Milyen rendellenes jelenségek lehetnek az újszülöttnél – 3. rész
"A csecsemőnek nagyfokú izzadása, halaványodása és kedélyének megváltozása angolkór fejlődésére hívja fel a figyelmet. A gyakorlott szem nemsokára észreveszi a fejen a homlokdudoroknak és a falcsonti dudoroknak erősebb kidudorodását, miáltal a már emiitett szögletes koponya alakul ki. Sokszor az ilyen gyermekek igen kövérek, mellkasukon nem látszik, de orvos kitapintja a bordák csomós vastagodását, a hosszú csontok izület-végei szintén megvastagodnak (angolkóros karperec). Az angolkór kifejlődésében igen nagy szerepe van a szabad levegő és a napfény hiányosságának egyrészt, a táplálék megfelelő vitaminhiányának másrészt. Az angolkór leghatásosabb gyógyszere is ezek szerint sok szabad levegő, sok napfény (gyors hatás elérésére mesterséges napfény) és a megfelelő vitaminok bőséges adagolása. Megfelelő vitamint tartalmaznak a csukamájolaj, a chlorofilltartalmu növény táplálékok, a hámoglobin.
Az angolkórhoz gyakran társul, de enélkül is tapasztalható némely csecsemőnél, ritkábban kis gyermeknél, hogy sirás kezdetén vagy nevetésnél éles sikoltó belégzést tesz, ezen tünet (a gégegörcs) annyira fokozódhat, hogy a sikoltó belégzést légzési szünet váltja fel, a gyermek elkékül vagy teljesen elhalaványodik, másodpercek múlva hangos sirásba tör ki és ezzel a légzés ismét rendes mederbe jut. Néha a gyermek légzésének szünetelése alatt eszméletét veszíti, arcában, végtagjaiban rángások mutatkoznak, a gyermek rángógörcsöt kap (frász). Ezen tünetcsoportot egy anyagcserezavar okozza, melyben a szervezet életfunkcióihoz szükséges sók nincsenek arányos elosztásban, egyrészt vitaminhiány, másrészt zavart vérmirigy-müködés van ezen gyermekeknél. Orvosi beavatkozással ezen komoly anyagcserezavar teljesen rendezhető, a beteges jelenségek tökéletesen megszűnnek.
A táplálékban egyéb vitaminhiányok (avitaminózis) ismét más beteges jelenségeket válthatnak ki. Ilyen okra vezethetők vissza a csecsemőkori skorbut, vagy a vérzéses betegségek a további gyermekkorban. Az egyoldalú táplálást tulhevitett tejjel, a táplálást konzervekkel sem a csecsemő, sem a gyermek nem türi súlyos ártalom nélkül.
Vitaminok szempontjából a nyers tehéntej felelne meg legjobban mesterséges tápláláskor és a baba elválasztásakor, de fertőzöttségének lehetősége miatt nem nyújtható (tuberkulózis, száj- és körömfájás). Ezért nem hosszantartó forralást, hanem pasteurözést használunk, mely mellett a szükséges vitaminok még megmaradnak.
Az első életév második felében, amikor a gyermek már ül, majd lábraállni is törekednék, a jó csont- és izomfejlődésre legyen legfőbb gondunk. Ezért a táplálék vegyes legyen, levegő és napfény bőségesen érje a gyermeket, de a napfénnyel túlzásokba ne essünk, direkt napfény nem igen fonos, ehhez csak igen óvatosan, lassan szoktassuk a gyermeket; ne süttessük erős nappal az arcát és fejét. Tornáztassuk és masszírozzuk a gyermeket, különösen ha az angolkórnak gyanúja fennforog és nyújtsunk ilyenkor csukamájolajat. Ne hordozgassuk a gyermeket, ne ültessük és ne állítgassuk, hanem adjunk rá módot a gyermeknek rácsos vagy hálós ágyban, hogy kedve szerint kapaszkodva ezen műveleteket a maga erejéből megtehesse. A fogmedernyulvány fejlődésére és a fogzásra fontos, hogy az orrlégzést a lehetőségig állandóan szabadon tartsuk, ott mutatkozó akadályokat megszüntessünk. Ezen törekvésünk az egész fogzás tartamára, a maradandó fogakét beleértve, fennálljon; egészséges fogakat, a fogaknak szabályos elhelyeződését igy érhetjük el; emellett az orrsövénynek elferdüléseit, melyek egyéb ártalmak mellett az arc szabályos vonásait is torzíthatják, megelőzzük. Ha szükséges, akár a 2-ik életévben már eltávolíthatjuk az orrlégzésnek leggyakoribb krónikus okát, az orrgaratmandulát (adenoid vegetációkat). Ne késlekedjünk vele akkor, ha a hallószerv megbetegedését ezeknek tudhatjuk be.
A fogzás ideje alatt a gyermek mindent, ami a kezeügyébe jut, a szájába visz, ezért legyen gondunk arra, hogy ezt ne tehesse, és amit mégis kezében hagyunk (gummiszopóka, celluloid játékszer), az föltétlenül tiszta legyen. Csak igy kerülhetünk el ilyen korban oly gyakori szájfájást és emésztési zavart. A gyermek körmeire ezentúl nagyobb gondot fordítsunk, nedves ujjaival sok piszkot tud felszedni és körmei alatt elraktározni, illetve szájába vinni; a körmöket tehát ne engedjük megnőni. Ez különösen a csuszó-mászó gyermek gondozásának egyik főtényezője. Az ilyen korú gyermek tartózkodási helye, mint már emiitettem, korlátolt és tiszta legyen, a tuberkulózissal való fertőzésnek sok lehetőségét csak igy mérsékelhetjük.
Másfél éves korától a gyermek sokat esik, aránylag ritkán éri ebből kifolyólag jelentőségesebb ártalom, egy kis duzzanat, bőralatti vérzés, hamar múlik nyom nélkül. Elég gyakoriak a hosszú csontok repedései és törései, ezzel szemben ficamok erőmüvi uton nem fordulnak elő. A törések kellő kezelésre gyorsan és jól gyógyulnak. A combizület veleszületett ficamát a járás megkezdése után szokták észrevenni, a kacsázó járás jellegzetes erre. Korán kezelésbe véve ez tökéletesen reparálható fejlődési rendellenesség.
A legkülömbözőbb beszédzavarok a 2-4-ik életévben szokták kezdetüket venni; orvos állapítsa meg, hogy mennyiben függnek ezek össze a hallószerv hiányosságaival, vagy központi-, illetve környi idegrendszernek bántalmazottságával, vagy csak mechanikai okokra vezethetők-e vissza (orrgaratmandula, farkastorok, szájpad vagy arcizomhüdés stb.) ..."
folytatjuk!
(Az egészség enciklopédiája – Dr. Preisich Kornél egy. m. tanár)
A témához kapcsolódó cikkek a WEBBetegen:
Kóros D-vitaminhiány: az angolkór>>
A beszédhibák kialakulásának okai>>
Gyermeknevelési naptár: az első év>>