Szorongás és pánikbetegség

Ha feliratod, Zoloft oldatot irass, azon van támogatás. És ne fogadj el helyettesítő gyógyszert. A rivotril helyett, van akinél a xanax válik be. Én pont attól lettem nagyon rosszul! Tehát nagyon fontos a jó antidepi mellé, a jól kiválasztott nyugtató is.

17 évesen nem szoktak a gyerekek trombózist kapni. Gondolom, a fiad nem iszik és nem dohányzik, mint a güzü. De még úgy is megélnek 35 évet. Mit mondd a doki? Valamit csak mondtak neked is? Előtte, akár évekkel, műtötték a gyereket? Írjál mihamarább, mert nagyon izgulok a gyerekért.

A rettegés = folyamatos ( vagy időszakos) félelem. A folyamatos félelem beindíthat olyan agyi reakciót, hogy akkor is fennmarad, amikor az ok már megszünt. Erre írtam azt, hogy kémiai változást idézett elő. Ezért KELL a gyógyszer. Az ujjadat is csak egy határig birod hátracsavarni tünetmentesen, de aztán eltörik. És akkor már be KELL gipszelni, mert a Budha tehetetlen vele. Persze enélkül is összeforr majd, de nem egyenes lesz, hanem ívelt, és állandóan fájni fog a csont, stb. Én azt mondom, ne várjál vele. A pszihiátriára már nem kell beutaló. Felhívod a rendelőt, és kérsz időpontot. Ez is 3 hét, mire bejutsz. Elmondod a tüneteidet. És a doki tudni fogja, mi kell rá. Ez nem szégyellnivaló, mint egyetlen betegség sem az. De ha elhanyagolod, és ez miatt a gyerekeid szenvednek hátrányt, az már szégyellnivaló.

Nagyon Köszönöm!!

A nagy fiam teljesen kiborult,nem mozoghat,tegnap 9-szer szúrták,fáj a lába és 17 évesen először beteg.Nem eszik,itatni kell.Szörnyű a szemébe nézni,fáj amit látok!A mélyvénás trombózis mint a halál szele,kerülgeti,nem nyerhetek bizonyosságot,elsuhan-e?Mások a pénzt számolgatják,kevés:én a napokat ami a túléléshez vezeti és mindenem eladnám(élettelen semmik,tárgyak)hogy ne kelljen szenvedését élnem.Bocs,de ez most kijött belőlem.

Kétszer is elolvastam amit írtál.Megértettem,miért történik velem ami bűntudatot okozott.Kicsit megkönnyebbültem és nem utálom magam.Igazad van,a meditációval kapcsolatban is,ha a fiam gyógyultan kijön a kórházból,magamra is gondolok,orvoshoz megyek.De amit a rettegésről írtál,nem igazán értem,kiegyensúlyozott,öntudatos ,elfogadó nő vagyok.Nincs betegség vagy halálfélelmem,ami úgymond rossz a napjaimban,életemben,szükséges,másként nem élnénk át ami öröm,boldogság.A busztól se félek,csak nem igazán szállok fel.-Egyébként meglepően írsz erről a betegségről,mintha pszichiáter lennél.Butaság,de már lenyűgöző.Köszi, a mai éjszaka nyugodtabban fogok aludni.Kibékülve magammal.És te is vigyázz magadra.jó éjt.

Zoloft és rivotril

Amit leírtál, semmi szégyellnivaló sincs. Inkább örülj neki, hogy végig tudtad csinálni ezt a nagy feladatot, baj nélkül. Hogy mire gondoltál közben, arról nem nagyon tehetsz. Megcsináltad, és közben az agyad dolgozott azon, ami a leginkább foglalkoztatta, hogy jaj istenem csak végig bírjam... Egyébként amit leírtál, hogy nagy terhelés alatt jól bírtad a gyűrődést, már sokan leírták. A baj valójában ott van, hogy amikor az agyad nincs lefoglalva, akkor retteg. Egyébként az állati létnek ez fontos része, hogy az agyu(n)k állandóan lesi a veszélyt, hogy menekülhess, ha baj van. Csakhogy a mi agyunk ezt túlzásba viszi, alkalmanként. Éppen azért, mert nem kap elég szerotinint a szervezettől, ami egyensulyban tartaná ilyenkor is. De egy darabig el van e nélkül is, de a hiány miatt kémiai elváltozás keletkezik az agyban. És jön a pánik, meg a roham. Ezért mondják sokan, hogy ezt a kémiai elváltozást csak gyógyszerrel lehet visszaalakítani. Ezért nagyon fontos a helyes diagnosztizálás eredményeként felírt jó gyógyszer. Sajnos szerintem ebből a Buddha nem fog meggyógyítani. Úgy gondolom, hogy a szervezeted a nagy feladat miatt termelt egy kis szerotinint, és ezért bírtad végigcsinálni. De az élet túlnyomórészt nem ilyen stresszes. És azt is ki kell bírni. Igen, nekem is van két nagy gyerekem, de az én pánikom már akkor jött elő, amikor ők már kiléptek az életbe. És én nagyon gyorsan bekerültem kórházba, és inkább szemlélője voltam, mint szenvedője a pániknak. Szerintem ha továbbra is csak a Buddha fog kezelni, hamarosan, elképzelhető...Vigyázz magadra!

Jó régen jártam ezen az oldalon, és úgy látom, azóta beindult ez a pánikos fórum. Megdöbbentő, hogy mennyire hasonlóak a tünetek és az elkerülő megoldások! Végig olvastam a hozzászólásokat, és gondoltam, leírom, én hogyan tartom "szinten" magamat. Igen, szinten, mert azok véleményét osztom, akik szerint ezzel a betegséggel CSAK együtt lehet élni! Tehát, hosszú évek óta pánikbeteg vagyok, megjártam már "mennyet és poklot", inkább az utóbbit. Szerencsére találtam egy nagyon rendes dokit, aki jó gyógyszert írt fel (értsd: tényleg használ), így - ahogy mondani szoktam - viszonylag normális életet tudok élni.

Én még csak most léptem be az oldalra,ird meg nekem légy szives a gyógyszer nevét amit szedtél!Köszönettel Lalika!!!