Lángragyúltan

Ül a szobában

őbenne magában

ül a szobor

még csak tizennégy

hamvas bőrű árnyait még nem hagyta maga mögött

ajtón girbegurba-ki-itt-belépsz-hagyj-fel-minden-reménnyel-gyerekkéz

anya szól-vajas kenyér retek hó vége van vagy tejbegríz?

miért gubbasztasz kislányom nyár van

ha tudná

anya harmincnégy vagyok eltelt húsz év

az élet talányos játékot játszott velem

elhitette hogy érek

valamit

is

Ül a szobában őbenne magában

ül a szobor

 az a hajdani

bilincsbe vertél

véresre markolom a levegőt csak mert nem vagy

mellettem

Lángragyúltam.

te tudod nem gondolok sokat a lányról aki bennem él

alszik-kel-játszik-játssza hogy boldog-

Létem lenyomata vagy.

Lépj-lépek én is élj-élek én is-ölj-és én megöllelek

Asa es la vida

a többi?

nem érdekel.