Sms(tovatűnő tűnődések)

Egy leszbikus lány, Angeleyes mindennapos harcai, kétségei, vágyai a hetero világban...

"Remélem,megbocsájtottál,és

idővel talán barátok leszünk."

röppent el telefonjáról-mely megannyi bosszúságot okozott neki még nem is olyan rég-a rövid üzenet,tűnődőn nézte

aprócska boríték tovatűnő rajzát

annyi minden történt

annyi minden egy hónap alatt-egy hónap az élet...

ma reggel tanyán járt,megpróbált fejni,nevetésbe fulladt,boci-és életszagú lett,ő, a városi lány,aki lélekben sosem érezte magát városinak...

(habos volt a tej,s meleg a vödörben,kismacskák hemperegtek hajnal-illatú szénakazalban...)

arra gondolt,élni jó, és ő sem akart bántani senkit

sosem

és az a lány...-ő látta valódi arcát, testét,ami nem volt ugyan tökéletes

-de hisz az övé sem az,ember...-

de mégis,az övé volt,és ő

gyönyörűnek látta.

Érzi,hogy nem bocsájtott még meg az a lány

-mellesleg talán ő maga sem,aki e sorokat írja-

csak pillanatok

(melyek valóban léteztek)

percek,pillanatok-egy mosoly mely rá várt a villamosmegállóban

feloldódás

tovatűnő félelmei...

mit mondhatna?...

az élet csoda,és...

még mindig nem tudja, mit mondhatott ennek a lánynak,aki egy hónapja az élete vágányára sodródott,és ő akaratán kívül talán, de majdnem elütötte...

nem tudtam,hogy még mindig fáj----

Hozzászólások (1)