Hát a pasik is?

Visszavonom a pasikról írt megjegyzésemet – őket is eléri úgy látszik a baj, csak máshogyan. Nemcsak a nagypapák, hanem a fiatal negyveneseknek is gondja lehet a prosztatájukkal, és ugye a férfiak még szemérmesebbek, és még jobban félnek az urológustól. De van, amikor elkerülhetetlen a vizsgálat.  A menedzserszűrések része az urológus is, és milyen megkönnyebbülés, amikor vérvételek, szurkálások, szemészeti ellenőrzés és természetesen prosztataszűrés után az emberünk kézhez kapja a leletét, hogy lúdtalpa van… Különösen, ha előző évben műtik az édesapját prosztatával (Figyelem! Frissen műtött prosztatásnak ne meséljünk vicceket a látogatásnál, és ne ugorjon a nyakába kedvenc unokája, hogy „mi van tata, prosztata?”, mert a varratok nem szeretik a röhögést). Viszont kiderült, hogy speckó betétjük van a spec. berendezés okán. Ez logikus, amikor pici fiaimat pelusoztam teljesen pazarlásnak éreztem a pelus hátsó részét, mivel csont száraz maradt. Após persze utálta a betétet – fiatal nyolcvanas csinos hatvanas barátnővel ilyet nem hord, úgyhogy a gyógytornásztól csillagos ötösöket kapott, mert kiderült, hogy erre is van torna, meg minden hasonló. Én viszont még nem kezdem a tornát meg semmit, mert ágynak estem egy cuki vírussal, és csak távvezérléssel működtetem kis családomat.