilométerre is elsodródhat, de a helyi növényállomány továbbra is meghatározó.

Utazás előtt ezért érdemes nemcsak az időjárás-előrejelzést, hanem az adott térség pollentérképét is ellenőrizni. Magyarország és a szomszédos országok aktuális pollentérképe elérhető az NNGYK oldalán: Nemzetközi Parlagfű-riasztási Rendszer.

Mit várhatunk a következő évtizedekben?

A jelenlegi modellek szerint Európában a parlagfű pollenkoncentrációja 2050 körül akár négyszerese is lehet a jelenleginek, bár ennek pontos mértéke attól is függ, milyen gyorsan terjed tovább maga a növény. A parlagfű-allergiában szenvedők száma Európában a század közepére várhatóan több mint kétszeresére nőhet, elsősorban az északi országok érintettségének fokozódása miatt.

Bár a klímaváltozás kedvez a parlagfű terjedésének, az emberi tevékenység továbbra is meghatározó tényező. A mezőgazdasági gyakorlat, a gyomirtás, az útmenti területek kezelése és az inváziós fajok visszaszorítása jelentősen befolyásolhatja, hogy a modellekben szereplő kedvezőtlen forgatókönyvek mennyire valósulnak meg a gyakorlatban.