Mindig szomjas

szavak helyett-

ékkő-pillantás,negédes-ártatlan

csorgó vágy,rezzenő kebled halma

édes harmat ajkad felett,ház-ahol a gyönyör lakozik

olcsó kis kocsma,este gyúl ódon tetők felett

csak ültél,éneklő karszékben,ideges-remegőn

tekintetek keringője,érzed,mily szép?...

aztán csak nyugalom tengere volt

árbócra eresztetted szempilláid félkörívét

végre mosolyogsz-

végre nem félsz-

(aprócska boldogságosság)

-én láttalak mezítelen valódban, jutott eszembe pirulón-szemlesütve

szép vagy és egyszerű

én meg?...

Mindig szomjas.