Milyen rendellenes jelenségek lehetnek az újszülöttnél – 1. rész

"Fejformája lehet asszimetriás, okozhatja ezt fejdaganat, külső koponya­vérzés, vagy méhenbelül elszenvedett tartós nyomás. A szülésokozta sérü­léseknek (fejdaganat, koponyavérzés) visszafejlődése után meg kell mérni a fejkörfogatot (a fülek fölött, a homlok körül), ez normális, érett újszü­löttnél 34 cm. Kisebb vagy nagyobb fejkörfogat jelentőségét orvos állapítja meg. Fogó segítségével világrahozott gyermekeknél a koponyán, vagy arc­ban a fogó által okozott nyomás tünetei lehetnek meg. Lehetnek szembeötlő fejlődési rendellenességek, mint nyulajk vagy farkastorok stb. Az újszü­lött a fejét kezdettől fogva ferdén tarthatja, ezt különösen farfekvéssel szü­letett gyermekeknél észleljük, egyik nyakizom rostjainak szakadásából ered a fej ferde tartása; gyógyul, illetve gyógyítható. Az ajkak lehetnek szederjesek. Ha a légzés aránylag jó és az ajkak mégis szederjesek, akkor gyaníthatjuk, hogy a sziv működésében van valamilyen zavar; hogyha pedig a légzés szapora és felületes, akkor inkább tüdőbeli elváltozásra kell gon­dolnunk, kérjünk mielőbbi orvosi segítséget; nagyon nehezített légzésnél végezzünk, addig is, mig az orvos jön, időközönkint néhányszor mesterséges légzést.

Koraszülött gyermek, a kihordottnál jóval kisebb sulyu, minél köze­lebb van a 3 kiló testsúlyhoz, annál életképesebb szokott lenni és minél közelebb van az 1000 gr. súlyhoz, annál kisebb az életbenmaradásához fűz­hető remény. 1000 gr. testsúly az a határérték, melynél kisebb súllyal az életképesség megszűnik. Koraszülöttnek a testhőmérséke 37 fokon alul szokott maradni, a hő szabályozása még igen tökéletlen, nem tud jól alkal­mazkodni, ezért fontos, hogy körülötte olyan hőmérséket tartsunk, mely lehűlését kizárja; melegitő-palackokat helyezzünk a baba köré, melyek ennek hőmérséket 37 fokon megtartani segitenek. A koraszülött gyermek aránylag több táplálékot igényel, egy kg. testsúlyára 200 gr. táplálékot számitsunk naponta. Ha nem tud elég jól szopni, akkor táplálékát kanállal gyújtjuk és ha igy sem fogadná el, akkor hanyatfekvésben egyik (bal) kezünkkel fejét rögzitve, jobb kezünkkel kanálból öntjük egyik, vagy másik orrnyilásába óvatosan és lassan a táplálékot; ezen táplálási mód igen jól szo­kott menni, a tápláléknak a gégére folyása ilyen módon sokkal kevésbé történik meg, mint a szájon át való táplálásnál.

Újszülöttnél vérzések a szemgolyón nem tartoznak a ritka jelenségek­hez, muló, ártatlan jelenségek. A szemkötőhártyák hurutos állapotát, lobosodást ne nézzük tétlenül, gyógykezelésre szorul.

Ugy a táplálás megkezdését megelőző, mint az első táplálék felvételét követő hányást jelezzük orvosunknak.

A hőmérséket ellenőrizzük. Legyen gondunk arra, hogy a születést követő 10—12 órai pihenéstől kezdve kellő folyadékot (cukros teát) kap­jon az újszülött, ha elegendő anyatejet még nem kaphatna.

Figyeljük meg, mozgatja-e a baba végtagjait; veleszületett betegségre vagy születése alatt ért hüdésre lehetne gondolni.

A 6—8-ik napon a köztakarón elszórtan mutatkozó kölesnyi, lencsényi es nagyobbra növekedő sárga, zavaros folyadékot tartalmazó, könnyen megpattanó hólyagok gyakran észlelhetők. Ezek külső fertőzésnek (fürdőviz, fehérnemű stb.) a következményei. A hólyagok gyorsan ter­jednek és nőnek; orvos tanácsát kell kikérni; addig is ne fürösszük a gyer­meket, hintőporozzuk bőven valamilyen antiszeptikus hintőporral (magnolos hintőpor, xeroformos hintőpor, granugen púder) és fedve a hólyagokat steril gázzal, vagy vattával, a lehetőségig kössük át azokat.

A talpakon vagy tenyereken a második héten túl jelentkező hasonló hólyagok, vagy kiütések más természetűek, mutassuk meg az orvosnak.

5—8-ik napon, mire a köldökcsonk leesik, már be is hámosodik; ha ez meg nem történt volna, akkor a köldökseb nedvedzik. Ilyenkor steril vaze­linnal fedve át kell kötni. A sokáig nedvedző köldökseb helyén vadhús szokott nőni, kölesnyi, babnyi kocsányos daganat fejlődik, melyet köldök­gombának nevezünk. Orvos lapissal edzi, vagy lekötéssel gyógyitja.

Néha a has bőre vastag redőben emelkedik a köldökheg fölé, ezt bőr­köldöknek nevezzük, semmi jelentősége nincs. Nem szabad összetéveszteni köldöksérvvel, mely a köldök hegének olyan kidudorodása, mely sirásnál, erőlködésnél megfeszül, többnyire nagyobbodik; nyugalmi helyzetben több­nyire eltűnik. Köldöksérvet attól a pillanattól, mikor észrevettük, kössük le ragtapasszal oly módon, hogy a sérvet visszanyomva, fölötte a hasfal bőrét két oldalról hosszanti redőbe emeljük és ezt a redőt egy 1,5-2 cm. széles, 10-15 cm. hosszú ragtapaszcsikkal harántul egyik csipő tövétől a másik ol­dali csipő tövéig leragasztjuk, erősités céljából még egy rövid, 4-5 cm. hosszú csikot hosszúságban a köldök fölött keresztbe ragaszthatunk. Az ilyen köldökkötés, ha a ragtapasz jó, fürdőben sem ázik le és 5—6 napon át is jól tapad.

A lágyékhajlatban, esetleg mindkettőben is vehetünk észre rendellenes duzzanatot, lehet sérv, lehet más, orvos döntse el.