Egyik kicsi, másik pici
Tudtátok, hogy a blogírás hízlal? Legalábbis engem, mivel minden alkalommal egy tábla csokoládé kíséretében ülök le az élménybeszámoló megírásának. Úgyhogy szépen eldugom a mérleget, vagy egyszerűen csak majd úgy teszek, mintha nem létezne - akkor a problémának is meg kell oldódnia. Nincs mérleg, nincs hízás. Vesszen az önuralom!
Elmentünk a gyerekekkel bevásárolni. A szupermarketben szigorúan két kocsival közlekedünk: Zsifi a babahordozóban ül a bevásárlókocsin keresztben, míg én igyekszem lehetőleg púposra pakolni a kocsit - bár ezt így hónap vége felé sajnos bizonyos okok miatt nem tehetem... Közben Bobónak elkötünk egy bébitaxit, amibe szépen beleül és azon nyomban beköti magát. Nevelnünk sem kell a biztonságra, és megvan az az előnye is, hogy kikapcsolni nem tudja, így pár percig biztosítva van a nyugalmunk. Mert természetesen ha nem vagyunk elég gyorsak és nem érünk időben a kiflis vagy túró rudis pulthoz, megunja a nézelődést és hangos "Bobóka kiszájj" (Bobóka kiszáll) felkiáltásokkal igyekszik kikecmeregni a bébitaxiból. Ez a mi segítségünk nélkül ugyan még nem megy neki, hála a biztonságiöv kisgyermekbiztos erősségű kapcsolójának, mégis elég kellemetlen, mikor félhisztisen mindenáron ki akar szállni.
Azt a típusú bébitaxit külön nem bírom, aminek nyitható az ajtaja: ezzel ugyanis legtöbbször az történik, hogy menet közben Bobó kivágja az ajtaját, és az éppen mellettünk haladó nénik/bácsik lábának csapódik. A nénik/bácsik pedig vagy mérgesen arrébb ugranak, vagy (ritkábban) viccesre veszik a figurát és igyekeznek nem elfelejteni, hogy nekik is voltak/vannak/lesznek hasonló korú gyermekik/unokáik. Akárhogyan is, én sűrűn kérem a bocsánatokat, Apa meg cak annyit mond "minek nem megy arrébb az ilyen".
A bevásárlás legrémisztőbb része a kasszánál való sorbanállás. Ekkorra már Zsifi és Bobó is nagyon unja a dolgot, és ki-ki életkorának megfelelően igyekszik ezt a tudtunkra adni. Mi pedig magyarázkodunk (a gyerekeknek, hogy jól van Drágáim, mindjárt mindent kifizetünk és hipp-hopp otthon is leszünk), csitítgatunk, próbálkozunk cumisüveggel/rágcsálnivalóval/szívószálas kis üdítővel lehűteni a kedélyeket, több-kevesebb sikerrel.