Mi lesz a kiskorú lányokkal, akik gyermeket várnak?

A testileg és lelkileg még éretlen leányok, tinik esetében a valódi megoldás az lenne, ha nem létesítenének idő előtt szexuális kapcsolatot. Ha pedig mégis belesodródnak a meggondolatlan testi kapcsolatba, védekezniük kellene.

A szülőknek hatalmas a felelőssége gyermekeik testi, lelki, érzelmi fejlődése, valamint mindennapi viselkedése, szocializációja terén.

A szülők nyitottsága, az anya-lánya közvetlenebb kapcsolata jó esetben, az iskolai prevenciós, szakemberek által tartott felvilágosító órák, a lányka szakrendelések léte az egészségügyi intézményekben mind segíti a bajba jutott lányokat és az aggódó szüleiket.

Egy megtörtént eset margójára

Nevezzük a most 17 esztendős leányt Gabriellának, aki általános iskolai tanulmányait magántanulóként fejezte be 16 éves korában. Gabriella kiégett, túl sok fájdalmat megélt lány volt kortársaihoz képest. Úgy mondják, öreglélek. Mosoly soha nem volt az arcán, sőt a rezdüléstelenség miatt érzéseit is csak akkor ismerhette meg valaki, ha önként teret adott az érdeklődésnek. Szülei házassága furcsa volt, minta semmiképpen nem lehetett a lány számára. Az apa kamionsofőrként dolgozott, járta Európa országait, s ha itthon volt, épp úgy meglátogatta Gabriellát és három testvérét s az édesanyjukat, aki a hites felesége volt, mint a szeretőjét, aki két fiút szült a férfinak. Gabriella nem tisztelte az apját. Édesanyjára pedig azért neheztelt, mert elviselte a hazugságokkal teli, megalázó életet s engedte kizsigerelni, kihasználni magát érzelmileg és erkölcsileg is az egyébként depresszióval küzdő apja számára. Az anya egyre riasztóbb megfelelési kényszere, személyiségének torzulása a csalfa férj lélekölő játszmái miatt idegösszeomláshoz vezetett.

Ezt olvasta már? Az anyasebnek, az apasebnek gyógyulnia kell a stabil léthez

Gabriella és testvérei mindezt testközelből élték meg. A legkisebb hatéves volt akkor, a legnagyobb 24 esztendős. Alapvetően egymást támogatták és nevelték. A megkeseredett életből a 14 éves lány pótcselekvésekhez folyamodott. Cigizett, egy ideig vagdosta magát, elcsent az anyja Xanax gyógyszereiből, ami kellő bódulatot adott ahhoz, hogy délig aludjon, kimaradjon az iskolából, és némaságba burkolja bánatát, reménytelenségét, tengernyi fájdalmát.

Majd jött a mindent elsöprő szerelem. Gabriella a helyi strandon megismerkedett a nála négy évvel idősebb Róberttel, aki Szolnok környékén lakott, s pincérként dolgozott akkoriban. A fiú a leány fejlett, nőies külseje miatt azt hitte, hogy talán egyidősek. Gabriella hiúságának ez roppant imponáló volt, s pár heti udvarlás után a fiú albérletébe költözött a másik megyébe. Az első szexuális élmény a második randin megtörtént.

A leány olykor felbukkant szülővárosában is, megjelent az általános iskolájában, a magántanulói órákon. Sajnos soha semmit nem tanult. A tanárok átengedték az utolsó vizsgákon 16 esztendős kora előtt két hónappal. Így lett végbizonyítványa a nyolc osztályról.

Gabriella időközben kétszer jelent meg úgy ezeken az órákon, hogy áldott állapotban volt. 14 évesen teherbe esett a 18 éves Róberttől, mivel nem védekeztek. A lány azt mondta, őt senki nem világosította fel, hogy mit kell tennie, ha összefekszik egy fiúval. Így jött is a nem kívánt terhesség. Érezhetően ennek örült. Vágyott a szeretetre, arra, hogy tartozzon valakihez.

Az első terhességét elveszítette, azt irreális módon hosszan gyászolta. Pszichológus segítségét nem fogadta el, az anyja pedig maga is a pszichiátrián lábadozott bizonyos időközönként. Felnőtt testvérére sem hallgatott. Hárított.

Róbert, az apajelölt, Gabriella második terhességénél tudta meg, hogy szerelme csupán 15 esztendős. Hatalmas félelmet váltott ki belőle, rémálmaiban kiskorú megrontásáért, börtönben látta magát. Erősen kötődtek egymáshoz, de a fiú nevelőanyja úgy döntött, véget kell vetni a kapcsolatnak. Így Gabriella többé nem mehetett hozzájuk, még vendégségbe sem. Róbert is színt vallott. Összegyűjtötte az abortuszra való pénzt, és örökre elengedte a lány kezét.

Gabriella soha többé nem volt kíváncsi gyermeke apjára. Keserű, kibékíthetetlen gyűlöletet érzett iránta. A babát tisztességesen kihordta és megszülte. A 24 éves nővére lett a gyám. Számos megaláztatást élt meg a nehéz sorsú lány, de az anyai ösztönei sokkal erősebbek jelenleg is, mint amit ő valaha a saját édesanyjától megtanulhatott volna. A jogi folyamatok mindig változnak az életében, alkalmazkodik hozzájuk. Azt mondja, már csak hét hónap, és nagykorú lesz, akkor anyaóvóba megy a kicsivel, s igyekszik munkát találni, dolgozni, hatalmas szeretetben felnevelni a fiát. Olyan odaadásban, amiben neki sosem volt része.

Gabriella története csepp a tengerben, egy ritka eset ilyen helyzetben, ami nem tragédiával végződik. A fiatal lány döntése vélhetően ritkának számít, noha a rá váró élet emberpróbáló lesz.

Dr. Török Anikó szülész-nőgyógyász szakorvossal beszélgettünk

- Csak a nők tudják mélyen átérezni, milyen gyötrelem megélni, amikor az abortusz vagy a szülés között kell választani. Mondják, a nők két dologért mindent megtennének. Azért, hogy legyen gyermekük, s azért, hogy ne legyen – kezdi mondanivalóját dr. Török Anikó szülész-nőgyógyász szakorvos. – A minap fogamzásgátló gyógyszert írtam fel egy egyetemista lánynak, aki szinte reszketett, nehogy kimaradjon a menstruációja. Óvszerrel védekeztek a szerelmével, de úgy érezte, pici hiba csúszott az óvatosságba. A terhességi teszt még nem mutatott volna valós eredményt, ő pedig az egyetem befejezése előtt semmiképpen nem szeretne babát vállalni. Tisztában volt az abortusz fontosabb következményeivel, mégis azt mondta: ha terhes, szeretné megtudni, hogy mi a megszakításhoz vezető út. Úgy vélte, ahhoz, hogy gyermeket vállaljon valaki, elengedhetetlen az egzisztenciális háttér, amivel felelősen lehet nevelni egy vagy több csöppséget. Tetszett az érett gondolkodása, de a lelkemben fájdalmat éreztem, és azért drukkoltam, hogy negatív legyen a terhességi tesztje. Két hét múlva felhívott, megköszönte a segítségemet, és megnyugtatott, hogy minden rendben van.

- Nem mindenki képes megfontoltan, bölcsen gondolkodni. Sajnos az említett egyetemistánál fiatalabbak többsége felelősséget sem érez, ha szexuális kapcsolatot létesít, olykor már 12-13 évesen. Mi alapján döntenek a magzat sorsáról, ha mégis teherbe esnek a lányok?

- Ha tizennyolc éves kor előtt esik teherbe egy leánygyermek, akkor a szülő vagy a gyám dönt a magzat sorsáról. Manapság is létezik gondolkodási idő, de olyan abortusz bizottságok nincsenek, mint például harminc éve, amikor egy bizottság elé kellett járulniuk a művi vetélésre váróknak. Ezek gyakorta megalázó, kényelmetlen szituációk voltak különösen a fiatal lányok esetében, akiket a szülőnek el kellett kísérnie, de a több gyerekes anyákat sem kímélték a „kérdezők”.

Azt pedig, hogy napjainkban miként dönt a család, a szülő, a gyám a kiskorú magzatának sorsáról, nagyban meghatározza a vallás, az iskolázottság, a szociális helyzet, a mentális állapot, a családi szokások, a társadalmi és környezeti tényezők. Az is igaz, hogy egyre több egyedülálló anya vállalja, hogy ha a leánya teherbe esik, mellé áll, és végigkíséri a terhesség kilenc hónapján a szülésig és utána is a segítségére lesz.

- Mi a véleménye a szakorvosnak, ha az egészségügyi szempontokat tekintjük alapul, ami talán nagyobb figyelmet kíván egy tizenéves kamasz terhessége során?

- Ha egészséges a leány, valamint rendszeresen eljár a vizsgálatokra, ellenőrzésekre, terhesgondozásra, és betartja az orvos tanácsait, s mellette áll egy felnőtt személy, gyám, aki ezt kontrollálja, akkor kihordható a baba. Hangsúlyozom, csak akkor, ha nincs olyan szervi, egészségügyi akadálya, ami a leányanya életét veszélybe sodorná. Ezzel nem azt akartam mondani, hogy ideális 18 éves esztendő előtt, s főként nem 13-16 éves kor előtt vállalni a terhességet, de a szakorvos, a védőnő, a szülő támogatásával, gondozásával óvható a fiatal kismama és a baba egészsége is.

- Elkeserítő tendencia hazánkban is, hogy éretlen, de a testi kapcsolatra már magát „alkalmasnak” érző gyermekek egy része alig éri el a 11-12 éves életkort, és felelőtlenül, meggondolatlanul, vagányságból testi kapcsolatot kezd hasonlóan éretlen barátjával, barátnőjével. Vannak lányok, akik zsenge koruk ellenére, két tábla csokiért vagy olcsó kölniért „eladják” a testüket a náluk sokkal idősebb férfiaknak. Ki tudja megállítani ezt az őrületes, szabatos életvitelt s annak következményét?

- Ez jelenleg is megoldásra váró, összefogást kívánó közös feladatunk. Társadalmi és családi szinten is. Nagyon sok olyan 12-13 éves, korán érő lánnyal találkozunk, akik felelőtlenül, a hormonjaik „táncára” fekszenek össze éretlen, ifjú barátjukkal, és nem számolnak azzal, hogy a menstruáló lány és a szexuális együttlétre képes, spermiumot kibocsájtó fiú termékeny, illetve nemzőképes. Ezeket a meggondolatlan, felelőtlen együttléteket a kulturális, szociális háttér és az iskolázatlan családi légkör nagyban befolyásolja. A nem kívánt terhességek leghatékonyabb elkerülési formája csakis a megelőzés, a precíz, körültekintő védekezés. Ez persze elsősorban a szülők, a család felelőssége, akiknek sajnos egyre kevesebb idejük, figyelmük jut gyermekeikre.

Ezt olvasta már? Hogyan beszéljen lányával a fogamzásgátlásról?

Ezt olvasta már? Hogyan védekezzenek a fiatalok a terhesség ellen?

Ha pedig egy idősebb férfi kihasználja a gyereklány hiszékenységét, gyengeségét, kíváncsiságát, akkor azt a rendőrségnek azonnal jelenteni kell. A kiskorúak megrontása súlyos bűncselekmény. Arról nem is beszélve, hogy a gyakori partnercserék miatt a kiskorúak nagyon könnyen megfertőződhetnek, súlyos, gyulladásos fertőzéseket, HPV-fertőzést, olykor visszafordíthatatlan nőgyógyászati betegséget kaphatnak el, traumát, operációt kell elszenvedniük. Bármilyen körültekintő a beavatkozás bármely formája, s egyre modernebbek a szakmai módszerek, sokuknak soha többé nem lehet gyermekük. Egy serdülő lány egészen másként jut el addig a gondolatig, hogy elveteti, ha késő, és túllépte a 12. terhességi hetet, akkor titokban megszüli vagy őszintén vállalja a baba kihordását és az anyaságot. Az érett, felnőtt nők többsége érthetően körültekintőbb, megalapozott szempontok szerint dönt.

A társadalom és az iskola sem vonhatja ki magát a prevenciós teendőkből. Gyakorta tapasztaljuk, ha a leánygyermekek hatalmas kínok közt megszülik a gyermeküket, többségük látni sem akarja az újszülöttet. Ez szívfájdító érzés az egészségügyi személyzet, az orvosok, szülésznők, pszichológusok számára. Ettől a ponttól elkezdődnek a hivatalos, jogi folyamatok. A nem kívánatos babák többsége csecsemőotthonokba kerül. Amikor az anya alkalmatlan gyermeke nevelésére, gondozására, akkor a törvény szerint a gyermek oda kerül, ahol testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődése a legstabilabban megteremthető.

Tovább

• A tinédzserkori fogmzásgátlás
• A gyermekkori zaklatás megélése életre szóló lelki sérülés
• Gyermekágyi pszichózis esetén sürgősen kezelni kell a kismamát

Forrás: WEBBeteg
Balogh Mária, újságíró
Szakértő: Dr. Török Anikó, szülész-nőgyógyász szakorvos