Winetou

Újra elnyomás alá kerültem.Baba téma lezárva.Nem a saját döntésem.Párom (nevezzük Winetou-nak, mert így könnyebb és még illik is rá) egyszemélyben döntött.Most is.Elmondta az érveit sokadszor, és úgy gondolta bölcs volt.Már csak az "Uff!Én beszéltem!" hiányzott a végéről.Abba már bele sem gondolt, hogy milyen fájdalmat okoz ezzel.Most vagy belenyugszom, vagy pedig folytatom a kapcsolatunk leépítését.Ha lehet ennél jobban.Persze nem szándékosan.Mert ennyi év után rá kellett jönnöm, hogy nem én vagyok a megfelelő pár a szmára.Szerintem már Ő is tudja.Persze még most is szeretem.Nagyon!!!De így nem lehet leélni egy életet.Elmaradtak a nagy nevetések, a hosszú és tartalmas beszégetések, a spontán ötletek.Pedg a fiunk már nem olyan kicsi, hogy ne lehetne őt is bevonni az ilyen dolgokba.Azon veszem észre magam, hogy elnyomás alá kerültek a terveim, álmamim.Céltalan az életem.Nem az életcélom, hogy a többi magányos anyukával csevegjek az ovodai problémákról.Persze jók ezek a duma partik délelőttönként.Ott legalább szívből nevetek.De kevés.Be szeretném bizonyítan, hogy többre vagyok képes.De Winetou elnyom.Mindenre csak nem a válasz.Ez így nem jó!!!Ki akarok törn.Tanulni, dolgozni akarok.De ami a legfontosabb...Hasznos része akarok lenni a társadalomnak.