Szorongás és pánikbetegség

Szia!Nem tudom sírjak vagy nevessek!A 17 éves fiam trombózissal kórházba került.És egész nap végig vele voltam,nem volt roham,pedig ilyen helyzetekben van.Sőt,6-án Emesének kivették a manduláját,ezer ember között szaladgáltam,semmi,bírtam,engem is meglepett.És most büszke vagyok(nem tudom mire)és elégedettség érzése van bennem,pedig nem rajtam múlott.És lelkiismeret- fúrdalás,mert magammal foglalkozom,holott a fiam szenved.Tudom,hogy nem alszik,fél amit az orvostól hallott,sötét gondolatok kerülgetik.Én meg mintha nagy dolgot tettem volna,még büszke vagyok a semmire!Bocs,hogy leírtam,de jobb mint zokogni egyedül.Szerinted ez természetes,nem elítélendő?Nem merek a tükörbe nézni.Igaz írsz?Mi a véleményed?Neked van gyereked?Voltál már ilyen helyzetben?Jó éjt!

De mikor szünetet tartok, akkor pedig folyton arra gondolok, hogy az értékes időt elpazarlom. Vettem én már nyugtató teát is, hátha az segít, de nem lett jobb. Gyógyszert meg nem akarok szedni.

túlstresszeled magadat,szorongasz,ilyenkor szerintem legjobb dolog saját magad lenyugtatása,kicsit kapcsolódj ki,tarts szüneteket tanulás közben..

Sziasztok! Most hogy elkezdődött az egyetemen a vizsgaidőszak, egyre többször van gyomorgörcsöm és hányingerem. Félek, hogy nem tudok rendesen felkészülni a vizsgáimra. Egész nap csak tanulok, van hogy hajnalig is de nem tudok megnyugodni sosem. Egyszerűen nem tudom mit tegyek, hogy nyugodtan tudjak beülni vizsgázni.

Folytatom, legalább ezt már nem nyeli el. Tehát hazamenés után még kb 6 hónapig szedtem a gyógyszert, amit felírtak, aztán elmentem a kórházi papírokkal a helyi rendelőbe, és onnantól itt írják fel a gyógyszereket, és magam szabályozom, hogy mennyit szedjek be. Ezért írtam, hogy a legfontosabb a pontos diagnózis, és a rávaló gyógyszer megtalálása. Aztán már csak a jó mennyiséget kell beállítani. Ha már jóol vagy, szépen el kell kezdeni csókkenteni a mennyiséget. Kb 1 év után. Én a magam részéról nem fogom elhagyni teljesen. Mert ha visszaesel, mindíg rosszabb formában jön vissza a betegség, Ráadásul nem is drága a gyógyszer. Kéthavonta fizetek 400 ft-ot érte.

Az én pánikbetegségemnél ha rám tört a roham, járni sem bírtam Ájulásig fokozódó, leginkább az infarktusra hasonlító formában jött. Aztán fél óra múlva, nagyjából mire kiért az orvos, el is mult. A háziorvosom azt mondta, hogy feküdjek be kórházba, most még, hogy friss a betegség Már másnap mentem is Pestre, a volt Honvéd kórházba. Egyébként bárki odamehet. Le kell beszélni, hogy van e helyük, és ha van, már mehetsz is. Előzetesen megnéz egy pszihiáter, a rendelőben, azt annyi. Amikor felvettek, egy pszihiáter kb 1,5 órán át vizsgált, meg beszéltetett. Így lett meg a diagnózisom. Aztán kiírta rá a gyógyszert. Három héten át kezeltek, aztán annyi. A győgyszernek annyi mellékhatása volt, hogy állandóan ment tőle a hasam, de ez benne van a pakliban. Lefogytam 48 kilóra. Sex problemák is voltak, de ahogy lecsökkentették az adagomat, szépen helyreállt minden. Most fél zoloftot, és 0,25 mg rivotrilt szedek. Mivel a kórházban hamar helyrehoztak, sokat segítettem a nővéreknek, ugyhogy sokfajta pszihiátriai problámát láttam. Meg dumáltam a betegekkel. Ha lehet ilyent mondani, semmi rossz emlékem nincs a kórházról. Minden gyógyszert ( még azt is, amit más betegség miatt szedsz, ők adnak. Délelöttönként meg elküldtek egy vizsgálatra. CT, ideg, gyomor, UH, stb.

Szia Sanyi!Szerintem mindegy a nem és a kor,ezzel folyamatosan küzdök 14 éve.Csak vannak szünetek.Ma egy zebra előtt majd összeestem.Ember alig,csak álltam.Komolyan fontolóra veszem az orvost.Neked a gyógyszerek nem okoztak mellékhatást?Visszaolvastam régebbi írásod,amiben szerencsés gyógyulásodról írsz,terápiáról.Mit takar a terápia?És be kellett feküdnöd a kórházba?Bocs,hogy nyaggatlak,de szükségem van egy biztos támogatóra,aki kicsit megerősít.Köszi.És Te is tudod,nem olyan egyszerű az sztk-ba beülni 101 ember közzé,3órán át.Örülök,ha a gyerekkel(1 kicsi van a többi önálló)eltudok menni,hála alig beteg.Azt hiszem lebuktam:se rákszűrésen se más bajjal nem megyek dokihoz.7 év alatt 1-szer látott,akkor is felkiáltott:magának tényleg nagy baja lehet!Ezt is kerülöm,az a biztos.De tudod mi a furcsa?4 terhességem volt,akkor mindíg tünetmentes kismama voltam.ilyen az élet!Na üdv,jó éjszakát!

"A betegség következményeként gyakran elkerülő viselkedés alakul ki (a beteg igyekszik kerülni azokat a szituációkat, melyekben jelentkezhet a rosszullét). Egészen szélsőséges viselkedés is előfordulhat, legvégső esetben a pánikbeteg képtelen elhagyni otthonát. Sajnos ez a szakszóval agorafóbiának nevezett betegség a későbbiekben ravasz módon újabb és újabb helyeket talál, amelyek ugyancsak félelmet jelentenek majd a beteg számára. " Ezzel nem vígasztalni akarlak, csak annyit, hogy ha nem kezeled, vagy nem veszed komolyan, bármit produkálhat az agyad, ahogy terjed benne a betegség. Írtad, hogy voltál dokinál, de nem mondott semmit. Ezt azért nem nagyon tudom elhinni: Milyen dokinál voltál? Hidd el nekem, sürgős segítségre van szükséged. Menj el a háziorvosodhoz, és kérj beutalót a pszihiátriára. Vagy keress a közeledben pszihiáter szakorvost, hogy legalább a betegségedet jól diagnosztizálja. Ő írhat fel neked gyógyszert is. Ha akarsz írj e-mailt, de ne hagyd el magadat, mert hosszú az élet, és nagyon kell szenvedni még...fiatal vagy . Tegyél magadért. Sanyi

Megkaptam a leveledet is, és válaszoltam. Most csak annyit: ne hagyd, hogy urrá legyen rajtad a betegség okozta letargia. A saját életedért te vagy a felelős. Legalább hagyd, hogy valaki segítsen neked. Sanyi

Írtam neked egy jó hossú hozzászólást, de elnyelte az internet. Nos, 96 óta azért sokat fejlődött a pszihiátria, és elmehettél volna akár az sztk-s rendelésre is. Nekem az a véleményem, hogy szakorvos által felírt gyógyszer nélkül egyre rosszabb lesz a betegséged. Két oka is lehet annak, hogy megint előjött: egyik az, hogy most vagy abban a korban, amikor a nők elkapják, a másik, hogy szerintem még dolgozik benned a kisördög.