Szemtorna: gyakorlatok, akár az irodában is

A szemészetben is egyre nagyobb teret hódít a hagyományos orvoslás mellett a természetes, alternatív vagy kiegészítő gyógymód. Utóbbiak közé tartozik a szemerősítő torna, "szemjóga" is.

A szemtorna módszerének atyja William Horatio Bates amerikai orvos (1860-1931). Elméletének alapja, hogy a szemek "csak" érzékszervek, passzív fogadók, az észlelés valójában az agyban történik, ahol a kép háromdimenziós élménnyé áll össze. A jó látás feltételei ezzel összefüggésben 90 százalékban pszichikai eredetűek.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A szemproblémák hátterében a helytelen nézési szokások miatt kialakult károsodás feltételezhető. Szerinte a szemüveg viselése rögzíti ezeket a rossz szokásokat. Bates tréningjének célja a látószervet visszavezetni a helyes nézési technikához, így segítségével a szemüveget véglegesen félre lehet tenni.

A módszer vitathatatlan előnye, hogy a gyakorlatok könnyen elsajátíthatóak, és a megfelelően kiválasztott betegségek (kancsalság, összetérítési gyengeség, szemizom bénulás, alkalmazkodási képtelenség esetén) esetén óriási eredmények érhetők el.

Néhány szemtorna gyakorlat

Mikor ne tornáztassuk a szemünket?

Veszélyes túlzás azt gondolni, hogy a módszer megold szinte minden szemészeti problémát! A látásunkba is kerülhet ez a helytelen felfogás, mert sok betegség esetén a hagyományos módszerek elhanyagolása teljes látásvesztéshez vezethet. Örökletes színvakság, daganatok, cukorbetegség okozta szemfenéki elváltozások, szürkehályog, zöldhályog esetén nem várhatunk gyógyulást az eljárástól. Az ideghártya leválás esetén az intenzív szemmozgás akár ronthat is a betegségen.

Pislogás, "tenyerezés" - Tudatos pislogás, a szem és környékének enyhe masszírozásával. Hatására cserélődik a könnyfilm, javul a szem vérellátása, a szem körüli izmok ellazulnak.

Tekintés - A gyakorlat lényege a mozdulatlan egyenes fejtartás mellett csak a szemmel a fő tekintési irányokba (jobbra, fölfele, balra majd lefele) nézés, a szélső helyzetekben pedig a szem pihentetése.

Összetérítő szemmozgás - "Kancsalítás" az orrhegyre. Kifele térő kancsalítás, rövidlátás és összetérítési nehezítettség esetén javasolt.

Akkomodálási gyakorlatok - Az alkalmazkodáshoz szükséges izomrendszer gyakorlata. A gyakorlat lényege egy fixált kép, szöveg távolítása-közelítése.

"Takarás" - A gyenge, ellustult szem látásának fejlesztése, erősítése a feladat. Az erős, jó szem teljes letakarásával - megfelelő méretű, színű könnyen felragasztható öntapadós szemtapasz vagy a szemüveg lencséjére rögzíthető takaró anyag segítségével.

Fúziós gyakorlat - Ez a gyakorlat az agyat tanítja meg a két szem felől érkező információk összehangolására, "fúziójára". Műszer segítségével egymást kiegészítő, de kissé különböző képeket vetítenek külön-külön, majd mindkét szem elé. Gyakorlással az agy megtanulja egyszerre észlelni őket. Pl. a madár a kalitkába kerül, a bohóc kezében ott a karika és a fején a kalap. Kancsal gyerekek esetén az agy az egyik képet letiltja: üres a kalitka, nincs karika a bohóc kezében. Így kialakítható a kétszemes látás.

Lazító, "relaxációs" gyakorlatok - belső szemizmok kifáradásának megelőzési módja a munkamegszakítás, az izmok ellazítása. Közeli fixálás közben távolba kell tekinteni, elrévedni.

(Dr. Papp Júlia, szemész szakorvos)